Ha a történetírás nem számolt volna be sikereiről, Jekatyerina Dashkova hercegnő valószínűleg csupán egy lábjegyzet lenne az orosz történelemben, nem több, mint III. Péter cár szeretőjének a testvére.
Holott a korát meghazudtoló intelligenciával rendelkező és merészen szókimondó nemesasszony elképesztően sokoldalú volt: maradandót alkotott tudományban, politikában, filozófiában, zenében és irodalomban is. Ma reneszánsz embernek hívnánk, de valójában ő maga volt az orosz felvilágosodás élő szimbóluma.
Sikeresen kitört a 18. század mélyen beivódott konvencióiból, melyek a nőket a hagyományos nemi szerepekre korlátozták.
Egyaránt rajongott érte Nagy Katalin és Benjamin Franklin, ám géniusza és tehetsége miatt nem egyszer került kellemetlen helyzetbe.
Minek annyi tudás a nőknek
A 18. század nem kifejezetten a nők széles körű iskolázottságáról volt híres. Néhány nagyobb gondolkodó ugyan pártolta a nők oktatását, a közvélemény nem rajongott a gondolatért. Elterjedt nézet volt, hogy a közép- és felső osztálybeli lányoknak bőven elegendő tudást ad a hímzés, olvasás-írás, etikett, zene és a matematikai alapműveletek.
Dashkova hercegnő szerencsésnek mondhatta magát, hiszen arisztokrata családi háttere révén minden erőforrás és eszköz a rendelkezésére állt, hogy megfelelő oktatásban részesüljön. A szülők haladó gondolkodásának persze önző okai voltak: kékvérű lányaikat a cári udvarba való belépésre akarták felkészíteni, hogy ott majd emeljék a család presztízsét.
Az 1743-ban Szentpéterváron született hercegnő két lánytestvérével együtt gazdag rokonoknál művelődött ifjonti korában. Nagybátyja szárnyai alatt Dashkova nyelveket, irodalmat és matematikát tanult, és nagy érdeklődéssel fordult a francia filozófia, különösen Voltaire felé. A hercegnő intellektuális érdeklődése hamar kivívta az ismerősök, családtagok elismerését.
Ugyanakkor azzal is szembesülnie kellett, hogy a korabeli társadalmi elvárások közel sem voltak összhangban az elismerésre és a kulturális sokszínűségre való igényével.
Dashkova az ékszereknél többre tartotta a könyveket
Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy számos területen kibontakoztassa tehetségét. Zenét szerzett, és különféle műfajokban írt: színdarabokat, esszéket, beszédeket, memoárt, és szerkesztett naplót és szótárt is. A hercegnő Nagy Katalinnal közösen megalapította az orosz akadémiát, amely a nyelv és az irodalom megőrzését tűzte ki célul. Dashkova lett a későbbi művészeti és tudományos akadémia első női vezetője, illetve Európában az egyik első nő, aki kormánytisztviselő volt.
Utazásai során számos híres gondolkodóval került barátságba, az egyik leghíresebb ismeretsége Benjamin Franklin államférfi volt, akivel intellektuálisan kölcsönösen lenyűgözték egymást. Noha csupán egyszer találkoztak, hosszú évekig tartó levelező kapcsolatban álltak. Franklint annyira elbűvölte az orosz hercegnő, hogy felajánlotta neki: legyen az Amerikai Filozófiai Társaság első női tagja.
Veszedelmes cári viszonyok
A hercegnő 15 évesen került az udvarba, ahol azonnal barátságot kötött a kétszer annyi idős Nagy Katalinnal. Közösen rajongtak a francia könyvekért, és hasonló vehemenciával gyűlölték Katalin férjét. Az ugyancsak kiemelt intelligenciával rendelkező asszony méltó szellemi társra talált a lányban, gyakorta értekeztek különböző eszmékről, és kölcsönösen ösztönözték egymást önmaguk fejlesztésére.
Dashkova és Nagy Katalin: barátból rivális
Közösen vettek részt az 1762-es, III. Péter cár ellen kirobbantott palotaforradalomban is, melynek során a cár életét vesztette. Bár a hivatalos jelentések szerint aranyérgörcs okozta halálát, azonnal szárnyra kaptak a gyilkosságról szóló pletykák.
A frissen trónra került Nagy Katalin cárnő hálátlan barátnak bizonyult, féltékenysége a hercegnő iránt tarthatatlan helyzetet teremtett. Dashkova ezért úgy döntött, hogy önkéntes száműzetésbe vonul, majd néhány év múlva európai turnéra indult, és arisztokrata férfi kortársait felülmúlva közel egy évtizedet töltött külföldön.
Oroszország nem hivatalos követeként a hercegnő a felvilágosodás tudományos és oktatási vívmányaival igyekezett megváltoztatni a szomszédok szemében még mindig barbár államnak tartott hazája arculatát.
Úttörő volt saját korában
Jekatyerina Dashkova hercegnő sok területen érdemelte ki az első nő címet. Évszázadokkal megelőzte korát, amiért a történelem ma sokkal inkább elismeri, mint saját évtizedeiben. Fiatal lányként dicsőségről és politikai ambíciókról álmodott. Később pedig bebizonyította, hogy egy nő többre képes annál, mint hogy bálokon illegesse magát, kiszolgálja a férjét vagy vezesse a háztartást. Minden szerepvállalása arról szólt, hogy egy nő képességei nem maradnak el a férfiakéi mellett, és ha lehetőség adódik a kultiválásukra, a siker nem marad el.
Tudd meg, ki volt az a hercegnő, aki az udvar helyett a szerelmet választotta.
Kiemelt kép: Getty Images / Canva