Tíz nappal a választási regisztráció határideje előtt úgy döntött a belgiumi alkotmánybíróság, hogy kötelezővé teszi az európai parlamenti választáson történő voksolást a 16 és 17 évesek számára is. Belgiumban régóta kötelező behúznia az ikszet minden szavazati joggal rendelkező felnőtt állampolgárnak. Ezt a szabályt bővítették ki most a tinédzserekre is.
Belgiumban már eddig is nagyon komoly elvárás volt, hogy a szavazati joggal rendelkező állampolgárok éljenek voksolási lehetőségükkel.
Az országban azokat, akik – bár megtehetnék, de – nem élnek a szavazati jogukkal, pénzbírsággal sújtják. Akik 15 év leforgása alatt legalább négyszer mulasztják el ezt a kötelességet, elveszítik szavazati jogukat.
Egészen mostanáig a 18 év alattiak mentesültek a kötelező szavazás alól. A napokban viszont a belgiumi bíróság felfüggesztette azt a rendelkezést, amely csak a felnőttek számára tette kötelezővé a voksolást. A döntés értelmében tehát a fiatalokat is szankcionálhatják, ha nem mennek el szavazni az európai parlamenti választások alkalmával. Bár magát a döntést sokan üdvözölték, néhányan problémásnak vélik, hogy mindössze 10 nappal a választói névjegyzékbe való regisztráció határideje előtt született meg…
A 2024-es európai parlamenti választásokról
2024. június 6. és 9. között lesznek EU-szerte az európai parlamenti választások. Magyarországon június 9-én (vasárnap); és mi ugyanezen a napon önkormányzati választásokat is tartunk. A 2024-es európai parlamenti választás az ötödik ilyen jellegű voksolás lesz országunk történetében.
Fotó: Pexels
A választás egyfordulós, listás szavazás, és Magyarországon csak pártok indulhatnak rajta. Az ország az Európai Parlament javaslata alapján 21 képviselőt küldhet majd az EP-be.
Jogunk vagy kötelességünk szavazni?
Megoszlanak a vélemények azt illetően, hogy egy szavazati joggal rendelkező állampolgárnak csupán lehetősége, vagy sokkal inkább kötelessége voksolni a mindenkori választásokon. Belgiumon kívül Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban is kötelező voksolniuk a választásra jogosultaknak.
Kétségtelen, hogy a tartózkodás is üzenetértékű, de az is tény, hogy (akár egy szándékosan érvénytelen) szavazattal ennél sokkal hangosabban fejezhetjük ki véleményünket.
Persze, ezen kívül abba is érdemes belegondolnia annak, aki most még úgy érzi, inkább otthon maradna június 9-én, hogy az ő felmenői közül néhányan az életüket adták azért, hogy unokáik/dédunokáik/ükunokáik hatással lehessenek a politikára, hogy elmondhassák, milyen világban szeretnének élni ma és holnap.
Emmeline Pankhurst, az angol szüfrazsettmozgalom vezető egyénisége például kitartóan harcolt azért a századforduló idején, hogy a nőknek végre szavazati joga legyen. Radikális módszereit sokan vitatták, hiszen többször éhségsztrájkkal hívta fel a figyelmet a számára igen fontos ügyre, és a vandalizmus sem állt távol tőle (és követőitől). Abban azonban mindenki egyetért, hogy hosszú távon ezek segítették hozzá, hogy elérje célját, és törvénybe iktassák a nők szavazati jogát.
Kapcsolódó
„Ha nem szavazol, nem is létezel”
„Ha nem szavazol, nem is létezel – ezt pedig már Gloria Steinem jelentette ki néhány éve Meghan Markle-lal beszélgetve. –
Az egyetlen helyiség, ahol tényleg mindannyian egyenlők vagyunk, az a szavazófülke. Nem csak, hogy kell szavaznunk, de igenis harcolni kell azért, hogy mindenki szavazzon.
Engem nagyon aggaszt, hogy értesüléseim szerint a fiatalok szavazási hajlandósága a legkisebb. Én megértem, hogy úgy érzik, nem számít az akaratuk, nem lehetnek hatással a dolgokra. Mégis nagyon fontos volna, hogy elmenjenek szavazni, hiszen ők lesznek azok, akik még sokáig élnek, nem az idősebbek, ők fognak szenvedni annak következményeitől, ha mégsem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretnék.”
Az egyenjogúságért folytatott harc során régebben például a szavazati jogért, manapság pedig az egyenlő fizetésekért kell megküzdenünk a nyugati civilizációban.
Kiemelt kép: Az Atomium emlékmű a brüsszeli Heysel parkban – Fotó: Getty Images
