Ha megfontoltan és takarékosan használjuk őket, egy jól elhelyezett emoji megkönnyíti a kapcsolatteremtést, személyesebbé teszi a tartalmat. Ugyanakkor kontextustól függően félre is érthetjük a jelentésüket, gondoljunk csak a mosolygós arcra, ami nemcsak boldogságot, de iróniát és szarkazmust is jelenthet, ha pedig túlhasználjuk ezeket a jeleket, akár komolytalannak is tűnhet a mondandónk. Még ha a hangulatjelek a kommunikáció könnyítését is szolgálják, mégsem – legalábbis nem minden helyzetben – olyan egyszerű tehát eligazodni rajtuk.
A technológia és az internetes világ villámgyors fejlődése állandó alkalmazkodást, a viselkedési kódex napi frissítését igényli, és nem biztos, hogy ezekhez a változásokhoz mindenki hasonló ütemben igazodik. Korábban írtunk arról, hogy a Z generációs fiatalok 24%-a szerint bizonyos emojik lejárt lemeznek, régimódinak számítanak, és szinte már csak az idősebb korosztály képviselői használják őket az online térben. De nem csak ez az egyetlen különbség a generációk digitális kommunikációját illetően.
Így befolyásolja az életkor az emojik használatát
Ahogyan egy friss kutatás eredményeiből kiderült, a hangulatjelek által kiváltott érzelmek nem feltétlenül jelentik ugyanazt a fiatalabb és az idősebb korosztály számára. Az Ottawai Egyetem átfogó tanulmánya szerint ugyanis
minél idősebb valaki, annál kevésbé valószínű, hogy magabiztosan használja a hangulatjeleket.
A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a két legidősebb generációs csoport, az X generáció (akik 1965 és 1980 között születtek) és az úgynevezett baby boomer generáció (akik 1946 és 1964 között születtek) miként értelmeznek bizonyos szöveges üzeneteket és szimbólumokat. A kutatásban 240, 18 és 80 év közötti résztvevőtől kértek visszajelzést a jelenleg legnépszerűbb és legtöbbet használt hangulatjelről, miszerint milyen gyakran alkalmazzák ezeket az internetes üzenetváltások során, illetve hogyan értelmezik a jelentésüket.
A legtöbbet használt emojikat négy – boldogság, szomorúság, meglepetés és harag – kategóriába sorolták.
Boldogság:
- vigyorgó arc 😀
- vigyorgó arc mosolygó szemekkel 😄
- mosolygó arc mosolygó szemekkel 😊
Szomorúság:
- csalódott arc 😞
- síró arc 😢
Meglepetés:
- tágra nyílt szemű arc 😳
- sikoltozó arc 😱
Harag:
- dühös arc 😠
Ezt a két emojit nem kedvelik az idősebb korosztály tagjai
Az idősebb felnőttek arról számoltak be, hogy nem minden helyzetben voltak biztosak a meglepettséget kifejező emojik szándékával, amelyek nagyra nyílt szemekkel, felhúzott szemöldökkel, kipirult arccal és tátott szájjal szimbolizálják az érzést. De hasonlóképpen a boldogságot szimbolizáló hangulatjelek sokfélesége – a száj és a szem eltérő ábrázolása – is zavarba ejtette őket.
Persze nem arról van szó, hogy az idősebb generációk tagjai egyáltalán nem tudták, hogy mit sugallnak ezek a jelek, pusztán csak kevésbé voltak biztosak abban, hogy helyesen értették-e a jelentésüket. Az idősebb felhasználók általában véve is kevesebb hangulatjelet használnak, a fenti példa eredményeképpen pedig még kisebb valószínűséggel alkalmazzák őket a digitális térben.
Nem minden emoji jelenti mindenki számára ugyanazt (Illusztráció: Getty Images)
A tudósok szerint tétovázásuk szöges ellentétben áll a Z generáció szokásaival, akik fiatal koruk óta hozzáférnek a digitális technológiához és az internethez. Az emojihasználatot a körülbelül 1995 és 2009 között születettek ugyanis sokkal szubjektívabb módon értelmezik. A koponya például nem feltétlenül utal morbid dologra: a fiatalabb korosztály visszajelzése szerint akár a nevetéstől vagy kimerültségtől bekövetkező „mókás” halált is jelentheti, a síró arc emoji pedig inkább megkönnyebbülést, mintsem tényleges szomorúságot jelöl különböző kontextusokban.
„Az eredmények mintázata arra enged következtetni, hogy az idősebb felhasználóknak megvan a motivációjuk és a képességük az emojik használatára, de hiányzik belőlük a magabiztosság és az általános technológiai szakértelem, ami szükséges ahhoz, hogy alkalmazkodjanak ehhez a kommunikációs módhoz” – vélekedik az Ottawai Egyetem adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője, Isabelle Boutet.
A pszichológus szerint a szoftverfejlesztők megfontolhatnák a meglévő hangulatjelek finomhangolását, hogy megkönnyítsék vele a generációk közötti kommunikációt,
például olyan egyértelmű emojik létrehozásával, amelyeket az idősebb felhasználók is könnyebben megérthetnek.
Emojizni vagy nem emojizni?
A válasz az egyensúlyban rejlik.
- Először is ismerjük meg a közönségünket, és mérjük fel, hogy ki mit értékel jobban! A hagyományos megközelítést vagy a többértelmű emojikat?
- Ragaszkodjunk a tartalmainkhoz egyértelműen kapcsolódó hangulatjelekhez, és kerüljük azokat, amelyek adott esetben sértően hathatnak! Ezzel egészen biztos, hogy nem lőhetünk mellé.
- A kevesebb néha tényleg több. Ha azt szeretnéd, hogy az üzeneted komolyan vehető és világos legyen, ne használd zsúfolásig a hangulatjeleket!
Amíg pedig az említett „finomhangolás” nem történik meg a szoftverfejlesztők részéről, érdemes tehát többször is átgondolni, hogy milyen hangulatjeleket használunk akkor, ha a barátainkkal, és akkor, ha például a szüleinkkel, nagymamánkkal csetelünk, hiszen egy többértelmű emoji az arra érzékenyek számára egészen mást sugallhat, mint amit valójában érzékeltetni szerettünk volna.
Bár a feljebb is említett hangulatjelek kétségkívül szórakoztatóak, előfordulhat, hogy nem mindig helyénvaló a használatuk, különösen akkor, ha kényes és érzékeny témáról folyik a diskurzus.
Érdemes a netikett írott és íratlan szabályait betartani – nemcsak a munkahelyi, hanem a családi és a baráti csetcsoportokban is. A linkre kattintva mutatjuk, hogyan illik viselkedni az online térben!
Kiemelt kép: Getty Images
