Számos példa volt már arra a történelem során, hogy valaki megbánta élete legnagyobb találmányát. Utólag J. Robert Oppenheimernek és Albert Einsteinnek is vegyes érzései voltak az atombombával kapcsolatban. Miután Mihail Kalasnyikov látta, hogy AK-47-ese a terrorista csoportok leggyakrabban használt fegyverévé vált, az ortodox egyház fejétől kért bűnbocsánatot. Ethan Zuckerman médiatudós az internetes reklámok egyik legidegesítőbb eszközét, a felugró hirdetéseket álmodta meg, amiért később mindnyájunk szíves elnézését kérte. John Sylvan, a kávékapszulák atyja pedig mélységesen megbánta, hogy találmánya hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot szabadított a világra.
Ez idáig tiszta sor, de mégis mit lehet megbánni egy tündéri kiskutyán? „Kinyitottam Pandora szelencéjét, és szabadon engedtem egy Frankenstein-szörnyet” – fogalmazott a labradoodle kutyatípus megálmodója, Wally Conron ausztrál tenyésztő egy 2019-es podcast-interjúban.
Conron 1989-ben hozta létre az első labradoodle-t egy speciális igényű hawaii házaspár kérésére. A feleség látáskárosult volt, és vakvezető kutyára volt szüksége, a férj viszont allergiás volt a hosszú kutyaszőrre, különösen a segítő fajták, a labradorok és a golden retrieverek szőrére. Conron az engedelmes labradort a hipoallergén szőrzettel rendelkező uszkárral keresztezte (ami egyébként az Ausztrál Királyi Vakvezető Kutyák Szövetségének szabályainak keretein belül teljesülhetett), ügyfelei így pedig olyan kutyát kaphattak, aki minden igényüknek megfelelt: a labradoodle nemcsak a labrador remek vérmérsékletét, de az uszkár hipoallergén szőrzetét is megörökölte.
A labradoodle tüneményes plüssmackó
Okos, ragaszkodó, könnyen tanítható és társaságkedvelő hipoallergén kutyus – nem csoda, hogy hamar híre ment, és hatalmas népszerűségre tett szert a világban. Sikere pedig a közösségi média térnyerése óta egyre csak növekszik, az Egyesült Államokban jelenleg a 7. legnépszerűbb kutyafajta 2020 óta.
Conron kísérlete azonban nem kívánt következményekkel is járt. Egyrészt a labradoodle a labrador csípődiszpláziára, túlsúlyra és számos más egészségügyi problémára való hajlamát is megörökölte.
Másrészt a hibrid típus megjelenése óta hatalmas trenddé vált különböző kutyafajták (ész nélküli) keresztezése a világban, a gyakorlat Conron szerint pedig arra ösztönözte a dizájner kutyatípusok tenyésztőit, hogy a cukiságot helyezzék előtérbe a kutyák egészségével és jólétével szemben.
„Rengeteg tenyésztő manapság csak a pénzért csinálja ezt, és gátlástalanul keresztezik az uszkárokat olyan fajtákkal, amelyekkel tulajdonképpen nem működnek jól. Mindezt pedig csak azért, hogy elmondhassák: ők voltak az elsők, akik ezt megtették.
Olyan, mintha a labradoodle-t manapság szalagon gyártanák, a túltenyésztés miatt pedig úgy látom, hogy sokuk vagy őrült, vagy örökletes problémákkal küszködik” – fogalmazott Conron.
Persze a legtöbb gazdi egészen biztos, hogy nem értene ezzel egyet, ugyanakkor, ahogyan minden más kutyafajta, úgy a labradoodle esetén is okozhat problémákat a tenyésztésre vonatkozó szigorú szabályok be nem tartása.
Nem keverék, hanem dizájner
Ahogyan feljebb is írtuk, a labradoodle hibrid, úgynevezett dizájner kutyatípus. De mit is takar valójában, ha egy kutyust így jellemeznek? A dizájner eb két fajtatiszta, több generáción keresztül tenyészett kutyafajta keresztezését jelenti. Fajtatiszta kutyák esetén minden kölyökkutya ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan temperamentummal rendelkeznek. A tenyésztőknek pedig az előírt standardot kell követniük, és csak olyan kutyusokat tenyészthetnek, amelyek megfelelnek az előírásoknak.
Labradoodle (Fotó: Getty Images)
A fajtatiszta ebekkel ellentétben a hibrid, vagyis a dizájner kutyák pedig nem fajtának, hanem típusnak számítanak. Ahhoz, hogy fajtává válhassanak, nagyon szigorú szabályoknak kell megfelelniük, ami rengeteg időt, akár évtizedeket is igénybe vehet.
Ha egy tenyésztő mindent az előírások szerint végez, és nem a kinézetet, hanem a kutya egészségét tartja szem előtt, a keresztezés az esetleges genetikai hibákat, illetve magát a génállományt is kijavíthatja.
Gondosan végzett tenyésztés mellett így pedig olyan kutyusok születhetnek, akikből nagyszerű családi kedvencek válnak majd.
De nem csak a labradoodle az egyetlen hivatalosan elismert hibrid kutyatípus. A cockapoo uszkár és cocker spániel, a maltipoo máltai selyemkutya és uszkár, a godlendoodle golden retriever és uszkár, a goldador golden retriever és labrador, a puggle beagle és mopsz, a schnoodle törpeuszkár és törpe schnauzer, a yorkipoo pedig yorkshire terrier és törpeuszkár nászából született.
Ha nem ragaszkodunk a fajtákhoz, ne feledjük, hogy rengeteg szeretetre éhes kutyus várja álomgazdiját a menhelyeken. Ha azonban vásárolni szeretnénk, legyen akár fajtatiszta, akár hibrid, mindenképp győződjünk meg arról, hogy felelősségteljes, hiteles tenyésztőről van-e szó. Olyanról, aki rendelkezik genetikai szaktudással, törzskönyvet és oltási könyvet ad, bemutatja a szülők törzskönyveit is, tagja valamilyen egyesületnek, tanáccsal látja el a leendő gazdikat, adásvételi szerződést írat kötelező ivartalanítási vállalással, és nem adja akárkinek a kiskutyáit – pláne nem 8 hetes koruk előtt.
Vajon miért tűnnek a kutyák mindig olyan szomorúnak? Kattints a linkre, és tudd meg, hogy mit gondol erről a tudomány!
Kiemelt kép: Getty Images
