- A szorongásnak nagyon rossz a híre, de közel sem akkora ellenség, mint ahogy általában gondolunk rá.
- Ha nem uralkodik el rajtunk túl sokszor, fontos, pozitív funkciói lehetnek a mindennapok során.
- Találd meg a szorongás gyökerét, így az általa okozott fizikai tünetek kezelése is könnyebb lesz!
Befeszült izmok, légszomj, éjszakai izzadás, állandó aggodalmaskodás, gyors szívverés – ismerős valamelyik tünet? Nem véletlenül, ugyanis a szorongás a leggyakoribb pszichológiai probléma a világon, része a mindennapjainknak, az álmainknak, a gondolatainknak.
Gyakorlatilag szorongó társadalomban élünk. Van, aki tud róla, hogy a bajai nagy részét a szorongás okozza, van, aki pedig nem sejti, hogy mi rejtőzik a pszichoszomatikus tünetei mögött. És sokan tagadják, hogy az egyre gyakrabban feltűnő mellkasi nyomás, a levertség, a kontrollálatlan düh vagy a kínzó álmok nem csupán múló szimptómát jelentenek.
Szorongás vagy félelem?
Ne keverjük össze a két érzést: a félelem az a bizonyosság, hogy valami rossz történik velünk.
A szorongás bizonyos szempontból pont azért szörnyűbb, mert a bizonytalanságról szól, hogy valami rossz történhet, de az is lehet, hogy nem.
Aggódunk egy kétértelmű üzenet miatt, a fura formájú, gyanús anyajegy vagy az érettségi vizsga miatt. Hogyan sikerül-e az állásinterjú?Milyen lesz a várva várt randi?
A szorongás kellemetlen érzés, mert extra éberséget követel tőlünk, cikáznak a gondolataink, veszélyt szimatolunk vagy épp teljesen elterelődik a figyelmünk. Az állapot teljesen normálisnak tekinthető, amíg a félelmünk indokolt és racionális.
A fent felsorolt okok mögött természetes aggodalom húzódik, de nagyon gyorsan negatív spirálba kerülhetünk, ami már komolyan veszélyeztetheti az egészségünket. Ha például rendszeresen nyomasztó teóriákkal stresszeljük magunkat vagy éjszakánként jeges verítékben úszunk, ideje elgondolkodni azon, hogy esetleg szorongásos zavarral küzdünk.
Az alábbi tünetek intők lehetnek:
- Túlzott mértékben jelentkeznek szélsőséges, végzetes gondolataid.
- A szorongás akadályoz a mindennapi feladatokban, csak egy adott probléma foglalkoztat.
- A szorongás már fizikai tüneteket okoz: gyakori izzadás, remegés, fáradtság, gyengeség, alvás- és emésztési problémák.
- A negatív érzés nem kontrollálható, mindent próbálunk kerülni, ami előidézheti.
- Ha a szorongás tartósan fennáll és folyamatos stresszt okoz.
Milyen típusai vannak?
Ismerkedjünk meg a szorongás egyes típusaival, ugyanis egyáltalán nem mindegy, mikor (mi váltja ki) és milyen mértékben jelentkezik ez a kellemetlen érzés!
Fóbiák
A legkülönbözőbb helyzetekben törhet ránk szorongásos félelem, ami bénítólag hat testünkre és elménkre. Ide tartozik például a tér- vagy tömegiszony, a pókoktól, kígyóktól való félelem.
Létezik szociális szorongás, ami kb. minden tizedik embert érint.
Akkor tapasztaljuk, amikor például egy csoport előtt kell szerepelni, vagy a társaságban a figyelem középpontjába kerülünk. A félelem fizikai tünetekkel is párosulhat, mint elpirulás, remegés, szédülés vagy akár hányinger. A klausztrofóbia, a különböző közlekedési szorongásos zavarok és a hipochondria is mind a fóbiák kategóriájába sorolhatók.
Poszttraumás stressz szindróma
A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) váratlan és súlyos megrázkódtatást követően alakul ki, és annyira meghatározó érzéssé válik, hogy feldolgozásához szinte herkulesi energiákra van szükség. Egyénenként változó, hogy kinek mit jelent a megrázkódtatás, de ez lehet például baleset, terrorcselekmény, erőszak, egy hozzátartozó halála, rossz hír, vagy akár egy tragédia látványa.
Pánikrohamok
A pánikroham többnyire váratlanul érkezik, az azt kiváltó eseményt nem is feltétlenül tudjuk azonosítani. Jellemző tünetei: szívdobogás érzés, mellkasi nyomás, remegés, halálfélelem, izzadás, hányinger, hőhullámok. Bárki átélheti, pánikbetegségről pedig akkor beszélünk, ha a rohamok állandósulnak. Számos esetben szívprobléma gyanúja merül fel, és csupán negatív kardiológiai vizsgálat után jutunk el pszichológushoz, pszichiáterhez.
Generalizált szorongás
Ritka aljas pszichológiai zavar a generalizált szorongás, amikor az állapotot nem lehet egy konkrét kiváltó okhoz kötni.
A szinte állandóan jelenlévő szorongás mögött olyan események, helyzetek állnak, amelyekben úgy érezzük, hogy rendszeresen kudarcok érnek minket vagy magas elvárásoknak kell megfelelnünk.
Ide tartoznak az egzisztenciális félelmek, a teljesítménnyel, párkapcsolattal, egészséggel, illetve a jövő eseményeivel kapcsolatos félelmek. Klasszikus esete, amikor még meg nem történt esemény forgatókönyvét rendszeresen lefuttatjuk a fejünkben. Ráadásul az esemény megtörténtének valószínűsége nagyjából a nullához közelít.
A jótékony szorongás
Noha alattomos és láthatatlan ellenségként gondolunk rá, a probléma nem feltétlenül maga a szorongás, hanem az, amikor nem tudunk kiszabadulni a nyomasztó gondolati ciklusból. Amikor amúgy ártalmatlan dolgokat veszélyesnek értelmezünk. Amikor már a testünk is produkálja a kísérő tüneteket.
A szorongás azonban egy természetes fiziológiai válasz (gyakorta traumára, életkörülményre, stresszre vagy genetikai hatásra), amelynek célja, jelentése van. Megvéd bennünket a veszélytől.
Ha megértjük, milyen funkciót tölt be az életünkben, segíthet abban, hogy jobban törődjünk önmagunkkal. Úgy kell elképzelni, mintha az agyunk egy minket túlzottan féltő anyuka lenne, aki folyamatosan monitorozza a homokozó körül keringő potenciális veszélyforrásokat.
A szorongás 5 hasznos funkciója
Ha megértjük szorongásunk tárgyát, közelebb kerülünk ahhoz, hogy megbirkózzunk vele és ne úgy tekintsünk magunkra, mint egy zavaros gondolkodású személyre.
Előkészület
A szorongás felébreszti a testünket, és olyan löketet ad, amire bizonyos helyzetekben (beszéd, interjú, álmaink randija) szükségünk lehet. Segítségével minden szemszögből megvizsgálhatjuk a témát, felkészülhetünk az optimális és a legrosszabb forgatókönyvre. Ezt persze szorongás nélkül is megtehetjük, de a testünk természetes válaszáról van szó, ezért ne nézzünk rosszallóan a tükörbe indulás előtt.
Motiváció
Néha csak egy kis szorongásra van szükségünk, hogy befejezzük a cikket, a prezentációt, a házi feladatot vagy a porszívózást. Ha nem tartunk a negatív következményektől, nem biztos, hogy rászánjuk magunkat a feladat elvégzésre. Pláne akkor, ha épp semmi kedvünk hozzá.
Figyelem
A szorongás éberré tesz bennünket, tudatosabban figyelünk a környezetünkre, a számunkra fontos emberekre és dolgokra. Képesek vagyunk felismerni egy helyzet fontosságát, amit később például sikeresen kezelünk. Továbbá emlékeztet minket arra, hogy ne felejtsünk el megtenni bizonyos dolgokat, ezáltal ösztönzést kapunk a célok eléréséhez.
Védelem
A szorongás figyelmezet minket a lehetséges veszélyre is, hogy megpróbáljuk azt elkerülni. Sajnos a generalizált szorongók hajlamosak túlzásokba esni, és amúgy ártatlan helyzeteket rizikósnak beállítani, de a valós veszélyt is könnyebben tudjuk felismerni. Segíthet például rájönni, ha egy adott helyzet vagy kapcsolat hasonlít egy múltbelihez, ami korábban kárt okozott nekünk.
Kommunikáció
Mivel a szorongástól szeretnénk megszabadulni, hajlamosak vagyunk arra, hogy megosszuk az érzéseinket másokkal. Ami nagyon fontos, hiszen ha biztonságban érezzünk magunkat, szívesebben feltárjuk a minket gyötrő gondolatokat. Ez pedig nem csupán önmagunk megismerésében, de kapcsolataink működtetésében is kifejezetten hasznos.
A szorongás tehát reményt adhat, összpontosításra készteti elménket és arra sarkall, hogy megoldást vagy új utat keressünk. Még úgy is, ha közben nagyon rosszul érezzük magunkat.
Hiányában viszont lehet, hogy célt tévesztenénk vagy motiváció nélkül sodródnánk a mindennapokban. Ha átkeretezzük a szorongásunkat és megértjük, mi a valódi oka, kitörhetünk a szorongató spirálból. Ne hibáztassuk magunkat, és mindig tudatosítsuk, hogy az agyunk csupán védeni próbál bennünket.
A szorongás minden csillagjegyet próbára tesz, eláruljuk, ki mitől fél a legjobban.
Kiemelt kép: Getty Images