Az elmúlt húsz évben számos tudományos vita tárgyát képezte ez a kérdés, mely a betegség kialakulásában főszerepet játszó toxikus fehérjék kiinduló forrását járja körül.

2003-ban egy német patológus, Heiko Braak vetette fel elsőként, hogy a Parkinson-kór nem az agyban kezdődik. A közelmúltban Per Borghammer professzor, a dán Aarhusi Egyetemről munkatársaival közösen amellett érvelt, hogy a betegség olyan folyamatok eredménye, amelyek vagy az agy szaglóközpontjában vagy a bélrendszerben indulnak be.

Kutatók egy csoportja, köztük Borghammer, nemrég új elmélettel állt elő. Hipotézisük egyesíti a kétféle eredetet (agy és test), miközben kifejti a Parkinson-kór valószínű okait – a belélegzett vagy lenyelt, környezetben található toxikus anyagoknak való kitettséget.

A Parkinson-kór rejtélyes eredete

A Journal of Parkinson’s Disease tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy bizonyos peszticidek (növényvédő szerek), hagyományos vegytisztító kemikáliák belélegzése, valamint a levegőszennyezés hatása inkább az agyi kialakulásra hajlamosít. A lenyelt mérgező anyagok pedig, mint például szennyezett élelmiszerek vagy szennyezett ivóvíz, a Parkinson-kór bélrendszerben történő kialakulását valószínűsítik.

„Mindkét forgatókönyvben azt látjuk, hogy a betegség a test olyan struktúráiban jelentkezik, amelyek szorosan kapcsolódnak a külvilághoz”

– mondja Ray Dorsey, a Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának neurológus professzora és a tanulmány társszerzője.

Nem egyértelmű a betegség eredete (Fotó: Getty Images)

A kutatók úgy vélik, hogy a Parkinson-kór egy szisztematikus betegség, melynek gyökerei valószínűleg az orrban és a bélben találhatók, és olyan környezeti tényezőkhöz kapcsolódnak, amelyeket egyre inkább a betegség fő tényezőiként, ha nem kiváltóiként ismernek fel. Ez tovább erősíti azt az elképzelést, hogy a Parkinson-kórt mérgező anyagok okozhatják, és ezért nagyrészt megelőzhető.

Iszonyú pusztítást végeznek a vegyszerek

A Parkinson-kór egyik mozgatórugójaként került az elmúlt 25 évben a tudósok látókörébe az alfa-szinuklein. Ez a fehérje idővel az úgynevezett Lewy-testekben halmozódik fel az agyban, melyek az idegsejtek pusztulását okozzák. Köztük azokét, amelyek az agy dopamin-termelő részében a mozgás koordinációért felelnek.

A mostani tanulmányból az derül ki, hogy a környezetben előforduló méreganyagok, különösen a vegytisztító és zsírtalanító vegyszerek, a triklóretilén (TCE) és a perklóretilén (PCE), a gyomirtó, valamint a légszennyezés gyakori okai lehetnek a mérgező alfa-szinuklein képződésének. A TCE és a PCE vegyületek számos ipari, kereskedelmi és katonai területet szennyeztek be, melynek során emberek milliói érintkezhettek a vegyi anyagokkal.

A légszennyezettség pedig már akkor is mérgező szintet ért el a 19. századi Londonban, amikor James Parkinson először leírta a betegséget.
Mind a szagló-, mind a bélhám összeköttetésben áll az aggyal. Míg az agyi eredetet leíró modellben a kemikáliák a szaglásért felelős idegsejteken keresztül juthatnak be az agyba, addig lenyeléskor a vegyi anyagok a gyomornyálkahártyán keresztül szívódnak fel, a károsodás pedig innen kezd el terjedni az agy és a gerincvelő mindkét oldalára.

A kutatók remélik, hogy megnyílik az út a megelőzés előtt (Fotó: Getty Images)

Megnyílhat az út a megelőzés felé?

„Ezek a környezetben található mérgező anyagok széles körben elterjedtek, de nem mindenki szenved Parkinson-kórban” – mondta Ray Dorsey, a Rochester Egyetem professzora az új modellek kapcsán.

A kitettség időtartama, a dózis, valamint a genetikai és egyéb környezeti tényezőkkel való kölcsönhatás valószínűleg kulcsfontosságú annak meghatározásában, hogy végül kiben alakul ki a Parkinson-kór.

A legtöbb esetben a kitettség valószínűleg évekkel vagy évtizedekkel a tünetek kialakulása előtt következtek be” – tette hozzá.

A környezeti tényezőket a Parkinson-kórral egyre inkább összefüggésbe hozó kutatásokra utalva a szerzők úgy vélik, hogy az új modellek lehetővé tehetik a tudományos közösség számára, hogy bizonyos kitettségeket a betegség meghatározott formáihoz kapcsoljanak. Mindezt segíti, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a közvéleményben a környezetben előforduló vagy felhasznált, számos vegyi anyag egészséget károsító hatása. A kutatók azt gondolják, hogy elméletük a Parkinson-kór több rejtélyére is fényt deríthet, és megnyithatja az ajtók a végső cél, a megelőzés előtt.

Egy nemrég felfedezett génmutáció védelmet nyújthat a Parkinson-kór ellen.

Kiemelt kép: Getty Images