Világszerte körülbelül 1,8 milliárd ember menstruál 28 naponta. Ahhoz képest, hogy a nők életének elmaradhatatlan része a menstruáció, meglepően keveset tudunk róla. Rengeteg vért eresztünk le a vécén, a többi része pedig az egészségügyi betétek és tamponok révén a szemétbe kerül. De mi lenne, ha valami hasznosat tennénk ezzel a vörös hulladékkal?
Senki nem foglalkozott a menstruációs vérrel
Már orvostanhallgató korában ezen tűnődött Sara Naseri, amikor beleásta magát a megelőzésbe és a női egészségügy témájába. Meg akarta vizsgálni a vonatkozó kutatások adatait a menstruáció témájában, de legnagyobb döbbenetére mindössze egyetlen tanulmányra bukkant rá.
Abból kiderült a menstruációs vér összetétele és szerkezete, illetve hogy 385 fehérjét tartalmaz. A vér mellett hüvelyváladékot, méhnyak-nyálkahártyát és méhnyálkahártya sejteket is találtak.
Az elképesztő adathiány arra késztette Naserit, hogy megpróbáljon változtatni a helyzeten, aminek eredményeként kutatásai megváltoztathatják a nők egészségügyi vizsgálatait és a kezeléseket is.
„A vér a leggyakrabban használt testfolyadék, amelyet az orvosi döntéshozatal során használnak” – mondja Dr. Naseri, majd feltette a kérdést:
a nők havonta véreznek, vajon miért nem használja senki a menstruációs vért orvosi célokra?
A menstruáció tabusítása teljesen megszokottá vált, egyes kultúrákban például ma is megbélyegzik az éppen havi vérzésüket elszenvedő nőket. Hiába természetes velejárója a nők életének, a téma körüli ködösítés csak erősíti a tévképzeteket, véleményeket.
Mi is írtunk korábban arról, hogy a menstruáció még mindig tabunak számít.
Akár a cukorbetegséget is kimutatja?
Ha mintavételről van szó, azonnal vérvételre, vizeletvizsgálatra vagy orrváladékra gondolunk. Ma egy kedd reggeli apró szúrást követő nagylaborból szerdára a D-vitamin szintünk mellett még az is kiderül, hogy van-e hajlamunk az ízületi gyulladásra vagy hogy van-e valami autoimmun betegségünk.
Ám ha a nők testéről van szó, különösképp a nemi szervekről, akkor mélyrehatóbb vizsgálatokra van szükség, a már jól ismert méhnyakrák szűrésről, kolposzkópiáról, esetleg endometrium biopsziáról. A menstruáció persze eszünkbe se jutna.
Ez azonban most megváltozhat, ugyanis az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) jóváhagyta a menstruációs véren alapuló egészségügyi vizsgálatot.
Naseri 2014-ben alapította meg Qvin nevű egészségügyi cégét, ahol kollégáival azt kezdte vizsgálni, hogy a menstruációs vérből kinyerhetőek-e alapvető egészségügyi információk, melyek segíthetnek a diagnosztizálás során. Egy 2019-ben közölt tanulmányban a menstruációs vérből vett vérmintákat hasonlítottak össze, és a csapat arra a következtetésre jutott, hogy
a menstruációs vér megbízhatóan meg tudja becsülni számos biomarker szintjét – beleértve a cukorbetegséget és a gyulladást –, valamint egyes hormonok szintjét, és így alternatív forrás lehet a diagnózishoz és az egészségi állapot megfigyeléséhez.
Azóta Naseri és munkatársai tovább vizsgálták a menstruációs vért a cukorbetegség diagnosztizálására, és azt vizsgálták, hogy kimutathatók-e a vérben olyan humán papillomavírus típusok, amelyek nagy kockázatot jelentenek a méhnyakrák kialakulására. A méhnyakrák még mindig rengeteg nő életét követeli évente, de szűréssel megelőzhető lenne, például a menopauza előtt álló nők esetében ez a menstruációs vérrel is elvégezhető. Mindez azért is jó hír, mert a jelenlegi szűrést a nők nagy része rendkívül kényelmetlennek találja.
Otthon is elvégezhető lesz a teszt
Ígéretes megoldásnak tűnik a Qvin tesztje, a Q-Pad, amely kényelmes módon teszi lehetővé otthon a mintavételt. A készlet két speciális menstruációs betéttel rendelkezik, kivehető gyűjtőcsíkokkal. A menstruáció alatt felhasznált csíkokat egy minősített laboratóriumba küldik tesztelésre. Az eredményeket az alkalmazáson vagy e-mailen keresztül lehet megnézni.
A Q-Pad tudományosan bizonyítottan képes tehát vércukor-, pajzsmirigy-, hemoglobin-, gyulladás- és termékenységi hormonszintet mérni, és a közeljövőben elérhető lesz a COVID és a magas kockázatú HPV tesztelésre. Az FDA jóváhagyta az A1c-teszt elvégzését is, amit a cukorbetegség diagnózisához használnak.
Természetesen a Qvin alapítója nem gondolja, hogy találmányuk helyettesíthetné a nőgyógyászati vizsgálatokat. „Szerintem a Q-Pad-re eszközként kell tekinteni” – mondja Naseri, aki abban bízik, hogy egyre több nő vállal felelősséget a megelőzésben és segít meghozni a megfelelő egészségügyi döntéseket.
Amiről végképp nem beszélünk: a menstruációs szegénység
Globális trend a menstruációs szegénység, hogy rengeteg nőnek nincs pénze menstruációs higiéniai termékeket vásárolni.
Becslések szerint a Magyarországon élő nők akár harmadát érinti a menstruációs szegénység, azaz hogy nem fér hozzá a megfelelő higiéniai termékekhez,
amely többek között az iskolából, munkából való kimaradással és egészségügyi kockázatokkal is járhat.
A menstruációs fájdalom csökkentését célzó okosruhákat kifejlesztő ARTEMIS női tech startup missziója, hogy felhívja a figyelmet a menstruációs szegénység problémájára, ezért HAPPY PERIODS címmel adománygyűjtő akciót indított a Mammut Bevásárlóközponttal közösen.
A különleges kezdeményezés keretében a higiéniai termékeket április 4–30. között a Kollab by Mammutban a Magyar Vöröskereszt és az EMMA Egyesület számára gyűjtik, amelyek eljuttatják azokat a rászorulók részére. A kezdeményezés támogatói a Mammut Bevásárlóközpont és a Kollab by Mammut, a Rossmann drogériai üzletlánc, valamint a LiB Store, Magyarország első women store-ja.
Fókuszban a nők
Emellett az ARTEMIS alapítói, Kormos Anna Zsófia és Pelczer Dóra jóvoltából áprilisban a Kollab by Mammutban napjaink aktuális, ám sokszor tabunak számító női témái kerülnek középpontba formabontó művészeti megközelítésekben, workshopok, előadások, kiállítások segítségével.
A menstruáció azt is befolyásolja, hogy milyen mintákat kapnak otthon a lányok, erről is beszélgettünk Orvos-Tóth Noémivel.
Kiemelt kép: Getty Images