• Várható élettartamunk sok tényezőtől függ. 
• Egy kutatás szerint várható élettartamunk izomerőnkkel is összefüggésben van. 
• Várható élettartamunkra szorítóerőnkből is következtethetünk. 

Egy több mint 340 000 finn alanyon végzett, a maga nemében egyedülálló vizsgálatból nemcsak az derült ki, hogy egyes emberek olyan génekkel rendelkeznek, amelyek erősebbé teszik őket másoknál, de az is, hogy a marokerő mértékéből az egészségi állapotra és várható élettartamra vonatkozó következtetések vonhatók le. A nagyobb szorítóerővel (és az ehhez kapcsolódó génnel) rendelkező emberek esetében akár 23 százalékkal alacsonyabb lehet a különböző gyakori betegségek kockázata, és hosszabb lehet a várható élettartamuk is. Kézfogásunk erőssége árulkodó lehet, ha arról van szó, meddig fogunk élni? 

Kutatás a szorítóerőről

A kutatás legfőbb tanulsága egyrészt az, hogy a marok- vagy szorítóerő genetikai meghatározottságú, másrészt, hogy az izomerőt előre jelző, személyre szabott genetikai adatok segíthetnek az orvosoknak azonosítani, hogy ki van kitéve bizonyos betegségek, vagy akár a korai halálozás kockázatának. Felfedezéseik szerint az izomerőre ható genetikai tényezők szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben, mivel

az izomerő, különösen pedig a kézfogás ereje befolyásolja az időskori betegségek és sérülések leküzdésének képességét.

A kutatók összesen 342 443 ember adatát nézték át a FinnGen nevű adatállományból, amely különböző egészségügyi és genetikai információkat tartalmaz. A résztvevők 40 és 108 év közöttiek voltak, 53 százalékuk volt nő. A vizsgálat során genetikai adatok elemzésével vetették össze a szorítóerőt a különböző, nem fertőző betegségek előfordulását és a várható élettartamot. A vizsgált betegségek és állapotok közé tartoztak a szív- és tüdőbetegségek, a mozgásszervi és kötőszöveti rendellenességek, a rákos megbetegedések, a különböző esések és törések, valamint a mentális és kognitív rendellenességek.

A kutatók azt találták, hogy a kézfogás erősségével összefüggésbe hozható genetikai jellemzők összefonódnak a szív- és érrendszeri okok miatti halálozás alacsonyabb kockázatával és a bármilyen okból bekövetkező halálozás alacsonyabb kockázatával is, azaz a hosszabb várható élettartammal. A magasabb marokerővel (pontosabban az a mögött álló genetikai struktúrával) rendelkező embereknél számos betegség kialakulásának valószínűsége is kisebb volt: ez az állapot mindkét nemnél alacsonyabb depresszió-kockázattal, a nőknél pedig alacsonyabb testtömegindexszel is együtt járt. A legjelentősebb hatást a degeneratív ízületi betegség és az agy korlátozott véráramlása által okozott demencia esetében tapasztalták: itt akár 23 százalékkal is alacsonyabb kockázatot mértek.

Olvasd el azt is, hogy kutatások szerint mennyi lehet az ember maximális élettartama!

Erő és élettartam

„Eredményeink alapján az izomerő, a kognitív funkciók és a depressziós zavarok részben ugyanazon genetikai háttér által szabályozottak tűnnek– írják a szerzők közzétett tanulmányukban, majd  hozzátették, hogy az eredmények ávilágítanak a megfelelő izomerő fenntartásának fontosságára az egész élet során. Úgy tűnik, hogy a nagyobb izomerőre való genetikai hajlam az egyén belső arra való képességét is előrejelzi, hogy ellenálljon és védekezzen az öregedés során bekövetkező kóros változásokkal szemben.”

A kutatók ugyanakkor elmondták azt is, hogy a vizsgálatból még nem lehet messzemenő következtetést levonni, ugyanis meg kell vizsgálni a szorítóerő és a különféle életmódtényezők (fizikai aktivitás, kétkezi munka) közötti összefüggést is, hiszen valószínűsíthető, hogy a szorítóerő kialakulásában nem csak genetikai tényezők vesznek részt.

Érdekel, hogy jelenleg a világ mely országában a leghosszabb a várható élettartam? 

Kiemelt kép: Getty Images