Feledésbe merülve, mint sok más nő előtte, sokak szerint Mileva Einstein is a Matilda-effektus áldozata volt. A jelenség egy általános előítélet a női kutatók eredményeivel szemben, melyeket inkább férfi kollégáiknak tulajdonítanak.

A házaspár levelezésének köszönhetően a tudományos közösség vetette fel annak kérdését, hogy vajon a tudós első felesége mennyiben járulhatott hozzá a relativitáselmélet megalapozásához. Egy 1901-ben kelt levelében azt írja neki: „milyen boldog és büszke leszek, ha mindketten közösen befejezzük a relativitással kapcsolatos munkánkat.”

Noha e mondatok semmit nem vonnak le a tudós zsenijéből, abszolút jogos feltenni a kérdést: segített-e férjének Mileva Einstein, és miért nem vallotta be?

Már gyerekként kitűnt intelligenciájával

Mileva Marić 1875-ben született egy módos szerb család sarjaként az osztrák-magyar határon.

A kor normáival ellentétben az apa kifejezetten szorgalmazta, hogy lánya tanuljon, és Mileva intelligenciája hamar megnyitotta az iskolakapukat.

Már a lánygimnáziumban megmutatkozott tudományos tehetsége, majd apja megszerezte az engedélyt, hogy a ma Zágrábban lévő királyi iskolában folytassa tanulmányait. Az általában fiúknak fenntartott intézményben a lány matematikát és fizikát hallgatott.

A zürichi Politechnikai Intézetben találkozott először azzal a kissé elvont, éretlen és briliáns fiúval, aki később világhírnévre tesz szert. A kémia – mondhatni – legyőzte őket, összegabalyodtak mind a való, mind az elvont életben. Amikor nem a zenéért vagy egymásért rajongtak, akkor együtt spekuláltak különböző tudományos elméleteken, ismeretlen területeket fedeztek fel. Mileva Einstein Albert elméleteinek a matematikai részén dolgozott,

szakfolyóiratoknak írt kritikákat (Einstein nevével), és még a jegyzeteit is elkészítette, amikor a fiú elnyert egy tanítói állást.

Habár mindketten szinte ugyanazt tanulták, ugyanabból írták a szakdolgozatukat, mindketten rossz eredményeket értek el, Albertnek mégis megengedték, hogy lediplomázzon.

Mileva Einstein segített a férjének vagy nem?

Mileva Einstein addigra szörnyű érzelmi állapotba került. Nem csupán azzal kellett megbirkóznia, hogy Albert szülei ellenezték a kapcsolatukat.

Vesztére nem volt se német, se zsidó, cserébe értelmiségi, ráadásul kicsit még sántikált is.

Mileva Einstein előtt további kihívások álltak. 1901-ben teherbe esett, a még mindig munkanélküli Albert azonban nem volt hajlandó feleségül venni. Még ugyanabban az évben a nő megbukott egyetemi vizsgáján. 1902-ben megszülte lányukat, Lieserlt, aki aztán teljesen eltűnt a történelemkönyvekből, különböző találgatások láttak napvilágot arról, hogy mi történt vele.

A tudós végül szerzett állást, így megvalósulhatott az esküvő, és érkeztek a gyerekek is. A házaspár szakmai együttműködése tovább folytatódott, habár az összes tudományos publikáció Albert Einstein nevével jelent meg.

Számos kortárs tanúvallomás szerint a férje nem tudott volna elérni nélküle ilyen sikereket,

de konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy Mileva Einstein pontosan milyen szerepet játszott férje munkásságában.

A házaspár levelezése sok mindent elárul (Fotó: David Cheskin, PA Images via Getty Images)

Intimitás kizárva, de cseléd még lehet

Az asszony levelei elvesztek, Albert 41 fennmaradt leveléből viszont kiderül, hogy gyakran hivatkozik a „mi kutatásunkra”, a „mi munkánkra”. Egy dolog biztos: Mileva Einstein végig ott volt abban a 18 évben, amíg a nagyhajú diák a relativitáselmélet, a kvantumelmélet és az atomfizika úttörő tudósává válik és felér a csúcsra.

A kudarcok, egyre növekvő elszigeteltsége és a férje munkájára való összpontosítás azonban komoly hátrányokkal járt Mileva Einstein számára. Férje viszonyba bonyolódott, és 1914-ben elváltak. Előtte azonban még egyszer sikerült felborzolnia a kedélyeket.

Amikor észlelte, hogy házasságuk tizenegy év után már csak vergődik,

Albert Einstein egy sor szabályt küldött az asszonynak, és közölte: ha képes azokat betartani, akkor a gyerekek érdekében együtt maradhatnak.

Ma azt gondolhatnánk, hogy a férfi több gyengédségre, rajongásra vagy meleg vacsorára vágyott. Ehhez képest valódi nőgyűlölő kiáltvánnyal van dolgunk: Einstein követelte, hogy legyenek kimosva a ruhái, naponta háromszor kapjon ételt a szobájában, legyen tökéletes rend a hálóban és a dolgozóban. Ezenkívül nem hajlandó a nővel otthon ülni vagy elutazni.

A felesége semmilyen intimitást ne várjon tőle, nem közelítheti meg, csak akkor beszélhet hozzá, ha engedélyt kap rá,

kérésre szó nélkül elhagyja a szobát, és semmilyen formában nem beszélhet róla hátrányosan a gyerekek előtt.

Néhány hónap után Mileva Einstein úgy döntött, mégsem vállalja a megalázó feltételeket. Válási szerződésük tartalmazta, hogy amennyiben Einstein Nobel-díjat nyer, a díjjal járó pénzt a feleség a gyerekek oktatására fordíthatja. Az anya azonban egész életében küzdött az anyagiakkal, mivel az egyik fiúk skizofréniában szenvedett.

Lehetetlen eldönteni a vitát

Mileva Einstein 1948-ban halt meg anélkül, hogy egyszer is kérte volna annak elismerését, hogy hozzájárult férje munkásságához. Mivel vitatott a történet, lehetetlen eldönteni, hogy kinek van igaza. Egyes életrajzírók úgy vélik, hogy a házaspár egymás közötti levelezése egyértelműen bizonyítja az első feleség szerepét. Még saját fiúk, Hans Albert is azt vallotta, hogy szülei tudományos együttműködése a házasságkötés után is folytatódott, és

jól emlékezett rá, hogy esténként együtt dolgoztak egy asztalnál.

Természetesen az is lehetséges, hogy Mileva Einstein mégsem volt olyan tehetséges, ahogy azt egyesek hinni szeretnék.

Férje felfedezései önmagukért beszélnek, de az bizonyos, hogy a feleség elolvasta, korrigálta és meg is vitatta vele a tanulmányait. Így, ha nem is a Mathilda-effektus áldozata, de minimum a Matthew-effektusé, amelynek lényege, hogy egyes embereket azok kárára ismernek el, akik hozzájárultak a sikereikhez. Remekül megragadható a jelenség abban a mondásban, miszerint a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lesznek.

Mileva Einstein példája nem merült teljesen a homályba, hiszen ma már fiatal lányok is bemutatkoznak a tudomány világában. 

Kiemelt kép: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images