• A mikromanipuláció jellemzően a nárcisztikus személyiségzavarral küzdők egyik eszköze.
• Bűntudatkeltés és dicséretnek álcázott sértés – hogyan ismerjük fel, hogy ezzel manipulálnak?
• Mit tehetünk, ha elszenvedői vagyunk? 

A túlzott önértékelésről, az empátia, a bűntudat hiányáról és a manipulációról, mint a nárcisztikus személyiségzavar legárulkodóbb jeleiről biztosan sokat hallottunk már. De vannak más, kevésbé ismert nárcisztikus viselkedési formák is, melyeket rejtettségük okán sokkal nehezebb észrevenni.

Míg maga a manipuláció egy kapcsolatban sokszor nyilvánvaló, addig a mikromanipuláció – amit a szakemberek szerint főként nárcisztikus személyiségzavarral élők alkalmaznak konfliktus közben –, az érzelmi bántalmazás burkoltabb formája, már más történet. 

Ahogy Kristy Lee Hochenberger professzor kifejti a Psychology Today egyik cikkében, „a nárcisztikusok képtelenek elfogadni a tényt, ha valaki nem szeretne velük lenni” – tehát, ha úgy érzik, hogy partnerük távolságot tartana, extrém erőfeszítéseket tesznek azért, hogy újra a középpontban érezhessék magukat. Ez gyakran közvetlen manipulációval – például fenyegetőzéssel – jár, amelyet Hochenberger gyakori és nagyon ijesztő válaszként jellemez. Ha azonban a közvetlen nárcisztikus taktika lepereg a partnerről, a szakember szerint a mikromanipuláció lehet a következő lépés:

„A mikromanipuláció az áldozati státusz megerősítésére, a partner rokonszenvére, empátiájára és az érzelmei feletti kontroll visszaszerzésére épít rövid, de súlyos megjegyzések formájában, melyek jellemzően váratlanul hangzanak el, és amelyek arra kényszerítik a másik felet, hogy a manipulátorra figyeljen.” 

Bizonyosan kijelenthető, hogy szinte mindannyian tapasztaltunk már valamilyen mértékű manipulációt a kapcsolatainkban – mutatjuk, miről ismerhetjük fel, ha mikromanipulátorral van dolgunk!

Így cselezheted ki a nárcisztikus embereket – avagy megéri „nehéz esetnek” lenni!

1. Mindent az együttérzésért

Jó példa lehet erre, ha az exünk nem sokkal a szakítás után nem fél nyilvánosan hangot adni annak a közösségi médiában, hogy nehéz időszakon megy keresztül, beteg lett, orvoshoz kell mennie, és a többi – ami egyértelműen nekünk szól, és ami egyértelműen az együttérzésünkre épít.

Kapcsolódó

6 hamisítatlan nárcisztikus mondat

Balázs Barbi

Ezekben az esetekben jól lehet, hogy bár haragszunk a másikra, mégis újra felébred bennünk az empátia; az aggodalom és a sajnálkozás érzése. Vagyis a fókusz újra a manipulátorra irányul, hiszen ki tudna haragudni valakire, akinek így is van már elég baja?

2. Bűntudatkeltés

A bűntudatkeltés a legkézenfekvőbb módja annak, hogy a mikromanipulátor áldozati szerepbe helyezze magát. Azáltal, hogy bűntudatot ébreszt – még akkor is, ha nem ő az áldozata a helyzetnek –, képes lehet úgy irányítani a beszélgetést, hogy valójában a másik fél érezze magát hibásnak. A lényeg az, hogy a partnerük érzéseit és gondolatait kétségbe vonják.

3. Dicséretnek álcázott sértés

„Gratulálok az előléptetéshez, nem is gondoltam volna, hogy téged választanak!” – ha valaki bókol, de a stílusa és a hangneme mindeközben egészen másról árulkodik, jól lehet, hogy a mikromanipuláció egyik formájával van dolgunk.

Ha a közvetlen nárcisztikus taktika lepereg a partnerről, a mikromanipuláció lehet a következő lépés (Fotó: Getty Images)

Ez egy passzív-agresszív eszköz – kicsit olyan, mint a rejtett mikroagresszió –, ami egyben manipulatív is, hiszen az illető megpróbál mondani valamit, ami nem hiteles, és ami szándékosan félreérthető. Azaz elültetheti a bogarat a fülünkben azáltal, hogy burkoltan célozgat, illetve megkérdőjelezi az erősségeinket. 

4. A nem az nem. Nem?

Szintén árulkodó jel lehet, ha valaki nem fogadja el a nemleges választ, nem tartja tiszteletben mások egyéni döntéseit, és nem ismer mást, csak a saját igazát – még a lehető legjelentéktelenebb helyzetek esetén is.

Egy egyszerű példával élve: ha azt mondjuk, hogy nem szeretjük a pacalt, de az illető mégis ragaszkodik hozzá, hogy megkóstoljuk, amit főzött („Ugyan, kérlek, ne sérts meg!”) – sőt, a válaszunkat figyelmen kívül hagyva rögtön a tányérunkra is szedi –, nagy eséllyel mikromanipuláció áldozatai lettünk.

5. A drámaháromszög

A nárcisztikus érzelmi bántalmazás gyakori eszköze az öngyilkossággal vagy önsértéssel való fenyegetőzés. A szakemberek szerint ennek mikromanipulációs változata lehet, ha az illető nehéz időszakokra panaszkodik a közösségi médiában, „véletlenül” üzenetet küld volt szerelmének a nehézségeikről (Bocsi, nem ide!).

Az igazán elvetemült manipulátorok direkt hagynak szem előtt partnerük jelenlétében olyan telefonszámokat vagy szórólapokat, amelyek segélyközpontokról, egészségügyi intézményekről árulkodnak.

Az emberi interakciók pszichológiai modellje, dr. Steven Karpman pszichiáter drámaháromszög elmélete pedig erre a dinamikára is rámutat:

• Adott egy kritikus, szarkasztikus és vádló üldöző, aki soha nem ismeri el saját felelősségét, és minden tévedését a partner hibájának tulajdonítja.
• Az áldozat a „szegény én” állapotába ragad, amit passzív-agresszív kommunikáció és sértődékenység kísér.
• A megmentő pedig az, aki mindent elrendez, és akinek minden helyzetben tudnia kell, hogy mire van szüksége a másiknak.

Egy mikromanipulátor gyakran váltogatja ezeket a szerepeket, egyúttal pedig azt is elvárja, hogy partnere legyen a megmentője – és az üldözöttje.

6. Ellentmondások

Egy mikromanipulátor tökéletesen tudja, hogy mit szeretne hallani a másik. Erősítve a feljebb is említett megmentő szerepét, előfordulhat például, hogy a manipuláló fél gyakran felajánlja a segítségét, éles helyzetben azonban behúzza a kéziféket, és hiába biztosított korábban segítő szándékairól, azok mégsem teljesülnek, mert „te rontottad el, neked is kell megoldanod”.

Így kezeld a mikromanipulációt

Először is azt érdemes meghatározni, hogy egyszeri, nem szándékos, vagy tudatos, többszörösen ismétlődő cselekedetről van-e szó. Ha a fentiekhez hasonlót tapasztalunk, kezdeményezzünk róla beszélgetést, és hallgassuk meg, hogyan reagál a másik fél!

Ha bocsánatot kér, elismeri a tévedését és változtat a viselkedésén, akkor jó irányt vehetnek a dolgok. Ha azonban haraggal, dühös védekezéssel, a felelősségvállalás teljes hiányával és gázlángolással találjuk szemben magunkat, jobb, ha résen vagyunk a jövőben.

Ha úgy érezzük, hogy rendszeresen vagyunk részesei ilyen és ehhez hasonló helyzeteknek, a szakértők szerint az a legjobb, ha megközelítés helyett inkább elhagyjuk az érintett kapcsolatot.

Nem a mi felelősségünk „megjavítani” valakit, aki rendszeresen sértő taktikát alkalmaz. Ebben az esetben pedig különösen sokat segíthet, ha a dilemmáinkat nemcsak a közvetlen környezetünkkel, de szakemberrel is átbeszéljük.

Súlyos személyiségzavarból hétköznapi szitokszó – mindenki nárcisztikus, akire azt mondják?

Kiemelt kép: Getty Images