Wittelsbach Erzsébetet, vagyis Sisit gyakran hasonlítják Dianához – és valóban, a két nő élete között meglepően sok párhuzamot lehet vonni. Mindketten fiatalon kerültek az uralkodói családba, egyik sem nagyon találta a helyét a merev, szabályokkal és elvárásokkal teli udvarban, és végül el is menekültek onnan.

De én javasolnék egy másik párhuzamot is. Ha Sisi egy 19. századi Diana – akkor anyósa, Zsófia jellemét talán könnyebb megértenünk, ha úgy gondolunk rá, mint egy korai II. Erzsébetre. Mindkét nőnek a kötelesség volt a legfontosabb az egész életében. A haza, a birodalom szolgálata volt az, aminek mindent alárendelt. A személyes boldogságát is.

Zsófia Friderika bajor főhercegnő élete egyébként meglehetősen sok hasonlóságot mutat későbbi menyének, Sisinek a sorsával. Mindketten fiatalon, tapasztalatlanul kerültek a császári udvarba. Mindketten elveszítettek egy kislányt, és később egy felnőtt fiút is. Zsófia sok szempontból önmagát látta unokahúgában, Sisiben, és amikor a 15 éves lány az az udvarba került, a fennmaradt levelek tanúsága szerint kifejezetten anyai szeretettel fogadta. Nem kétséges, hogy jót akart. Más kérdés, hogy nem feltétlenül sikerült elfogadnia, hogy menyének nem a birodalom érdekei a legfontosabbak.

Kivételesen intelligens volt

Zsófia Friderika 19 éves volt, amikor 1824-ben férjhez ment az osztrák császár másodszülött fiához, Ferenc Károly főherceghez. Eredetileg a trónörököst szánták neki, ám amikor Ferdinánd elment meglátogatni a családot, I. Miksa bajor király, Zsófia apja elborzadt. A császár elsőszülött fia ugyanis meglehetősen lassú gondolkodású, tohonya figura volt, nagyon sok egészségügyi problémával, epilepsziával, autista tünetekkel. Miksa pedig úgy érezte, ennél lánya, Zsófia jobbat érdemel.

A hercegnő ugyanis nem csak kivételesen szép lány volt, hanem elképesztően intelligens is.

Ráadásul meglehetősen boldog, szabad gyerekkora volt. Ikertestvérével, Mária Anna Leopoldinával együtt kifejezetten „polgárias” módon nevelkedtek.

A család (akárcsak Sisié később) sokat kirándult, sok időt töltöttek együtt, és a gyerekek kivételesen magas szintű oktatásban is részesültek. Zsófia a német, francia, olasz és angol nyelvek mellett tanult földrajzot, történelmet, irodalmat, zenét és képzőművészetet is. Abba azonban nem szólhatott bele, hogy kihez megy feleségül.

Ferenc Károly főherceg pedig csak egy kicsivel volt jobb választás, mint a bátyja. Ő is meglehetősen unalmas személyiség volt, akit nem érdekeltek sem a könyvek, sem a színház, sem a zene. A házasság azonban ennek ellenére jól kezdődött, mert a gyönyörű bajor hercegnő meghódította a bécsiek szívét, és Zsófia is kedvelte a város által kínált kulturális programokat. Az idillt egyetlen dolog árnyékolta csak be: hogy nem sikerült örököst szülnie. Így aztán hamarosan kegyetlen támadások célpontjává vált.

Zsófia Friderika főhercegné Joseph Karl Stieler 1832-es festményén (Forrás: Wikimedia Commons)

Zsófia főhercegné házassága első öt évében egyes becslések szerint tíz alkalommal vetélt el. A megoldást a Bad Ishle-i gyógyfürdők jelentették. És a rossz nyelvek szerint a fiatal szeretők.

Bár erre soha, semmiféle bizonyíték nem volt, tény, hogy a gyönyörű, fiatal asszonynak rengeteg hódolója volt. Napóleon fia volt egy egyik, akivel valóban jó kapcsolatot ápolt, és aki szintén művelt, érzékeny férfi volt. Gyakran jártak együtt színházba, operába. A svéd trónörökös, Gustav Vasa is nagy rajongója volt. Az azonban szinte bizonyos, hogy egyikkel sem folytatott viszonyt. A kor etikettje szerint (amit Zsófia egész életében nagyon szigorúan betartott) nem is maradt velük kettesben. De azt se feledjük, hogy egy 19. századi nagyon erősen vallásos asszonyról beszélünk, aki egész életében nagyon komolyan vette uralkodói kötelességeit, és soha nem kockáztatta volna sem a saját jó hírét, sem gyermekei örökösödési jogát.

A háttérből irányított

Hat év múlva érkezett csak meg az első gyermekük. 48 órás vajúdás után a világra jött a jövendő császár, Sisi férje: Ferenc József. A kisfiú azonban zavaros politikai helyzetbe született, amikor nagyon is inogott a Habsburg-ház hatalma. A császár halála után, fia, az uralkodás iránt kicsit sem érdeklődő Ferdinánd került trónra, akit senki nem tartott erre a szerepre alkalmasnak. De nyilvánvaló volt mindenki számára az is, hogy öccse, (Zsófia férje) sem lenne jobb választás.

Zsófia ezért hát merész játszmába kezdett. Úgy döntött, megszabadul a haszontalan férfiaktól, és saját, imádott fiát ülteti a trónra.

Valójában minden negatív dolog, amit róla mondanak, innen ered. Hogy nő létére nem elégedett meg azzal a szereppel, amit a korszak kijelölt neki, és ő lett, ahogyan akkoriban mondták, „az egyetlen férfi az udvarban”. Nem elégedett meg a csendes, passzív feleség szerepével, aki otthon ül, hímez és gyerekeket nevel. Kezébe vette a saját sorsát és ezzel együtt a monarchiáét is.

Eközben megszületett második fia is Ferdinánd Miksa, majd a harmadik is, Károly Lajos. Majd jött a várva várt kislány, Mária Anna, aki sajnos négyéves korában egy epilepsziás roham közben életét veszítette. A következő gyerek, egy kisfiú ezután halva született. A legkisebb fiú, Lajos Viktor pedig egész életében rengeteg fejfájást okozott szüleinek, és felnőve olyan sok botrányt keltett homoszexuális viselkedésével, hogy végül száműzték Bécsből.

A nehézségek és tragédiák azonban nem törték meg Zsófiát, inkább megkeményítették. Az évek alatt megtanulta, hogyan tud a háttérből mindent kézben tartani, és irányítani. Ő lett a család „titkos irányítója” akinek 1848-ban jött el az ideje. Abban az évben ugyanis nemcsak a magyarok lázadtak fel a Habsburg elnyomás ellen, de az osztrákok és az olaszok is. A forradalmárok elfoglalták az utcákat, a császári család elmenekült, a hadügyminiszert lámpavasra húzták.

Recsegett, ropogott az egész rendszer, és kis híján vége lett a Monarchiának. Ekkor azonban Zsófia zseniális politikusként ajánlott egy olyan megoldást, ami mindenkinek megfelelt.

Lemondatta a trónról a sokak által gyűlölt Ferdinándot, és meggyőzte férjét, hogy ő is lépjen hátra. A császári cím így fiához, az akkor 18 éves Ferenc Józsefhez került. A nép pedig örömmel fogadta a jóképű, kötelességtudó fiatal uralkodót. A rend ekkor helyreállt. Már csak örökösökről kellett gondoskodni, hogy a dinasztia jövője biztosítva legyen. Ekkor lépett a képbe Sisi.

Sisi Georg Raab festményén (Fotó: Leemage/Corbis via Getty Images)

Minden jól indult

Hogy utálta-e Zsófia a magyarokat? Ez az egyik legnagyobb kritika ellene, de hogy ez igaz-e, arra nem olyan könnyű válaszolni. Jószívű, mélyen vallásos asszony volt, aki több alkalommal is nagyobb összegeket küldött saját pénztárából a magyar árvízkárosultak megsegítésére, kórházak építésére.

De a fő célja a birodalom egészének a békéje volt, és a magyarokat forrófejű lázadónak tartotta,

és attól tartott, hogy folyamatos ellenállásuk olyan fenyegetést jelent, ami egész élete munkáját veszélybe sodorja. Célja és tettei ezért nem feltétlenül estek egybe a magyar érdekekkel, de ez nem azt jelenti, hogy rossz uralkodó vagy rossz ember lett volna. Egész életében gyenge férfiakkal volt körbevéve, megszokta, hogy ő az egyetlen, aki átlátja a dolgokat, és őszintén hitt benne, hogy ő adja a legjobb tanácsokat a fia számára. Nemcsak a birodalom irányítását illetően, de a magánéletében is.

A Sisi-filmek elferdítik a valóságot

Az a kép azonban, amit az 1950-es években készült Sisi-filmek sugallnak, nagyon durván messze állnak a valóságtól. Sisi és Zsófia kapcsolata egyáltalán nem volt ennyire rossz. Nem igaz, hogy Zsófia már az első pillanattól kezdve ellenezte volna Ferenc József és Sisi esküvőjét, és az sem, hogy nem tartotta megfelelő partinak Sisit. Tény, hogy eredetileg Sisi nővérét, Ilonát szánta Ferenc Józsefnek, de fejet hajtott fia akarata előtt, és amikor az eljegyzésről beszámolt Miksa fiának egy levélben, azt írta, hogy „Sisi kedves, bájos teremtés.”

Ludovika, Sisi édesanyja pedig ezt jegyezte le a naplójába: „Zsófia nagyon jó és kedves Sisihez. Micsoda vigasz számomra, hogy átadhatom őt kedves nővéremnek, aki úgy viselkedik vele szemben, mint egy második anya.”

Wittelsbach Erzsébet (Sisi) és Ferenc József esküvői meghívója 1854-ből (Imagno/Getty Images)

Biztosan tudjuk, hogy Zsófia komoly pénzösszeggel járult hozzá Sisi kelengyéjének elkészítéséhez, emellett nászajándékba saját gyémántokkal és opálokkal kirakott tiaráját küldte el menyének, az ahhoz illő nyaklánccal és fülbevalóval is. Sőt, odáig ment, hogy amikor az eljegyzés utáni napon az egész család együtt ment templomba, kinyitotta Sisi előtt az ajtót és előre engedte a fiatal lányt, ami óriási dolognak számított, mert ezzel elismerte, hogy az rangban immár felette áll.

Ekkor még Sisi sem panaszkodott. Zsófiának írott levelében egyenesen azt írta: „Biztos lehetsz benne kedves nagynéném, hogy nagyon is tisztában vagyok irántam érzett nagy jóságoddal, és megnyugtató számomra, hogy életem minden helyzetében rád bízhatom magam.”

Nem vette el a gyerekeket!

Nem igaz az sem, hogy Zsófia rátelepedett volna az ifjú párra. Amikor azok összeházasodtak, ő Schönbrunnba költözött, míg a fiatalok a laxenburgi kastélyban éltek. Igaz, az idill már az első pillanatokban repedezni kezdett. Ferenc Józsefnek ugyanis egyszerűen nem volt arra ideje, hogy hetekre kivonja magát az államirányítás feladata alól, így a hagyományokkal szakítva minden nap egyedül hagyta ifjú feleségét, aki borzasztóan magányosnak érezte magát barátok nélkül egy idegen országban. Egyetlen vigasza volt csak: a lovaglás.

A magyar királyi családot a gödöllői kastélyban ábrázoló litográfia. Ferenc József király és Erzsébet (Sisi) királyné gyermekeikkel Rudolffal, Mária Valériával és Gizellával (Forrás: Wikimedia Commons)

Ebből fakadt az első igazi konfliktusa anyósával. Sisi ugyanis otthon, Bajorországban egyedül járt lovagolni, és ugyanezt akarta Ausztriában is folytatni. Zsófia azonban ragaszkodott hozzá, hogy mindig kísérje el valaki, nem csak az etikett miatt, de biztonsági okokból is. A császárné ugyanis nem járkálhat egyedül. Valljuk be, ez nem volt teljesen megalapozatlan kérés, hiszen a császári család korábban több alkalommal volt merénylők célpontja. Sisi azonban személyes szabadságának korlátozásaként élte meg a kísérők jelenlétét.

A legtöbb ember azonban azért haragszik Zsófiára, mert úgy tudják, elvette Sisi gyerekeit, és nem engedte, hogy velük legyen.

Talán ez a filmek legnagyobb hazugsága. Merthogy ez egyáltalán nem igaz! Több olyan levél is fennmaradt, amiben Sisi beszámol elsőszülött lánya, a kicsi Zsófia egészségéről édesanyjának. Alig három hetes volt a gyerek, amikor ezt a levelet küldte Ludovikának: „A kicsim már nagyon elbűvölő és óriási örömöt okoz a császárnak és nekem. Eleinte kicsit furcsának tűnt számomra, hogy van egy saját babám. Ez egy teljesen másféle öröm, mint amit eddig éreztem. Egész nap velem van, kivéve, amikor sétálni viszik, ami gyakran előfordul amíg tart a szép idő.”

Öthónapos a baba, amikor pedig anyósának ezt írta: „Kedves anyósom, azért küldöm ezeket a sorokat, hogy elmondhassam, nagyon jól vagyunk. A kicsi mindig olyan vidám és napról napra erősebb és fejlettebb lesz.” Ezek mind azt bizonyítják, hogy együtt volt vele, gondoskodhatott róla.

A császári család: Állnak: I. Ferenc József császár, Miksa főherceg és neje, Sarolta, Lajos Viktor főherceg, Károly Lajos főherceg. Ülnek: Erzsébet (Sisi) királyné Rudolf főherceggel és Gizella főhercegnővel, Zsófia Friderika főhercegné, Ferenc Károly főherceg (1860 körül) (Fotó forrása: Wikimedia Commons)

Tény, hogy egy idő után a gyerek gondozását átvették a nevelőnők – de ez nem valamiféle személyes támadás volt Sisi ellen, hanem az európai uralkodócsaládokban teljesen megszokott eljárás. A filmben van egy olyan jelenet, amikor Romy Schneider kiborul, mert Zsófia a saját szobája mellé költözteti a gyerekszobát. Ez valóban megtörtént – de nem Zsófia rendelte el, nem is volt akkor a palotában.

Ferenc József akarata érvényesült, mert úgy gondolta, épp itt az idő, hogy a felesége visszatérjen a házastársi kötelességeihez. És nem csak a szexre gondolt, de arra is, hogy császárnéként muszáj volt részt vennie olyan hivatalos eseményeken, amelyek nem tették lehetővé, hogy otthon maradjon a gyerek mellett.

Kemény asszony volt, de nem gonosz

Ez persze nem azt jelenti, hogy Zsófia szent volt, aki semmiféle hibát nem követett el menyével szemben. Amikor 15 éves unokahúga az udvarba érkezett, valóban nem volt még alkalmas a császárnéi szerepre, ami várt rá. Idegen volt számára a merev etikett, fárasztotta a sok esemény, amin részt kellett vennie, és nem szerette a tömeget, az állandó figyelmet, ami körbevette.

Zsófia Friderika főhercegné és férje, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg 1872-ben. Az albuminpapíros eljárással készült képet Rosa Jenik készítette (Fotó forrása: Wikimedia Commons)

Zsófia pedig ugyanolyan szigorú volt vele, mint ahogyan korábban önmagával, vagy saját fiával is. Azt hitte, hogy a fiatal, tapasztalatlan lányt könnyű lesz majd a saját képére formálni – de tévedett. Sisi ugyanis nem akart hagyományos császárné lenni, aki mindent feláldoz a férjéért. Saját álmai és vágyai voltak, és olyan erős lázadás élt benne, amit a császári udvar elvárásai sem tudtak megtörni benne, és végül elmenekült az udvarból.

Zsófia azonban soha egyetlen rossz szót sem mondott a menyére. Leveleiből csakis aggodalom olvasható ki, különösen miután Sisi elsőszülött kislánya meghalt. Zsófia lehet, hogy türelmetlen volt vele néha, lehet, hogy unalmas volt, amikor a kötelességről papolt neki, és bizonyosan nehéz lehetett elviselni, hogy azt gondolja, mindent jobban tud.

De amikor Sisi valóban élete mélypontjára került, akkor Zsófia zokszó nélkül átvette menye feladatait.

Jótékonykodott a császárné helyett, részt vett az ünnepségeken, hivatalos bálokon, és igen, ő volt az, aki ebben a nehéz időszakban támogatta a fiát, és anyaként nevelte Sisi gyerekeit is, amikor ő erre képtelen volt. Akkoriban sem Sisi, sem a kortársak nem értékelték igyekezetét. Hataloméhes asszonynak tartották, aki elüldözte a császárnét, bábként irányítja a császárt, és romlásba viszi az országot. Sisi azonban élete végén megbocsátott neki. Naplójába pedig ezt írta róla: „A főhercegné minden bizonnyal mindig jót akart. De az ő útja fáradtságos volt, a modora pedig kemény.”

De hogy végül miért nem Sisi nővérét, Ilonát vette el Ferenc József, és mi történt a nővel, aki állítólag még Sisinél is szebb volt?

Kiemelt kép: Getty Images/nőklapja.hu