„Ha jó testünk van, mondhatjuk azt a többieknek, hogy nézzetek rám. De ha az elménk nagyszerű, sokkal jobbat tudunk mondani. Azt, hogy figyeljetek rám. Ez az igazi hatalom” – mondta egyszer Marilyn vos Savant.

Ő már csak tudja, hiszen a világ legokosabb nője. Ráadásul vonzó is. Ez ma már kevésbé veszélyes kombináció, mint korábban, habár még mindig tartja magát a közhely: a szép és túl okos nőtől menekülni kell, mint a tűztől.

A szapioszexuálisok most bizonyára egy emberként hördülnének fel, hiszen szerintük az intelligencia a legfontosabb tulajdonság, amelyet egy potenciális partnerben kereshetünk. Egyenesen azt állítják, hogy egy hosszú, mély beszélgetés felér egy szexuális aktussal.

Az intelligencia szexi

Ezzel valószínűleg az amerikai Marilyn vos Savant is egyetértene, aki korábban többször hangsúlyozta, hogy

okosnak lenni nem csupán hatalom, hanem szexi is.

„A külső megjelenés nem csupán felületes, hanem múlékony is. Még ha egy darabig kedvünkre nézhetjük is, az érdeklődés gyorsan elillanhat” – mondta egyszer a világ legokosabb nője.

IQ-teszt ide vagy oda, a fizikai vonzalom jelentőségével persze ő is tisztában van. A harmincas évei végén, két házassággal a háta mögött egy Salt Lake City-beli orvos rendszeresen kereste őt telefonon, hogy kicsikarjon egy találkozót. Vos Savant egy darabig ellenállt, de aztán a kíváncsisága az illető iránt erősebbnek bizonyult.

Elment a könyvtárba, ahol fellapozva a Vanity Fair egyik számát megtalálta a fotót Robert Jarvikról, az első mesterséges szív feltalálójáról. „Csodálatos fénykép volt” – emlékezett vos Savant. „Elloptam a folyóiratot a könyvtárból, és arra gondoltam: nagyon szimpatikus ez a férfi. Hazavittem a lapot, és visszahívtam őt.” Vos Savant és Jarvik 1987-ben házasodtak össze.

A történet pikantériája, hogy az orvost egyáltalán nem izgatta a lány megjelenése, amikor a telefonszámát próbálta megszerezni, csak abban volt biztos, hogy nagyon érdekesnek kell lennie.

Marilyn Vos Savant és Robert Jarvik 1996-ban (Fotó: Oliver Berg/picture alliance via Getty Image)

Marilyn vos Savant, az anti-csodagyerek

Az volt. Már gyerekként is, bár ez a tény nem számított fontosabbnak az időjárásnál vagy hogy volt-e az embereknek munkája. Ennek a figyelemreméltó nőnek ugyanis meglehetősen átlagos gyerekkora volt. 1946-ban született német és olasz bevándorló szülőktől. Mindkét nagyapja szénbányászként dolgozott, miközben kislányként élénk érdeklődést mutatott a tudományok és a matematika iránt.

Szupergéniuszi mivoltára tízévesen derült fény, amikor két IQ-tesztet elvégeztettek vele. Az eredmény elképesztő volt: a kislány intelligencia hányadosa 228 lett.

A felnőtteknek szóló teszt valamennyi kérdésére helyesen válaszolt, egy 23 évesnek megfelelő intelligenciájával. A rendkívüli eredmény dacára szülei pont úgy kezelték, mint bármelyik gyereküket.

„Nem helyeztek akkora figyelmet a gyerekekre. Mindössze az volt fontos, hogy függetlenek legyenek, akiknek van egzisztenciájuk, de nem éreztem, hogy különösebben fontos lennék, főleg mivel lány voltam” – emlékezett vissza a szülői hozzáállásra. Marilyn vos Savant soha nem panaszkodott erről, inkább tényként kezelte, hiszen az ötvenes-hatvanas évek nem arról szóltak, hogy a nőket bátorítsák intelligenciájuk kiaknázására.

A kislány eredménye nem is kapott nyilvánosságot akkoriban, ő maga se tulajdonított neki nagy jelentőséget, mert manapság és akkor is úgy gondolta, hogy ez nem ritkaság.

1986-ban aztán a Guinness Rekordok Könyvében ő lett a világ legintelligensebb embere, és elfogadták a gyerekkori teszt eredményét is. 1990-ben vonták vissza a kategóriát arra hivatkozva, hogy az IQ-tesztek nem feltétlenül adnak pontos eredményt, így nem lehet valakiről kijelenteni, hogy ő a világ legokosabb személye.

Bizony a csillagjegyünk is árulkodik az intelligencia szintről. 

Nem kellett volna többre vinnie?

Általános vélekedés Marilynről, hogy csodagyerekként különleges iskolákba járt, megtanult hat nyelven beszélni és ontotta magából a tudományos publikációkat. Ehhez képest 16 évesen – akárcsak anyja az ő korában – férjhez ment, és besegített a családi üzletbe. A kétgyermekes fiatal anya húszas éveiben elvált, majd újból férjhez ment, miközben testvéreivel és apjával az üzlet bővítésén fáradozott. Csatlakozott a Mensához (a kiemelt IQ-jú egyének egyesülete), hogy elősegítse gyerekei tanulmányait, de ő maga leginkább a családi üzlet számláival foglalkozott.

„Az emberek azt várják tőlem, hogy egy két lábon járó enciklopédia vagy emberi számológép legyek” – utalt egy interjúban arra, hogy a magas intelligenciának vannak árnyoldalai is. Marilyn vos Savant azonban mindig is két lábbal a földön járt: besegített apja vegyeskereskedésében, rengeteg olvasott és már kamaszkorában bontogatta írói szárnyait. Később tanult filozófiát, évekig IQ-kvízeket készített egy kiadónak, miközben folyamatosan interjúkat adott és különböző magazinok címoldalán szerepelt.

IQ-teszt: egyre több a vita, hogy jól méri-e az intelligenciát (Fotó: Getty Images)

A világ legokosabb nője aztán állandó rovatot kapott a Parade magazinban. A vasárnaponként megjelenő rovatban Marilyn az olvasók logikai feladványait oldja meg vagy válaszol a legkülönbözőbb kérdéseikre, mint például hogy milyen boldogok a pacsirták, vagy hogy a mindennapi hajszárítás károsítja-e a hallást.

Marilyn kritikusai is gyakran hangot adnak érdeklődésüknek, hogy vajon miért választott ilyen triviális életutat magának,

miért nem használja fel tehetségét valami igazán nagy dologra. A vitriolos hangú levelek némelyike még azt is megkérdőjelezi, hogy valóban géniusz-e.
Az embereket rendületlenül érdekli az is, hogy áldásként vagy átokként éli meg a magas IQ-szintet. Noha a válasza habozás nélkül mindig pozitív, egyszer sem mulasztja el hozzátenni, hogy az ember sokkal több, mint egy pontszám.

Nem biztos, hogy jól mérhető fel az intelligencia hányados

De vajon mennyi az a pontszám, és mit jelent ránk nézve? Az átlagos intelligencia hányados szint 85 és 115 pont között van, azonban az IQ tesztek pontosságáról azóta folyik a vita, hogy Marilyn vos Savant kiérdemelte a legintelligensebb jelzőt. Mind a Stanford-Binet-féle, mind pedig a Hoeflin Mega-teszt, amelyet vos Savant fiatalon elvégzett, több változáson ment keresztül, és mai napig vitatják a mérési módszereket.

A szkeptikusok leggyakoribb érve, hogy nehéz olyan elfogulatlan intelligencia tesztet létrehozni, amelyet ne befolyásolna az illető háttere vagy mentális állapota.

Az ellentmondásra különösen a gyerekek iskolai elhelyezésénél figyeltek fel a kutatók, akik szerint a kizárólag az IQ szinten alapuló felvételi gyakran hátrányos helyzetbe hozza az alacsonyabb társadalmi státuszú gyerekeket.

Végülis mennyire fontos az IQ?

Nem mindig a legintelligensebb emberek töltik be a vezető pozíciókat, erre Marilyn személye az egyik legjobb példa. Ne csüggedjen tehát senki, akinek nem jött össze 200 pontszám az IQ-teszten. Steve Jobsnak állítólag 160 volt az IQ-ja, Elon Muské a becslések szerint 155, Mark Zuckerbergé pedig 152.

Végeredményben úgyis az derül ki, hogy mindannyian különböző képességek birtokában vagyunk, és Marilyn vos Savant is amellett érvel, hogy találjuk meg mindannyian azt a területet, amiben igazán jók vagyunk, amivel hozzá tudunk tenni önmagunk és a társadalom fejlődéséhez.

Íme, 10 dolog, amiről csak hisszük, hogy az intelligencia jele. 

Kiemelt kép: Paul Harris/Getty Images