Amióta világ a világ, pontosabban amióta érdekli az embereket a zene, mindig az újat keresték. Új opera, új szimfónia, új zongoraszonáta – ezek voltak a divatos kifejezések.

A zenekereskedelem (eszperente szó!) résztvevői, impresszáriók, kotta- és lemezkiadók jól tudták, a vevőnek régit aligha lehet eladni. Amikor azonban fordulni kezdett a világ, és az úgynevezett komolyzene annyira komollyá vált, hogy megértéséhez négyjegyű függvénytáblázat és/vagy szögmérő kellett, a hallgatóság és a muzsikusok egy része hátat fordított a „fejlődésnek”, és elindult az elmúlt századok muzsikája felé. Tette mindezt azzal az elhatározással, hogy elfeledett zeneműveket bányásszon elő, megismerje régi korok hangszereit és kottaírását, és úgy interpretálja a műveket, hogy a lehetőségekhez képest a legjobban megközelítse az egykori hangzást.

A régizenei mozgalom hamar virágzásnak indult, közönség és előadók egyszerre ébredtek rá a szép új világra. De egykettőre kiderült, pusztán a vágy a korabeli hangzás fölidézésére nem elég, a tehetség, a muzikalitás, a belső tűz sem hiányozhat, a kizárólag a rekonstrukciót megcélzó előadásoktól az emberek elálmosodnak, egyesek már a szikéért nyúlnak ridiküljükbe. Persze az évtizedek során egyértelművé vált, hogy a szakértelem önmagában keveset ér, ez a zene is megköveteli a tehetséget, és csak a legjobbak képesek a fönnmaradásra.

Az első állami fenntartású magyarországi régizenei központ, a Haydneum, mely küldetése szerint a zeneirodalom jól ismert remekművei mellett az 1630 és 1830 közötti időszak európai muzsikájának feltámasztására fókuszál, ebben a tekintetben is a legjobbakból állította össze 2024/25-ös évadát, amelyben fesztiválok, önálló hangversenyek, előadások szerepelnek. Vashegyi György, a Haydneum rezidens együtteseinek művészeti vezetője egyenesen „példátlan gazdagságú” sorozatnak nevezte az előttünk álló régizenei esztendőt, amelynek egyik legfontosabb helyszíne a Zeneakadémia (lásd: Haydneum Zeneakadémia Bérlet). Való igaz, a kínálat több mint bőséges.

Vegyük csak sorra műfajok szerint: opera, oratórium, szimfónia, versenymű, szonáta, vonósnégyes, hogy csak a legegyszerűbbeket említsem. De nézhetjük máshonnan is: a szakrális zenét helyezi előtérbe a Haydneum Egyházzenei Fesztivál, abból is már a negyedik (!), egy különleges hangszerre figyelnek a Haydneum Fortepiano Bérlet tulajdonosai (kis kitérő azoknak, akik nem hallottak még a fortepianóról: ennek a hangjáról nem jutnak eszünkbe a háztetőn táncoló csontvázak, azaz nem csembaló, és nem is egyenhangú hangversenyzongora, hanem egy rendkívül érzékeny billentyűs hangszer, amelyre olyan kevéssé ismert zeneszerzők írtak darabokat, mint Haydn, Mozart, Beethoven vagy Schubert), és énekhang is lesz bőven, a remek szólisták mellett a Purcell Kórusnak is tapsolhatnak.

Galéria | 10 kép

Utazni is érdemes, hiszen nem csupán a főváros (lásd: IV. Haydneum Őszi Fesztivál) várja az érdeklődőket: páratlan élmény Haydnékkal Eszterházán találkozni! Miért ne mennénk oda, például a nyári hétvégéken, vagy a II. Haydneum Eszterháza Fesztivál idején augusztus 30. és szeptember 7. között?! A Filharmónia Magyarországgal kötött együttműködésnek köszönhetően pedig Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Keszthely, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, valamint Veszprém közönsége kapkodhatja el a Haydneum egész évadon keresztül megvalósuló régizenei produkcióira a jegyeket. A végére hagytam néhány közönségmágnes nevet: Kelemen Barnabás, Berecz Mihály, a Salomon Vonósnégyes Simon Standage vezetésével, a lantos Thomas Dunford (újabb kitérő: neki meg se kottyan kapásból Beatles-dalt kísérni; ezt onnan tudom, hogy ott álltam mellette egy ilyen alkalommal; mielőtt azonban a klasszikus zene szerelmesei preinfarktikus állapotba kerülnek ettől a hírtől, megnyugtatásul álljon itt, hogy november 9-én a budapesti Festetics-palotában Johann Sebastian Bach műveiből válogat), Anna Besson fuvolista, Ronald Brautigam fortepiano-művész vagy Olivia Vermeulen énekes.

„Lépjünk egyet hátra, azzal kettőt lépünk előre!” – Giuseppe Verdi mondása remekül illik a Haydneum következő évadára: a régi korok muzsikájának megismerése, a korhűség zeneesztétikájának felfedezése forradalmi változást hozhat. Ha máshol nem is, de a lelkünkben biztosan.

Haydneum / Bősze Ádám

 

Kiemelt kép: Haydneum/Pilvax-Films