Minden azzal kezdődött, hogy Prométheusz lehozta a tüzet az embereknek, és ezzel új korszakba léptünk. Emberré válásunk egyik fontos mérföldkövének számított, amikor elkezdtük főzni az ételeinket. A korábban folytatott nyers étrend ugyanis igazi kihívás volt a szervezetünknek: sokat kellett dolgoznia, hogy ki tudja vonni a megfelelő tápanyagokat.

 

Az ételek főzésével és feldolgozásával őseink lehetővé tették, hogy könnyebben kinyerjük az energiát és a zsírokat, ráadásul jóval kevesebbet kellett rágni. A tudósok úgy vélik, ezzel nem csupán az állkapcsunk méretét befolyásoltuk, de az agyunk is hatékonyabb tevékenységet tudott ezután folytatni. További jótékony hatásként pedig a főzés számos káros baktériumtól is megszabadított bennünket, melyek az ételekben vagy azok felületén szaporodnak. Viszlát ételmérgezés!

 

A főzés nyilvánvaló előnyei mellett azonban egyre többször kerülnek górcső alá a különböző elkészítési módszerek, főleg a magas hőmérsékleten történő sütés. Elképzelhető hogy a vasárnap reggeli szalonnás rántotta elkészítése komoly egészségügyi kockázatokat rejt?

Igen, tudjuk, hogy a szívünknek biztosan nem tesz jót, de mint kiderült, a tüdőnknek is komoly problémákat okozhat. 

 

Az már az Egészségügyi Világszervezet jelentése óta köztudott, hogy például a fejlődő országokban használt tűzhelyek komolyan tizedelik a lakosságot. A különböző szilárd tüzelőanyagok, mint a fa, hulladék, faszén használata miatt felhalmozódik a beltéri füst, és emiatt közel négy millióan halnak meg évente.

A legújabb tanulmányok pedig azt mutatják, hogy bizonyos ételek sütése szennyező anyagok felszabadulását idézi elő, amelyek növelik a tüdőbetegségek kockázatát. Korábbi kutatások egyébként egyértelmű összefüggést találtak a szakácsok krónikus betegségei és a főzés során keletkező károsanyag-kibocsátás között.

 

A British Columbia Egyetem szakértőinek vizsgálata során elemezték egyes népszerű ételek, mint például a palacsinta vagy sült zöldség elkészítése során keletkező vegyi anyagokat. A kutatók megállapították, hogy a főzés során széntartalmú  aeroszolok, kis részecskék vagy folyadék cseppek keletkeztek a levegőben.

 

A szakértői csapat ezt követően az aeroszolokat beltéri, illetve természetes napfénynek tették ki, majd megállapították, hogy valamennyi vizsgált étel ugyanannyi széntartalmú aeroszolt bocsátott ki, illetve fény hatására káros vegyületet termelt.

 

A tudósok rámutattak:

a főzés során keletkező károsanyag-kibocsátás megegyezik a szabadban mért környezetszennyezés mértékével,

de a szellőzés hiánya miatt a beltéri kitettség jóval veszélyesebb lehet. Minden részlet megértéséhez további kutatásokra van szükség ezen a területen.

„A következő lépésben azt kell meghatároznunk, hogy ez az oxidáns anyag milyen hatással lehet az emberre, és pontosan mennyit lélegzünk be belőle főzés közben” – mondta el Nadine Borduas-Dedekind, az egyetem kémiai adjunktusa és a tanulmány vezető szerzője.

 

Addig is azt javasolják a szakértők, hogy rendszeresen és alaposan szellőztessünk a konyhában, és ahol lehet,  használjunk légszűrőt.

 

Érdemes figyelni az olajhasználatra is, az avokádó olaj például magas fokon is használható.