Míg régebben az érettségi, a középiskolai ballagás számított igazán ünnepnek, mára már a legkisebb váltásokat is megünnepeljük. Meg is kell. Szülőként igenis fontos pillanat, amikor az aranyos óvodásunk a hátán kis batyuval elballag az óvodából, és felkészül élete első iskolájára. Soha többé nem lesz az a nagy fejű, kerek pocakú, világra rácsodálkozó, egész nap csak játszó kisgyerek, jönnek az iskolai követelmények, a tanórák.

Ugyanilyen szomorú és egyben örömteli pillanat az általános iskolából elbúcsúztatni a gyereket. Amikor elkezdte, még milyen elveszett, kicsi és lelkes volt, most pedig egy nehezen motiválható, nyurga kamasz áll előttünk, és nem értjük, hol voltunk az elmúlt nyolc évben, hogy repülhetett el ilyen gyorsan.

A ballagás maga az ajándék?

Ezek olyan periódusok, amikor elgyászoljuk a kicsit, és üdvözöljük a nagyobb gyereket, igyekezve felkészíteni az új kihívásokra. Tudatosítjuk magunkban, hogy bár szomorúak vagyunk amiatt, hogy a gyerekünk nem lesz többet olyan, amilyennek régen szerettük, alapvetően azon dolgozunk, hogy egy egészséges felnőtté neveljük,

amivel együtt jár a fejlődés fizikai és lelki értelemben egyaránt.

Jó is, hogy vannak szertartások, ünnepek, amelyek segítenek elsimítani az érzelmeinket, és amelyek a gyereknek is megadják a lezárás, a búcsúzás élményét. Csakhogy mára a piac is betört ezekbe az érzelemdús ballagásokba, és a családnak már azon kell gondolkodnia, milyen drága ajándékot, különleges csokrot kellene beszerezni a ballagásokra.

A ballagási ajándéknak nem kell hatalmasnak lennie (Fotó: Getty Images)

Minek egy ovisnak hatalmas virágcsokor?

Divat lett már a ballagó ovisnak vagy általános iskolásnak nagy ünnepséget csapni, összetrombitálni az egész családot, és valami nagy értékű ajándékot átnyújtani torta, virágok és egyebek társaságában. Ez a szokás fontos egy középiskolát végző, egyetemre készülő ifjúnál, de kicsit nehéz megérteni, miért kellene kiüríteni a családi kasszát az ennél korábbi ballagások alkalmaikor.

Miért kell bankett, új alkalmi ruha, miközben épp elég költséget jelentenek a tarisznyák, nyakkendők, tablóképek, osztálykirándulások, óvónőknek és tanároknak adott ajándékok is?

Miért nyomunk az apró nagycsoportosok kezébe hatalmas virágcsokrot szalaggal, és vesszük meg neki élete első laptopját? Miért nyútjthat be ajándék-igénylistát egy 14 éves kamasz, akivel végigcsináltuk a felvételit, fizettük a különórákat, most pedig épp elég a gondunk a tanév lezárásával, a búcsúztatókkal, bankettekkel, különféle eseményekkel.

Miért fizetünk pénzt vagy adunk ismét ajándékot az ötösökért az év végi bizonyítványnál?

Miért jár jutalom egy gyereknek?

A gyerek dolga alapvetően az, hogy amikortól iskolás, igyekezzen kihozni magából a legtöbbet. Vannak köztük olyanok, akiket belső motiváció hajt, és csak ritkán kell noszogatni őket, hogy csinálják már meg a házi feladatukat. Mások nehezebben veszik rá magukat a tanulásra, és különféle trükköket kell bevetnünk, hogy motiváljuk őket. De meddig mehetünk el?

Nem rontjuk-e el épp a gyerek belső motivációját azzal, hogy állandóan adunk neki valamit azért, ha megcsinálja az alapvető feladatait?

Persze a jutalmazás része a gyereknevelésnek. Inkább a mérték az, ami nem mindegy, hiszen aki óvodásként laptopot kap, joggal vár valami ennél is nagyobb ajándékot általános iskolásként, középiskolát végezve meg már várja a saját lakás kulcsát. Persze nagy öröm, ha ezeket megengedhetjük magunknak, de nem árt figyelembe venni azt sem, hogy mihez szoktatjuk hozzá a gyerekünket a legfogékonyabb időszakában.

Az arany középút

Alapvetően minden gyerek magának tanul. A szülői teljesítményértékelésünknek persze része, mennyire okos és szorgalmas a gyerekünk, de a saját elvárásainkat nem vetíthetjük rá anélkül, hogy reálisan felmérnénk, ő mit szeretne, ő mire képes. Ugyanakkor azt is botorság lenne hinni, hogy egy kisiskolásban vagy kiskamaszban mindig van annyi belső tartalék, hogy minden vágya ellenére első helyre helyezi a tanulást. Ha nem lenne következménye a lustálkodásnak, egész nap azzal lennének elfoglalva.

Valamiféle arany középutat kellene megtalálnunk, illetve olyan ösztönző erőket, amelyek messzebbre mutatnak az ötösért járó ötezresnél.

Az év végi ajándék lehet egy izgalmas családi kirándulás egy olyan kiállításra, intézménybe, ami kapcsolódik a gyerek hobbijához, tanulmányaihoz. Lehet a jutalom sportszakkör, ahol tovább fejlődhet a teste, az izmai. Lehet jutalmazni szavakkal, apróságokkal is. A ballagási ajándéknál is érdemes megfontolni, mi az, amire valójában szüksége van a gyereknek, és mi az, ami már felesleges.

Kiemelt kép: Getty Images