- Egy új kutatás szerint kifejezetten jól járhatunk, ha a mediterrán diéta népszerű összetevőjére cseréljük a sütés-főzéshez használt olajokat, zsiradékokat és szószokat.
- Az összetevő pozitív hatásai abban az esetben is érvényesek voltak, ha a kutatás résztvevői nem feltétlenül követték a mediterrán étrendet.
- Ami jó a szívnek, az kifejezetten jót tesz az agynak is.
Korábban írtunk arról, hogy az izraeli Ben-Gurion Egyetem tanulmánya szerint a zöldségekben, a tenger gyümölcseiben és a teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend – vagyis a mediterrán diéta – az agyi, illetve biológiai öregedésre is hatással lehet. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy az ekkor bekövetkező testsúly-csökkenés lassítja az agyi öregedés azon formáját, ami jellemzően elhízás következtében jelentkezik.
De nem ez az első és egyetlen bizonyítéka annak, hogy az agyműködésben bekövetkezett változások az étrendünkkel is összefüggésben állnak. A szakemberek tulajdonképpen sokkal régebb óta kutatják, hogy a manapság igen divatossá vált mediterrán diéta összefügghet-e a memóriazavarok és a demencia kockázatának csökkenésével.
Meglepő, de a legelső ezzel kapcsolatos tanulmányt nem is olyan régen publikálták. A nemzetközi kutatócsoport (köztük a Harvard Egyetem tudósai) több mint 92 000 amerikai felnőtt életét követték nyomon több mint 30 éven át.
A hosszú kutatássorozatban közel 60 600 nő és 32 000 férfi vett részt, akik átlagosan 50-56 évesek voltak a krónikus betegségek kockázati tényezőit kutató első vizsgálatok kezdetén. Egy egészségügyi szakemberekből álló csoport négyévente értékelte az alanyok étrendjét az Alternative Healthy Eating Index segítségével, ami a krónikus betegségeket előrejelző élelmiszereket és tápanyagokat minősíti. (Minél magasabb pontszámot ér el valaki ezen az indexen, annál jobb).
Ami jó a szívnek, jó az agynak is
Az egészséges zsírokban, antioxidánsokban bővelkedő olívaolaj áldásos hatásait jól ismerjük: csökkenti a gyulladásokat a szervezetben, védi szívet, és mivel remek hidratáló, a szépségápolásban is kiválóan teljesít.
Az olívabogyó olaja számos problémára gyógyír, használhatjuk a töredezett hajvégekre, pattanásos bőrre, gyenge és repedezett körmökre, tehát még vagyonokat sem kell költenünk a drogériákban, hiszen egy jó pakolást akár magunk is összedobhatunk belőle. De a mediterrán diéta nagyra becsült alapanyaga még ennél is többre képes!
A fenti tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a margarin és a majonéz körülbelül napi egy teáskanálnyi olívaolajra történő cseréje 8-14%-kal csökkentette a demenciából eredő halálozás kockázatát – különösen a nők esetében.
A kutatók más növényi olajok, illetve a vaj hatásait is vizsgálták, de közel sem értek el olyan látványos eredményeket, mint az olívaolajat rendszeresen fogyasztók körében.
A mediterrán diéta nagyra becsült alapanyaga többre képes, mint azt idáig gondoltuk (Fotó: Pexels)
Vagyis az elmúlt évtizedek során azok a megfigyelt alanyok, akik napi szinten használtak olívaolajat a főzéshez, kevesebb valószínűséggel haltak meg demenciával összefüggő okok miatt. Mindez ráadásul abban az esetben is érvényes volt, ha a résztvevők nem feltétlenül követték a mediterrán étrendet.
Illetve azokra is jótékonyan hatott, akik genetikailag is hajlamosabbak voltak az olyan súlyosbodó agyi megbetegedésekre, mint az Alzheimer-kór. Magyarán az olívaolaj hajlamtól, alapbetegségektől és étrendtől függetlenül is képes volt fitten tartani az agyat.
A kutatók szerint fontos szempont az étrend megválasztásánál, hogy ami jót tesz a szívnek, azt az agyunk is meghálálja, hiszen eredményeik a szív egészségén túl az aggyal kapcsolatos működési mechanizmusokról is árulkodnak. Szóval elő azzal a kiskanállal!
A zsírsavakat a magas koleszterintszint, a szívbetegségek és az elhízás egyik fő okának tartják, azonban nem minden zsír rossz. Sőt! Mutatjuk, mire van még szüksége a szervezetünknek az olívaolajon kívül!
Kiemelt kép: Getty Images
