A gabonákkal, rizzsel vagy zabbal összehasonlítva a hajdina nem tartozik a legnépszerűbb szénhidrátok közé, de szép lassan újra bedolgozza magát a köztudatba. Egyes bioboltokban top terméknek számít, és jelentősen megnőtt a hajdinára vonatkozó internetes keresések száma is. Őseink sokáig fogyasztották, ma mégis úgy tekintünk rá, mint valami egzotikus összetevőre. Pedig csak érvelni tudunk mellette.
Mi a hajdina?
Pohánka, tatárka, haricska, grecska – számos néven ismerjük a hajdinát, ami a quinoához és az amaránthoz hasonlóan álgabona, olyan mag, melyet gabonaféleként fogyasztanak. Megtévesztő angol neve (buckwheat; wheat = búza) ellenére nincs rokonságban a búzával.
A hagyományosan a szegények táplálékának számító, a rebarbarával és sóskával rokon kis szemű mag, a hajdina olyan talajokban érzi jól magát, ahol a valódi gabonafélék, például a búza és az árpa elhalnak.
Több, mint nyolcezer éve termesztik, tehát valóban ősi eledelünk.
Világszerte elterjedt élelmiszernek számított, amíg a 20. században el nem kezdték a nitrogén műtrágya tömeges használatát, és előtérbe került a kukorica- és búzatermesztés.
A hajdina Délkelet-Ázsiából származik, a középkorban került Oroszországba, a reneszánsz korában pedig eljutott Nyugat-Európába. Az apró, barna piramisoknak tűnő magokat általában nyersen vagy pörkölten árusítják. Lisztté őrölhető, több országban előkelő helyet foglalnak el a hajdinalisztből készült ételek az ínyenc gasztronómiai listákon.
A rengeteg laposkenyér- és palacsintarecept közül népszerűségben kiemelkedik a német Buchweizenpfannkuchen, az orosz blini vagy a francia a galettes de sarrasin. Természetesen élen járnak a hajdinából készült édes és sós zabkásák, a belőle készült soba tészta pedig az egyik legnépszerűbb japán étel.
Már holnap próbáld ki ezt a szuper hajdinából készült, laktató és isteni ételt!
Miért imádjuk a hajdinát?
Amellett, hogy a hajdinának isteni földes-diós íze van, igazi szuperételnek számít. A többi gabonával és álgabonával összehasonlítva jóval gazdagabb rostokban, ásványi anyagokban, antioxidánsokban.
Alacsony glikémiás indexű (GI) étel, tehát lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, ami hosszabb ideig tartó teltségérzést okoz, és nem emeli meg túlságosan a vércukorszintet. Bónuszként pedig még gluténmentes is. Lehet ennél többet várni egy magtól?
Kerüljön fel a menüre!
A krumpli-rizs kombót megunni képtelen pszeudoínyencek is elhűlnének azon, hogy mennyi pozitív élettani hatása van a hajdina fogyasztásának. Érdemes vele megismerkedni, már csak az alábbi okok miatt is.
Javítja az emésztést
Oldható és oldhatatlan rostokban egyaránt gazdag, amelyek nélkülözhetetlenek az emésztőrendszer jó működéséhez, az egészséges bélrendszerhez, valamint elősegítik a rendszeres bélmozgást.
Az alacsony GI kordában tartja a vércukorszintet, és hosszan tartó teltségérzetet biztosít.
A hajdina niacintartalma (B3-vitamin) pedig szükséges a makrotápanyagok megemésztéséhez és energiává alakításához, amelyet a szervezet felhasználhat.
Cukorbetegnek is hatásos lehet
Ahogy említettük, a hajdina segíthet a vércukorszint megregulázásában rosttartalma és az alacsony GI miatt. Ezenkívül oldható szénhidrátot, D-chiro-inozitolt is tartalmaz, amely fontos szerepet játszik a megfelelő inzulinválasz közvetítésében, így a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára előnyös választás lehet.
Szív- és érrendszerünknek is kedves
A hajdina számos szívbarát vegyületet tartalmaz, például rutint, magnéziumot, rezet és bizonyos fehérjéket. A rutint érdemes kiemelni, mert tanulmányok szerint a vérrögképződés akadályozásával, a gyulladás és vérnyomás csökkentésével segíthet mérsékelni a szívbetegségek kockázatát.
A hajdina szerepet játszik a vérzsírok, köztük a koleszterinszint javításában, mivel a benne lévő fehérje megköti a koleszterint az emésztőrendszerben, így az nem kerül be a véráramba.
A hajdina ásványianyagbomba, kiváló magnézium-, réz-, foszfor- és B-vitaminforrás, több káliumot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint sok gabona, például a rizs, a zab és a kukorica.
Az éghajlat szempontjából ráadásul a hajdina gyorsan növekszik és fenntartható, mivel rossz talajviszonyok között is jól fejlődik anélkül, hogy sok peszticidre vagy műtrágyára lenne szüksége.
Jó, jó, de hogyan együk?
Nyersen, főzve, sütve, bárhogyan, de együk! Kiadós állagával, diós aromájával a hajdina bármilyen ételt képes feldobni.
Reggelire fogyasszuk kásaként vízben vagy tejben főzve, kedvenc feltéteinkkel (gyümölcs, magvak, kókusz) meghintve, vagy süssünk belőle granolát a még finomabb ízélményért.
A hajdinalisztből készíthető palacsinta, laposkenyér, muffin, soba tészta, az alkalmi nassolók pedig bátran válasszanak a számtalan gluténmentes sütemény- és sós keksz recept közül. Felhasználható levesbe, salátába, turmixba, adhatjuk köretnek vagy zöldségekkel, csirkével egytálételnek.
Aki a fentiek ellenére habozás nélkül visszatér az unalmas főtt rizshez és a sültkrumplihoz, az magára vessen, a hajdina ugyanis nagyon finom, és közben jó a testünknek és a bolygónak is.
A hajdina mellett más egészséges köretekből is válogathatunk.
Kiemelt kép: Getty Images