• A pünkösd az egyik legjelentősebb keresztény ünnep.
• Pünkösdhétfő 1993 óta munkaszüneti nap Magyarországon.
• A nem vallásos emberek jelentős része nem tudja, mit is ünneplünk pünkösdkor.

Te mit csinálsz majd pünkösdkor? Elutazol valahova? Vagy otthon élvezed, hogy egy nappal többet pihenhetsz? Esetleg olyan munkakörben/munkarendben dolgozol, hogy neked sajnos édesmindegy? Na és azt tudod, hogy mire fel is ez az egy nap szünet, mit ünneplünk, vagy mire emlékezünk ezen a napon? Míg a húsvéttal kapcsolatban a legtöbben akkor is képben vagyunk, ha nem kaptunk vallásos neveltetést, a pünkösd (ami a húsvéthoz hasonlóan szintén vallási eredetű ünnep) kapcsán sokszor az olyan magamfajta is csak tapogatózik, akit egyébként gyerekkorában még hittanra is járattak.

Ha ismerősi körben, vagy az utcán kérdez körbe az ember, 10 emberből alig 1-2 fogja tudni, hogy egészen pontosan milyen eseményt ünnepel ilyenkor a keresztény közösség és miért örülhet szabadnapnak mindenki. Hogy mi az oka annak, hogy a pünkösd eredete kevésbé van benne a köztudatban, mint például a húsvété, nem tudni, de rajtunk ne múljon. Ebben a cikkben gyorsan összefoglaljuk, amit mindenképpen tudni érdemes. 

Mikor is van pünkösd?

Kezdjük a legelején, azaz, hogy egyáltalán mikor is van pünkösd. Nos, a pünkösd a húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnep, azaz nem minden évben ugyanarra a napra esik, és szorosan össze is kapcsolódik a húsvéttal.

Pünkösd húsvét után 50 nappal esedékes

(erre utal neve is, ami a görög eredetű pentekotész, azaz ötvenedik szóból ered), azt a húsvét utáni hetedik vasárnapon és azt követő hétfőn tartják. A nyugati kereszténységben így a pünkösd valamikor május 10 és június 14 között esik egy egymást követő vasárnapra és hétfőre.

Mit ünneplünk pünkösdkor?

A keresztény vallásban pünkösdkor a Szentlélek úgynevezett kiáradására emlékeznek, és ezt a napot tekintik a keresztény egyház születésnapjának is. A Szentlélek leendő kiáradását maga Jézus jövendölte meg a tanítványoknak, ilyenformán: „Új szövetséget kötök veletek… akkor majd… új szívet adok nektek és új lelket oltok belétek… Az én Lelkemet oltom belétek… (Ez. 36,25-27; 11,19; Jer. 31,31k).”

Később Keresztelő János is jövendölt a Szentlélekről: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11), és ez az esemény volt szükséges ahhoz, hogy a korábban bűnös, de Jézus által megváltott emberiség ismét megteljen a Szentlélek erejével, és helyreálljon az ember és teremtője közti kapcsolat.

Ahogy a vallási ünnepek többségének, a pünkösdnek is van kapcsolódása olyan világi ünnepekkel, melyek valamilyen természeti jelenséghez, a földeken végzett munka egy-egy jelentős szakaszához kapcsolódtak. Pünkösddel nemcsak a zsidó sávout (a Sínai-hegyi mózesi törvényhozásra emlékező, többnapos ünnep) esik egybe, de egy szintén zsidó eredetű, az aratás kezdetét ünneplő esemény is. A keresztények a niceai zsinat óta (i.sz. 325) pünkösdkor ünneplik az egyház születésnapját, Magyarországon pedig több mint 30 éve munkaszüneti nap pünkösdhétfő.

Mi történt pünkösdkor?

Arról hogy pontosan mi is történt egy körülbelül kétezer évvel ezelőtti jeles napon, az Újszövetség Apostolok cselekedetei című irata ad iránymutatást. A szöveg szerint ezen a napon Mária és az apostolok éppen együtt voltak, amikor is hatalmas égzengés hallatszott és szélvihar kerekedett, lángnyelvek jelentek meg, amelyek a jelen lévők fölé szálltak és eltelítették őket a Szentlélekkel. A Biblia minderről így számol be az Apostolok cselekedeteiben: „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és

mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek.

Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. (…) Ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: »Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?« Péter így válaszolt:

»Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.«

(…) Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.”

Ez az esemény arra utal, hogy a keresztény hit mindenkié, és az isteni igazságot az apostolokon és a megtért embereken keresztül mindenki megértheti: a hit nyelve univerzális. Ennek a nyelvnek és Isten igéjének terjesztése az akkor létrejött keresztény egyház missziója. 

Pünkösd és néphagyományok

Azt mondják, hogy a pünkösd a húsvét mellett a második „legpogányabb” ünnepünk, mert a vallásos eredeten túlnőve rengeteg, az életet, a nyarat, a párválasztást, a fiatalságot éltető népszokás kapcsolódott hozzá az évszázadok során Európa-szerte. Ezek a néphagyományok keresztény és pogány elemek keveredéséből jöttek létre, és egyszerre jelenik meg bennük a vallásos téma, és a világi-természeti ünnep jellegzetességi. Az egyik legismertebb pünkösdi hagyomány az úgynevezett pünkösdi királyválasztás.

Évszázadokig volt szokásban idehaza is, hogy játékos, az erőt és ügyességet összemérő versenyekkel, kötélhúzással, célba dobással pünkösdi királyt válasszanak a fiatal fiúk közül. A közösség így megválasztott tagja egy évig egy sor előjogot élvezhetett, meghívták a lakodalmakba, mulatságokba, sok helyen megvendégelték, sőt, még az apró kihágásokat is elnézték neki. Egy év után viszont minden visszatért a rendes kerékvágásba. Innen ered, hogy mai is pünkösdi királyságnak nevezzük a rövidebb életű sikert.

Ezen kívül a május első napjára virradó éjszaka alatt a lányos házak elé szokás volt a legényeknek májusfát állítani, hogy nősülési szándékaikat így fejezzék ki.

A májusfa egy szimbolikusan „virágzó” fa, bár ma sokszor látni feldíszített fát is, eredetileg egy szalagokkal, koszorúkkal felékesített nagyobb ág volt.

Fontos pünkösdhöz kapcsolódó hagyomány a magyar keresztények számára a Csíksomlyói Búcsú, mely a székelyek fogadalmi zarándoklata. Minden évben, pünkösdkor sok százezer hívő érkezik Csíksomlyóra, hogy a búcsún és a kapcsolódó szentmisén részt vegyenek.

Fennmaradtak továbbá az ünnephez kapcsolódó terményekkel kapcsolatos jóslások, jövendölések (például hogy a pünkösdi harmatnak szépítő hatása van, vagy hogy a pünkösdi eső jó termést ígér), és emellett a pünkösdhöz kapcsolódó legkülönfélébb termékenységszokások, a mátkázás, a zöldágazás (igen, innen ismerős a Bújj, bújj zöld ág is), vagy a kevésbé ismert, kissé a kiszebábu égetésére emlékeztető pünkösdi basajárás. 

A pünkösd ma

A pünkösdi hétvégén országszerte számos izgalmas programon, gyerekeknek, családoknak szóló rendezvényen vehetünk részt, hogy ráerősítsünk a már egyre inkább elkopó néphagyományok ápolására, emellett ünnepi misén is részt vehet, aki vallásos emberként szeretne méltóképpen megemlékezni a keresztény egyház alakulásáról, és az annak kapcsán megfogalmazott üzenetről.

Azok pedig, akik inkább csak kihasználnák, hogy hosszabbra nyúlt a hétvégéjük, menjenek kirándulni, pihenjenek sokat, készítsenek igazi pünkösdi menüt tyúkhúslevessel, rántott csirkével, desszertnek pedig valamilyen szezonális gyümölccsel töltött rétest vagy épp pitét! 

Pünkösd idején is jól jön egy isteni, gyors és könnyű meggyespite-recept.

Kiemelt kép: Egy 1506-ból származó, Angelo di Giovanni festette veronai mennyezetfreskón a Szentlélek kiáramlása – Fotó: Getty Images