A húgyúti fertőzés, avagy felfázás nagyon könnyen kialakul, pláne az arra hajlamosaknál. Az égő érzés, az állandó vizelési inger még csak a kezdet, az elhanyagolt vagy nem időben kezelt fertőzés komoly gyulladáshoz és véres vizelethez is vezethet. 

Viszont úgy tűnik, hiába szedjük megelőzésként a tőzegáfonyát,

alkalmazunk mindenféle gyógyteákat, vigyázunk arra, hogy ne üljünk hideg helyre, a kórokozókat mintha valójában soha nem lehetne kiirtani, és akkor szaporodnak tovább, amikor kedvük tartja. Ezen az antibiotikum sem feltétlenül segít, sőt.

Az antibiotikum nem feltétlenül a legjobb megoldás felfázásra

A 71 éves Sian Jones 18 éves kora óta szenved visszatérő húgyúti fertőzésektől. Majdnem minden második hónapban antibiotikumokra volt szüksége, mostanra pedig odáig jutott, hogy a baktériumok szinte egyik gyógyszerre sem reagálnak már. Így aztán az elhúzódó felfázások szinte folyamatosan kínozzák, fájdalmakat okoznak, kihatnak az általános közérzetére is, és szerencse, hogy mára nyugdíjas, mert

nagyon sokszor kellett betegszabadságra mennie a munkahelyéről.

Mindig orvoshoz fordult a felfázásaival, de nagyon gyakran kellett újból visszamennie, mert a felírt antibiotikum már nem hatott. A húgyhólyagjában megtelepedett baktériumok rezisztenssé váltak. Jones-nak így nem maradt más, mint hogy igyekszik egészségesen élni, és áfonyalével, vitaminokkal gyógyítgatni magát.

A felfázásra felírt antibiotikumoknak szörnyű következményei lehetnek (Kép: Getty Images)

Ez lesz a jövő?

A szakértők előrejelzése szerint a gyógyszerrezisztens fertőzések 2050-re több ember halálát okozzák majd, mint amennyiét most a rák. Az utóbbi évtizedekben szíre-szóra felírt antibiotikumok, a hasznonállatokba tömött gyógyszerek oda vezetnek, hogy a veszélyes kórokozók nem pusztulnak el az antibiotikumok hatására. Ráadásul ha betegként ismételt gyógyszerkúrában kell részt vennünk, az tovább rontja a bél és a hüvely baktériumflóráját, gyakrabban alakulnak ki emésztési problémák, gombás fertőzések is.

Mit lehet tenni?

Két nagyon fontos teendőnk biztosan van: mérsékelni kell az antibiotikum-fogyasztást (beleértve a haszonállatok húsába kerülő gyógyszereket is), illetve újabb hatóanyagok felfedezésére lesz szükségünk, mivel a régiek már nem hatnak. A szakértők egyre ijesztőbb előrejelzéseire azért már elkezdtek reagálni az országok.

A walesi kormány a múlt héten közzétette a 2024 és 2029 közötti időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési tervet,

amivel az antimikrobiális rezisztencia ellen küzdenek. Más brit kormányokkal közös elképzelésről van szó, ami azt tűzte ki célul, hogy 2040-ig megfékezzék az antibiotikumra ellenálló baktériumok további térnyerését. Ha ez nem sikerül, újra halálos kockázatúvá válhat egy sor, jelenleg még kezelhető betegség, a rutinműtétek életveszélyesek lehetnek (helló, kórházi fertőzések), a kemoterápiák pedig szinte kivitelezhetetlenné válnak.

Ismerjük fel a vírus és a baktérium közti különbséget!

Szerencsére ma már a háziorvosok sem írják az antibiotikum receptjét minden fertőzésre. Első körben ki kell deríteni, milyen kórokozó szaporodott el, vírus, gomba vagy baktérium, majd ennek megfelelően megkeresni a lehető legjobb kezelést. A felfázás tipikusan olyan fertőzés, amin csak az antibiotikum segít, de talán ezen is képesek leszünk módosítani.

A megfelelő folyadékbevitel, a dohányzás elhagyása, az egészséges életmód mind segíthetnek a húgyúti fertőzések megelőzésében.

Néhány szokásunkat érdemes átalakítani, például hordjunk hagyományos fazonú, pamutból készült alsóneműt tanga helyett és fordítsunk figyelmet a kismedencei izmok karbantartására is. Emellett sokféle gyógynövény érhető el akár ülőfürdőként, akár teaként fogyasztva, amelyek megelőzhetik a súlyos tüneteket. Az egyik leghatékonyabb természetes szer pedig a D-mannóz, amit por formájában, reggel éhgyomorra kell bevenni, lehetőleg kúraszerű rendszerességgel.

De vajon miért tér vissza mindig a húgyúti fertőzés? A Nők Lapja szakemberrel járt utána a kérdésnek.

Kiemelt kép: Getty Images