• A kutyák kifejezetten okos jószágok, a tárgyállandóság fogalmának megértését is vizsgálták rajtuk.
• Úgy tűnik, nemi alapon is van különbség a kutyák intellektusa között – erre többféle magyarázat is létezik.
• A kutatók arra jutottak, hogy még az is lehet, hogy mindez nem igaz– erre is van magyarázat.

A kutyák kétségkívül az állatvilág legokosabb teremtményei közé tartoznak: hozzáértők azt mondják, értelmi képességeik akár egy hároméves forma gyerekével is vetekedhetnek. Kedvencünk könnyen megtanulja az alapvető vezényszavakat, képes követni az utasításokat, és megérti az alapvető összefüggéseket is. Vajon intellektusuk szempontjából számít, hogy milyen neműek?

Okosabbak a szuka vagy kan kutyák, mint a másik nem képviselői? Kutatók egy igen érdekes vizsgálattal eredtek a kérdés nyomába.

Okos kutya-teszt

A Bécsi Egyetem Clever Dog Lab nevű laboratóriumában dolgozó kutatók azt akarták kideríteni, hogy a kutyák megértik-e a „tárgyállandóság” nevű fogalmat. A tárgyállandóság fogalma csecsemőkorban akkor alakul ki, amikor a baba megérti, hogy egy-egy tárgy nem szűnik meg létezni, vagy nem vesz fel más formát pusztán azért, mert kikerül a látóterünkből.

A gyerekek körülbelül fél- és egyéves koruk között értik meg a tárgyállandóságot, ennek kialakulását segíthetjük a különféle kukucs játékokkal, bújócskával is, amit ebben a korban kifejezetten élveznek is. A bécsi kutatók ebből kiindulva azt akarták kideríteni, hogy vajon a kutyákban is kialakul-e a tárgyállandóság fogalma.

Ötven családi kutyát választottak ki a vizsgálathoz: 25 kant és 25 szukát.

A kutatók minden egyes kutyának négy különböző eseménysort mutattak be,

kísérletükhöz különböző méretű labdákat és egy deszkafalat használtak.

A kutyáknak először azt mutatták meg, hogy egy kisméretű labda eltűnik egy fal mögött, majd újra előkerül. Aztán azt, hogy egy nagy labdával történik ugyanez. Kétszer viszont becsapták őket: a kisebb labdát dugták el a fal mögé, de a nagyobbat kerítették elő, majd a nagy labda eltűnése után a kicsi került elő. Az első két esetben a kutyák „logikus” eseménysort láttak, a másik kettőben pedig váratlant. A csecsemők megismerési folyamatait vizsgáló hasonló kísérletek elvei mentén a kutatók

a kutyák esetében is azt vizsgálták meg, felfogják-e, ha valami „lehetetlen” dolog történik.

Ezt azzal mérték le, hogy a kutyák milyen hosszú ideig bámulták a korábbinál nagyobb vagy kisebb alakban felbukkanó labdát. Ahogy a csecsemők, úgy a kutyák is  jellemzően hosszabb ideig néznek, ha valami váratlant láttak.

A kutyák okosak, de vajon a szuka vagy a hím kutyáknak jobbak az értelmi képsségeik? (Fotó: Getty Images)

Okos szukák? 

A kutatók azt találták, hogy a kutyák mintegy fele valóban reagált a furcsaságra: azaz hosszabban bámulta a labdát, amikor az nem abban az alakjában került elő, ahogy eldugták. Amikor pedig az eredményeket összevetették az állatok nemével,

azt vették észre, csak a szukák vették észre a furcsaságot, a kanok nem, vagy legalábbis nem reagáltak rá.

A szuka kutyák viszont átlagosan több mint 30 másodpercig szemlélték a „váratlan” eseményt, ami több mint háromszor hosszabb idő volt, mint ameddig a méretüket nem változtató labdákat nézték. A kutatók megállapították, hogy ez a különbség a kanok és a szukák között minden fajtánál előfordult, függetlenül attól, hogy fajtatiszta vagy keverék kutyáról volt szó, és nem számított a kutya mérete sem.

Miért okosabbak? 

A nemi alapú agyi különbségek kialakulására több lehetséges magyarázat is létezik. Az egyik szerint az évezredek során az evolúció finom változásokat okozott a hím és a nőstény állatok agyában. Például, ha az egyik nem vadászik, míg a másik fészket épít, akkor a vadász valószínűleg jobban teljesít, ha tájékozódásról van szó, míg a fészeképítőnek esetleg a térérzéke fejlődik jobban.

Egy másik lehetőség, hogy az utódok kihordásának és gondozásának felelőssége olyan változásokat eredményez a nőstény állatok agyában, amelyek alkalmassá teszik őket az utódok lehető legjobb gondozásra.

Ha a nőstény például tudatában van a „normálishoz” képest bekövetkező finom változásoknak, az segíthet neki, hogy biztonságban tudhassa kölykeit.

Maguk a kutatók hajlanak egy harmadik magyarázat felé is, amely szerint az agyi különbségek az agyra is ható nemi hormonok eltérő hatásának eredményei.

Nincs okosabb vagy butább

Bár a szóban forgó kutatás eredménye nagyon érdekes, érdemes azt kellő óvatossággal kezelni. Az emberi kognitív működés nemi eltéréseihez hasonlóan valószínű, egyes feladattípusokban a kan, más feladattípusokban a szuka kutyák jeleskednek, így egy teszt eredményéből nem következtethetünk arra, hogy egyik vagy másik nem okosabb volna.

Emellett a kutatók azt sem tudták biztosan megállapítani, hogy a kan kutyák valóban nem vették észre a különbségeket, vagy észrevették, csak egyszerűen nem törődtek a változással. Bár a kutatók nem biztosak abban, hogy a kanok és a szukák agyi tevékenységeiben tapasztalható pontosan miből erednek, rámutatnak arra, hogy

a nemet valószínűleg figyelembe kell venni, amikor megpróbáljuk megérteni, hogyan gondolkodnak a különböző állatok.

És hogy mit kezdjünk mi az eredménnyel?

Csodálkozzunk rá, de ne ennek alapján válasszunk házi kedvencet, mert bár a fenti kutatás alapján a fenti feladattípusban összességében jobban teljesítettek a nőstény kutyák, a kutyák intelligenciája egyedről-egyedre változik.

Ha leendő kutyánk nemét szeretnénk eldönteni, inkább a viselkedési  és egészségügyi sajátosságokra fókuszáljunk: a kan kutyák közt több a kifejezetten aktív, esetleg kissé agresszív viselkedésű példány, ugyanakkor a kanok egészségügyileg valamivel ellenállóbbak, míg a nőstény kutyák némileg nyugodtabbak, de hajlamosabbak például az inkontinenciára. 

És azt tudtad, hogy melyek a legokosabb kutyafajták? 

Kiemelt kép: Getty Images