Az amszterdami Holland Brain Bank idegtudományi kutatói több, mint ötezer ember mintáinak áttanulmányozása után hozták nyilvánosságra, hogy bizonyos esetekben a szokásos tünetek nélkül is jelentkezhet az Alzheimer-kór. A rejtélyes esetekben a különféle neurológiai és pszichiátriai betegségben szenvedő páciensek
valamiképpen ellenálltak a betegség jeleinek,
ám közben agyukon egyértelműen kimutatható volt a kór. Még olyan minta is akadt, amelynek tanulmányozásából kiderült, hogy az illető úgy hunyt el, hogy nem diagnosztizálták nála az Alzheimer-kórt, miközben minden bajáért az volt a felelős.
Miként jelentkeznek tünetek nélkül az Alzheimer-kór?
A Luuk de Vries, a Holland Idegtudományi Intézet munkatársa vezette csoport néhány rejtélyes anomáliát vett észre a rengeteg adat között. Egyes emberek agyában az Alzheimer-kór minden jellemzője megmutatkozott, de az orvosi feljegyzések ellenőrzésekor világossá vált, hogy soha nem mutattak tüneteket. A kutatók szerint ennek részben az lehet az oka, hogy
léteznek olyan életmódbeli változtatások, amelyek megakadályozzák, vagy legalábbis késleltetik, hogy a betegség tünetei előtörjenek.
Az Egészségügyi Világszervezet 2019-ben kiadott irányelvei szerint ide tartozik a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás korlátozása, az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. Egyik sem nagy újdonság, folyamatosan ezeket sulykolják belénk, de ebből is látszik, milyen fontos szerepet játszanak valójában az egészségünkben. Még a rettegett betegség tüneteit is ilyen erősen képesek mérsékelni.
Dolgoztassuk az agyunkat!
Az agy fiatalon tartása legalább ilyen fontos kulcstényező. A tudósok megállapították, hogy azok, akik sok kognitív ingert kapnak, például olyan munkát végeztek, amely összetett gondolkodást igényel, szintén később tapasztalhatják a tüneteket. Az viszont továbbra sem világos, hogy molekuláris szinten mi történik a rugalmas, azaz későn tüneteket mutató emberek agyában.
A kutatók több genetikai alapú eltérést is találtak.
Szerepet játszott a csillag alakú támogató sejtek, azaz a tudósok által csak szemétgyűjtőként aposztrofált asztrociták mennyisége az agyban: ezek minél hatékonyabbak, annál jobban bírjuk a gyűrődést. A másik eltérés a mikrogliákkal kapcsolatban bukkant elő, ezek a sejtek gyakran segítik az asztrociták működését. Az agysejtekben lezajló reakció, amely automatikusan eltávolítja a hibás, toxikus fehérjét, komoly védelmet jelent a tünetek ellen. A tudóscsapat arra is bizonyítékot talált, hogy a több mitokondriumnak köszönhetően a rugalmas agy jobb energiatermeléssel rendelkezik.
Tegyünk önmagunkért!
Persze akármilyen érdekesek is ezek az eredmények, további kísérletekre van szükség ahhoz, hogy szét tudjuk választani a genetikai és az életmódbeli tényezőket. Annyi bizonyos, hogy nagyon jó hírt jelent, hogy kétfajta módon is védekezhetünk az Alzheimer-kór borzalmas tüneteivel szemben. Persze a genetikánkra nincs ráhatásunk, de az életmódunkra bizony nagyon is van. A rendszeres szűrővizsgálatok és az egészséges életmód tényleg a hosszú és boldog élet kulcsát jelenthetik.
Ugyanakkor nem árt vigyázni, mert a kór emberről emberre is terjedhet. Hogy hogyan, azt itt tudod elolvasni!
Kiemelt kép: Getty Images