- Cikkünk első részében Šibenik történelmére és kihagyhatatlan látnivalóira fókuszálunk.
- Egy kellemes óvárosi sétát követően az autentikus dalmát hangulatot is megidézzük.
- A séta után hajóra pattanunk, és a páratlan természeti képződményekben, történelmi látnivalókban gazdag Szent Antal-csatorna felé vesszük az irányt.
Budapesttől mindössze hétórás autóútnyira található a dalmát régió egyik egyedülálló gyöngyszeme, a gazdag történelmi múltjáról, izgalmas kulturális látnivalóiról, erődrendszereiről, természeti kincseiről és kiváló gasztronómiájáról híres Šibenik, ahol nemrég, a főszezon előtt nekem is alkalmam nyílt körbenézni.
Šibeniket Petar Krešimir király 1066-os kiáltványa említi először (ezért is emlegették egykor Krešimir városaként), bár a fennmaradt történelmi leletek alapján már a 7. században is lakott település lehetett. A stratégiailag igencsak fontos Šibenik a múlt során számos alkalommal került más népek fenntarthatósága alá. Többek között Szent László, II. István, II. Béla és III. István magyar királyok és a Bizánci Birodalom foglalták el egy közel 400 évig tartó velencei uralmat megelőzően, 1468-tól a következő két évszázadban pedig az Oszmán Birodalom jelentett állandó fenyegetettséget a lakosságot tizedelő pestisjárvány mellett.
Šibenik: viharos múltból virágzó jelen
Ahogyan azt már a fentiekből sejteni lehet, az egyik legrégebbi horvát város több szempontból is érdekes. Šibenik egyrészt azon kevés települések egyike, amelynek két műemléke is az UNESCO védelme alatt áll. A Krka folyó édes vize itt keresztezi az Adriai-tenger sós vizét, és ez az első város a világon, amely váltóáramú közvilágítást használt (Nikola Tesla szabadalmai alapján) 1895-ben.
Másrészt a Krka folyó torkolatánál fekvő pezsgő történelmi város múltjának mindennapjai szinte egy karnyújtásnyira elevenednek meg előttünk az óváros különleges atmoszférájú utcácskáin barangolva, ahol többek között a Szent Jakab-katedrálist és a páratlan panorámával büszkélkedő középkori építményt, a Szent Mihály erődöt is szemügyre vehetjük.
Az egyetlen építmény Európában, ami teljes egészében kőből épült
Horvátország egyik legjelentősebb építészeti csodája, a dalmát és olasz hatásokat felvonultató, gótikus és reneszánsz formákat sikerrel ötvöző Szent Jakab-katedrális közel sem csak azért híres, mert a Trónok Harca egyik forgatási helyszíneként szolgált.
Az UNESCO védelme alatt álló templom több mint száz éven át, a pestis és a török fenyegetettség idején épült a 15. és 16. században. Az első szakasz munkálatait Francesco di Giacomo, Lorenzo Pincino és Pier Paolo Bussato velencei mesterek, illetve Bonino da Milano főépítész végezték. Bonino helyét halála után, 1441-ben a gótikus és reneszánsz stílus keveredésére nyitott Juraj Dalmatinac, magyarul Dalmáciai György horvát-olasz szobrász-építész vette át, aki újszerű építészeti megoldásokkal tette igazán egyedivé a templom külső-belső – és különösen a keresztelőkápolna – megjelenését.
1477-ben Nikola Firentinac pedig elődje építési rendszerét alkalmazva, kőlapok összerakásával bővítette tovább a mind építészetileg, mind szobrászatilag látványos, motívumokban gazdag építményt. A sokat megélt, 1555-ben felszentelt templomot nem kímélte a délszláv háború: a Jugoszláv Néphadsereg 1991-es gránáttámadásában a Szent Jakab-katedrális (azóta felújított) kupolája is megrongálódott.
Ha már a katedrális környékén járunk…
A óváros utcáin, a Szent Jakab-katedrálistól visszafelé sétálva két 16. századi, kőfalba faragott itatótállal is találkozhatunk a Medulić tér sarkán, melyek ékes bizonyítékai annak, hogy a legkegyetlenebb időkben sem feledkeztek meg az állatok jólétéről.
Amor d’Cani (fotó: szerző)
Ami pedig különösen szívmelengető e régi gesztusban, az az itatókon szereplő felirat: az egyiken Amor d’Cani (A kutyák szeretete), a másikon pedig Amor d’ Gatti (A macskák szeretete) szerepel.
Napfényes nyaralásra vágysz? Kattints a linkre, és ismerd meg Európa 10 legnaposabb városát is!
Horvátország egyik leglátogatottabb erődítménye
A templomból mindenképp megéri felgyalogolni a Szent Jakab-katedrálistól mindössze 5-10 perces, fagyinyalásnyi sétára lévő Szent Mihály erődbe is, ami a šibeniki erődítményrendszer – Szent János, Szent Miklós és a Barone – központi része. Fennmaradt régészeti leletek szerint már a 8. században is védelmet nyújthatott a helyi lakosságnak. Nevét a város mennybéli védelmezőjéről, Mihály arkangyalról, illetve az erőd belsejében lévő Szent Mihály templomról kapta.
A felújított erődöt 2014-ben egy színpaddal, illetve egy 1077 férőhelyes lelátóval is kibővítették: nem hétköznapi elhelyezkedése miatt ma a régió egyik legjelentősebb szabadtéri színpadaként tartják számon, így ha errefelé visz az utunk, a színes-szagos šibeniki zenei életébe is bepillantást nyerhetünk. Nem beszélve a páratlan panorámáról, hiszen a meredek domboldalra épült erőd tetejéről csodálatos kilátás nyílik a városra, a türkizkék tengerre, a környező szigetekre, a Krka folyó torkolatára és a Szent Antal-csatornára is.
A térség egyik legjobb állapotban fennmaradt erődje
Apropó Szent Antal-csatorna! Ha a helyi történelmet lenyűgöző természeti látnivalókkal fokoznánk, a Szent Antal-csatorna bejáratánál található Szent Miklós erődöt is érdemes felvennünk a bakancslistánkra.
Kapcsolódó
Melyik a jó szállás? Segítünk választani!
A šibeniki kikötővel szemben elterülő Szent Antal-csatorna számos növény- és állatfajnak ad otthont a biodiverzitás megőrzését szolgáló Natura 2000 európai uniós program védelmében. Nevét a sivatagba visszavonuló ókeresztény egyiptomi atyák egyikéről, Remete Szent Antalról kapta, és a kelet-adriai partok egyik legbiztonságosabb kikötőjeként tartják számon. A tízezer évnél is régebbi terület a múltban mély folyóvölgy volt, a tengerszint emelkedésével azonban öblök vették át az egykori völgyek helyét, melyeket ma már csak és kizárólag hajóval lehetséges megközelíteni. Medrének maradványai arra engednek következtetni, hogy a területen évezredekkel ezelőtt vízesések is léteztek.
A hajóról többek között a „torette” tornyok romjait, a Minerska-öblöt, a Remete Szent Antal barlangtemplomot és a helyiek által „Hitler szemeként” emlegetett tengeri alagút bejáratát is szemügyre vehetjük, melynek építését a német hadsereg kezdte meg a II. világháború és a szövetségesek bombázása idején.
E festői látnivalók ölelésében található a világ építészeti örökségének egyik kivételes műemléke, az UNESCO védelme alatt álló Szent Miklós erőd. A Ljuljevac szigetéről kiemelkedő hatalmas védelmi rendszer fontos stratégiai szerepet töltött be a 15. és 17. században: egykor katonai erődítményként és börtönként is funkcionált.
Az összesen 32 ágyúval felszerelt, háromszög alakú erőd a lakosság kérésére épült velencei építészek tervei alapján, miután 1540-ben a szomszédos Skradin városa oszmán uralom alá került. A lenyűgöző, monumentális katonai létesítmény szigorú megjelenése pedig oly annyira hatásosra sikerült, hogy a tenger felől érkező török erők ellen egyszer sem kellett bevetni az épületben állomásozó védelmi erőket.
Az erőd nagyjából egy óra alatt kényelmesen körbejárható, amihez teljes körű útmutatóként magyar nyelven is olvasható, érintőképernyős táblagépet is használhatunk.
Menet közben csobbannál valahol?
Ha a Szent Miklós erődöt hajóról tekintenénk meg, a Šibeniktől 15 kilométerre található Jadrija strand éppen útba esik, ha pedig a városban maradnánk, a Szent Jakab-katedrálistól mindössze 10 perces sétára lévő Beach Banj habjaiban merülhetünk el. Amennyiben tovább mennénk, a központtól 10-15 percet autókázva a Rezalište strandot, illetve a Šibeniktől 43 kilométerre fekvő Slanica strandot is kipróbálhatjuk Murter szigetén, ahonnan káprázatos kilátás nyílik a Kornati Nemzeti Parkra is.
Ahogyan sokakat, úgy Horvátországhoz engem is megannyi kedves emlék fűz. Bár elsőként nem itt találkoztam testközelből a tengerrel, egy kedves horvátországi falu, Stara Baška karsztos, vadregényes, szinte érintetlen partjainál sikerült először elmerülnöm benne, ahol „mindent a szemnek, semmit a kéznek” alapon kötöttem barátságot az adriai permetzóna lakóival: a sapkacsigával, a fürge, olykor félénk, olykor kíváncsi márványos tarisznyarákkal és a csípős kedvű, ám annál színpompásabb virágállattal, a lóaktíniával.
A mediterrán tengeri ökoszisztéma aprócska – és olykor szúrós – képviselőivel a sekélyebb részeken túl is találkozhatunk. Az persze sosem árt, ha felkészülten érkezünk, de aggodalomra semmi ok, a Horvátország partjainál alkalomadtán felbukkanó medúzafajok csípése kellemetlen ugyan, de közel sem halálos, és a tengeri sünöktől sem kell tartanunk, ha vízicipőt húzunk.
Hogy mi a helyzet a nagyobb halakkal? Tekintve, hogy az Adriai-tenger kristálytiszta vizének élővilága rendkívül gazdag, kár is lenne elvárni a cápaféléktől, hogy máshol boldoguljanak. De pánikra szintén semmi ok: több mint 25, többségében fürdőzőkre ártalmatlan cápafaj él az Adriában, de hogy egyik sem kíváncsi ránk, az egészen biztos. Helyi vélekedések szerint annak az esélye, hogy élőben is lássunk egyet, körülbelül annyi, mintha megnyernénk az ötöslottót.
Delfinekkel azonban a lehető legváratlanabb pillanatokban is találkozhatunk – különösen akkor, ha Šibenik-Knin megyében járunk.
Hogy miként sikerült palackorrú delfinekbe botlanunk, milyen állatokat láthatunk még a térségben, hol kiránduljunk mindenképp, és mivel érdemes kényeztetni az ízlelőbimbóinkat Dalmáciában, arról a cikk folytatásában fogunk mesélni.
Biztonság és kényelem – a linkre kattintva bemutatjuk Európa legtisztább fürdőhelyeit is!
Kiemelt kép: Getty Images
