Ahogy az ideális lakásról szóló elképzeléseinket sutba dobhattuk, amint kutyát vagy macskát kezdtünk tartani korábban rendezett, higiénikus otthonunkban, úgy most újabb csapást kell elviselnünk. A kijárós macska ugyanis nagyon praktikusan, természetes igényei szerint odakint végezte el a dolgát. Persze ezt a frissen felásott, elgereblyézett és beültett kiskert feltúrásával tette, de ez még mindig kevesebb bosszúságot okozott, mint a modern idők benti vécézése.
Mert bár bizonyíthatóan élnek köztünk macskák, akik kifigyelve humán alattvalóikat képesek a megfelelő pózba helyezkedve használni az embereknek fenntartott illemhelyet, a legtöbbjük még mindig arra szavaz, amire az ősei: könnyen feltúrható, laza szerkezetű, eldugott helyen lévő halomba ás gödröt, majd ugyanazzal az elánnal be is temeti a produktumot.
A macskaalom a lakás szégyenfoltja
Amíg be nem zártuk az aranyos cicát végleg a lakásba, nem is tudtuk, micsoda procedúrát jelent a napi 2-4 pisilés és 1-2 kakilás. Eleve kezdjük a hol? kérdésével. Mivel a macska csak nagyon ritkán hajlandó az emberi vécén trónolni (ott nem lehet létfontosságú lyukat kaparni), kénytelenek vagyunk létrehozni számára egy vécét.
Ez jellemzően műanyag alomtálca, feltöltve macskaalommal. De hova tegyük?
Az előszobába nem lehet, hiszen jönnek a vendégek, ne ezzel szembesüljenek rögtön. A háló- és gyerekszobák szintén kizárva. Marad a nappali, de azt miért rontsuk így el, és persze a fürdőszoba. Ami a jó magyar szokás szerint általában apró, és a polcoknak alig jut hely, nemhogy a méretes alomtálcának, illetve annak kellékeinek. Akinek van mosókonyhája, az szerencsés ember, a többiek pedig sakkoznak. Ráadásul a macskák kényesek, azaz ha nem tetszik nekik az alom helye, akkor nem fogják ott elvégezni a dolgukat, és kész.
Büdös és szóródik: mi az?
Ha olyan naivak vagyunk, hogy azt hisszük, egy alomtálca és a legolcsóbb alom megteszi a célra, nagyot tévedünk. Ha megvan a megfelelő hely a lakásban, amit ugye lényegében a macska választott ki, kezdhetünk az alom elhelyezése után külön takarítási rituálékat kialakítani. A macskavécét naponta minimum egyszer takarítani kell, és még így is bűzlik. A macskapisi pont olyan rossz szagú, mint ami az emlékeinkben él róla,
a cicakaki pedig képes csupán a bukéjával az éjszaka közepén, két szobával arrébb is felébreszteni a legszebb álmunkból.
Na de hogy takarítsuk az almot? Kell hozzá alomlapát és egy kis szemetes, amibe a végterméket helyezzük. A csomósodó alom annyiban segít, hogy a pisi egy gömbben kiszedhető, de hamar rá fogunk jönni, hogy az alomtálcának pár napon belül nem marad olyan pontja, ahol valami bűzlő szemcse ne lapulna. Ezeket mind ki kell vadásznunk, a lapát méretét az alom szemcséinek méretének megfelelően (!) kiválasztva. A kaki maszatolódik, ráragad a lapátra, az alom falára, a pisi sokszor folyik, nedves, az alommal egyesülve semmivel össze sem hasonlítható állagú, nehezen kezelhető masszává válik.
Alom a lakás minden pontján
Az alomtálcát és persze a lapátot hetente egyszer érdemes teljesen kiüríteni és kifertőtleníteni, így a szagbűnözés mértékét nagyjából a felére csökkenthetjük. A különböző illatosított almok is segíthetnek, egészen addig, amíg már hányingert nem kapunk azoktól is, hiszen a szaguk keveredik a végtermékével. Na de még ha ezzel meg is birkóztunk, jön az igazi macskacsel, az alom elterítése a lakás minden egyes pontján. A már említett gödörkészítés és betemetés során a macska,
szándékosan vagy sem, ezt most ne firtassuk, de szétrugdalja a könnyen szálló almot nagyjából tízméteres sugarú körben.
Ebbe elég egyszer belelépni, már visszük is tovább a papucson, zoknin a lakás többi részére, a macska pedig úgy születik, hogy a talppárnái közt szállítja ezeket. Az élelmesebb macskaszolgák külön erre a célra kis seprűt és lapátot tartanak az alomtálca, a lapát és a kis szemetes mellett, de soha nem lehetünk elég gyorsak és alaposak.
Egyszerűbb lenne rendelni egy teherautónyi almot és beteríteni vele az egész lakást, ugyanott kötnénk ki, mint apró adagokban, az almot öt- és tízkilós zacskókat cipelve (szeretettel üdvözlöm az alom csomagolását gyártókat, vagy a papír lyukad ki, vagy a nejlon mállik szét, természetesen útközben a lépcsőházban vagy a kocsiban).
Az élet apró örömei
Ha macskavécénk van, felejtsük el a parkettát és a szőnyegeket. Mármint a lakás minden pontjáról száműzzük őket. Felejtsük el a fugázott csempét is, mert bár a kő jól sikálható, a fuga színeződik. (Hogy akkor mégis hol lakjunk? Kérdezzük meg a macskát.) Felejtsük el a higiéniát, hiszen a macska gyakran sietve ér oda a tett helyszínére és kikakil vagy kipisil az alom mellé, lehetőleg úgy, hogy az eszköz falára, az alomlapátra, a kis szemetesre, a kiszórt alom összeszedésére szolgáló lapátra és seprűre, és a falra is jusson az ürülékből.
A fertőtlenítővel átitatott szivacs mindig készenlétben kell, hogy álljon,
illetve egy csap is, ahol ezt kimossuk. Bónuszként a macskák sokszor direkte vonzódnak a takarítószer illatához, vagy el akarják azt nyomni, és a frissen tisztított helyre csinálnak, ismét. Ha ezen a ponton nem kaptunk még idegösszeomlást, veregessük meg a vállunkat, igen reziliens és stabil személyiségek vagyunk.
A segítség még több helyet foglal
Jutalomból kényeztessük magunkat egy fokkal hatékonyabb eszközökkel. Először is szerezzünk egy fedett macskavécét. Ez ugyanolyan, mint az alomtálca, csak rápattinthatunk egy magas, kupolás fedelet, a bejáratnál pedig egy kis plasztik macskaajtó található. Párszor áttuszkoljuk rajta Cirmit és megtanulja, hogy csak azon áthaladva kaparhat le tébolyult elszántsággal a bolygó másik feléig. Ha Cirmi szemétláda, akkor csak a félelmetesen csapódó ajtó nélkül hajlandó közlekedni, hogy továbbra is szétszórhassa az almot a lakás minden pontján, vagy hogy a kritikus felét a vécéből kilógatva csakazértis kikakiljon a padlóra.
A működő, felhelyezett ajtó nagyjából kilencven százalékban megakadályozza a macska életcélját, azaz az alom szétterítését.
Emellett a szagokat is bent tartja, így az illatosított alom és a macskavécé közelében elhelyezett háromféle automata illatosító mellett a legjobb barátunk lesz. Próbáljunk csatákat nyerni, és rászoktatni a macskát a helyes használatra. Cserébe persze a macskavécé, amiből már önműködő verziót is vásárolhatunk egy használt autó áráért (és az sem birkózik meg a pisis alom masszájával), jóval nagyobb helyet foglal el az alomtálcánál (plusz ne felejtsük az alomlapátot, a kis szemetest, az alomösszeszedő lapátot és seprűt, no meg a szivacsot és a fertőtlenítőt), így még az is lehet, hogy kezdhetjük elölről az egész macskavécéztetést a hol? kérdésével. Ördögi kör, ahol az ördögöt a macska emésztőrendszere képviseli.
Ismerd me ga macskák titkos nyelvét! Nem is gondolnád mennyi mindent közölnek velün ka nyávogó pajtásaink.
Kiemelt kép: Getty Images