A megszokottnál jóval korábban érkező tiszavirágzás már jelezte, hogy valami megváltozott. Aztán a márciusi hőségnek köszönhetően korábban futott be a cseresznye. Mostanában pedig meglepve tapasztaljuk, hogy mintha tévelygő távoli rokonok lennének, a kajszibarackok is lopva feltűntek a cseresznyék között, holott a kajsziszezon „hivatalosan” csupán június végén, július elején kezdődik.

Ahogy egyre inkább összecsúszik az eper-, a meggy- és a cseresznyeszezon, felmerül a kérdés: ez most már mindig így lesz?

Mit eszünk majd augusztusban, ha lassan lékelhetjük a dinnyét, hogyan készüljünk a befőzéssel, és egyáltalán: mit jelent az, hogy ennyivel korábbra tolódik a gyümölcsszezon?

A szántóföldeken is hamarabb, a szokásoshoz képest két-három héttel korábban indult el a betakarítás a márciusi nyár miatt. Van olyan gazdaság, ahol azzal számolnak, hogy már június közepével véget ér a szezon, ha ilyen rohamtempóban érik minden.

S ha már lekvár, íme egy csodás recept gyorsan és egyszerűen. 

Elfagytak a hajtások

– A magyar eper valóban eltűnt, most a lengyelt veszik a vásárlók, de majd ősszel jön a második hullám – erősítette meg egy belvárosi gyümölcs-zöldségkereskedés vezetője azt a megfigyelésemet, hogy nem találni hazai epret a boltokban.

A kereskedő úgy véli, hogy inkább az infláció hajtja fel az árakat, nem pedig a korábbi érési szezon. Utóbbit nem tartja olyan rendkívülinek, hiszen már tavaly is így történt, és korábban is hasonlóan alakult a szezon. Körülbelül ugyanannyi ideig elérhető az eper, mint, mondjuk, 1872-ben, csak kicsit előbb kezdődik az érés – teszi hozzá.

– Korábban is volt már hasonlóra példa – erősíti meg Megyeri Szabolcs kertészmérnök –, az idei szezonban azonban különösen feltűnő volt egyes termények korai érése.

A felmelegedés miatt korábban virágzó növények esetében komoly veszélyt jelentett, hogy tavasszal a hajnali fagyos napok száma a többszörösére emelkedett.

Azaz a reggel négy és fél kilenc közötti időszak jóval hidegebbnek bizonyult a szokásosnál, emiatt elfagytak a hajtások.

A piacokon látványos a gyümölcsszezon eltolódása (Fotó: Getty Images)

Hazánkban a tavaszi fagykárok jellemzően áprilisban jelentkeznek. Ha a hőmérséklet –3 és –6 °C körüli értékre zuhan, az komoly károkat okoz a gyümölcsösökben, főleg akkor, ha gyors volt a felmelegedés és már megindult a rügyfakadás. A legnagyobb veszélyforrásnak azok a gyümölcsfajok vannak kitéve, amelyeknél korán kezdődik a vegetációs és a virágzási időszak, ilyen például a kajszi és a cseresznye.

Többféle módszerrel lehet felvenni a harcot a fagykár ellen: fagyjelző berendezésekkel, füstöléssel, paraffingyertyák gyújtásával, hajnali fagyvédelmi öntözéssel, árnyékolókkal. A tőkehiány azonban megnehezíti a termelők dolgát. Mint a szakértő említi, a bogyósok termesztése például a töredékére esett vissza.

Időjárási anomáliák

Megyeri Szabolcs szerint egyébként a zöldség- és gyümölcstermesztési feltételek Magyarországon rendkívül kedvezőek: kiváló minőségű a talaj, van elég víz az öntözéshez, a napsütés órák száma pedig magas. A klímaváltozás azonban a hazai gazdákat is csapásként érinti, elsősorban a fagyvédelemre fordítandó megemelkedett költségek miatt.

A málnatermelés visszaszorulása is a klímaváltozás egyik következménye, mert az eredeti termőterületnek számító hűvös völgyek felmelegedtek. Termeszteni ugyanakkor továbbra is lehetne, ha rendelkezésre állnának a megfelelő berendezések, és az ágazat se szenvedne a munkaerőhiánytól – mutat rá a szakértő.

Érdemes felkészülnünk a globális felmelegedés okozta időjárási anomáliákra.

Mediterrán klímától azért még nem kell tartanunk; a szakértő úgy véli, hogy a jövőben is megmarad a kontinentális éghajlat, de gyorsabb ütemben követik majd egymást a szélsőséges időjárási események.

A növények a sokkoló hatások miatt egyik válságból a másikba bucskáznak – magyarázza Megyeri Szabolcs.

Mi a megoldás? Olyan fajtákat érdemes ültetniük a gazdáknak, amelyek később virágoznak, így kevésbé kell számolni a tavaszi fagykárokkal. A kertészmérnök két dolgot javasol a kertbarátoknak és a kiskert-tulajdonosoknak: először is válasszanak ellenálló fajtájú növényt, másodszor pedig tartsák azt minél kifogástalanabb állapotban. Azaz pontosan legyünk tisztában azzal, hogy mit, hová és mikor ültetünk.

A tavaszi fagykárok és hőhullámok egyaránt befolyásolják a gyümölcsszezont (Fotó: Getty Images)

Felborul a befőzés rendje?

Mindez a befőzés szerelmeseit is aggasztja, akik szeretnék üvegbe zárni a nyár kincseit. Reneszánszát éli a lekvár-, szörp- és kompótkészítés, a gasztroportálok végtelen mennyiségű egyedi receptúrával kényeztetnek. A főszereplő gyümölcsök is bőséggel rendelkezésre állnak, de hogy lehet felkészülni, ha felborul a rutin?

– Mindennek megvan a menetrendje: eper, cseresznye, megy, málna, kajszibarack és a többiek. Gondoltam, ráérünk még, erre most kiderült, hogy majdnem lekéstem az eperről – meséli lapunknak Juli nevű olvasónk, aki minden évben gondosan megtervezi a befőzési naptárát. Mint mondja, a meggyből július közepén szokott lekvárt főzni, de az idei marmeládnak bizony már el kellett készülnie.

Juli azt meséli, anyukája már gyerekkorában is beszélt a szezonalitás jelentőségéről, hogy miért fontos, mit eszünk télen vagy nyáron. A természet tudja a dolgát, és a szervezetünk is hálás, ha ennek megfelelően étkezünk. De hogy lehet ezt betartani, ha holnap már magozzuk a dinnyét, a júliusi grillezéseken pedig lehet, hogy birsalmát fogunk ropogtatni?

Olvasónk attól tart, hogy teljesen felborulhat a befőzés „rendje”, hiszen sokan a nyaralást is rendszeresen ahhoz igazítják.

Akinek kiskertje van, megszokta, hogy július végén el tud menni, de most bizonytalan, hogy miképp alakulnak a nyári hónapok.

És hová lesz így az egésznek a játékossága, rugalmassága? – kérdezi Juli – Mostantól, úgy tűnik, nem bízhatunk a jól megszokott érési sorrendben, sokkal jobban oda kell majd figyelni arra, hogy minek mikor jött el az ideje.

Mi azért bátran vegyük elő a befőttes üvegeket, csak lélekben készüljünk fel, hogy a természet változásai bizony átalakítják a befőzési menetrendünket. Lehet, hogy néhány új üvegre lesz szükségünk, de ennyit megér az a pompás zamatú kajszicsatni.

Ne csak lekvárt készítsünk, termeljük meg mi a hozzá való gyümölcsöt!

Kiemelt kép: Getty Images

Szeretnél találkozni a Nők Lapja újságíróival és szakértőivel? Szeretettel várunk a Példakép Díj átadóján! Jegyek már kaphatók!