A leégés tulajdonképpen égési sérülés, első, sőt, súlyosabb esetekben másodfokúnak számít, az elsősegély nyújtására ugyanazok az alapelvek vonatkoznak, mint a hőhatás okozta sérülésekre. Nem érdemes házi praktikákkal kísérletezni, hiszen például a tejföllel, olajjal, mézzel vagy reszelt krumplival való kenegetés káros is lehet, sőt, súlyos, hólyagos égés esetén fertőzést is okozhat!

Súlyos égés esetén mindenképp forduljunk orvoshoz. Kis pirosság és hámlás esetén viszont otthon kezelhetjük a sérült bőrt.

Az alábbiakkal próbálkozzunk napégés esetén

Legelőször is mielőbb húzódjunk árnyékba, és a leégett bőrfelületet folyó, hideg vízzel hűtsük le. Enyhébb napégéskor a hosszasan, legalább 8-10 percen keresztül alkalmazott hideg vizes hűtés vagy hideg borogatás csillapítja a fájdalmat, és megakadályozza a mélyebben fekvő szövetek további károsodását.

A vény nélkül kapható hűsítő készítmények jó szolgálatot tehetnek enyhébb égés otthoni kezelésére, illetve az allergiás bőrtünetekre vagy rovarcsípésre is jók lehetnek ezek a szerek. A gyógynövények közül a kamilla, az aloe vera vagy a körömvirág is segíthet, mert gyulladáscsökkentő összetevőikkel csillapíthatják a napégés okozta tüneteket, és hámosító, bőrregeneráló hatásúak.

Ha nincs hólyagosodás, a hűsítő, napozás utáni balzsamok is segíthetnek.

Súlyosabb napégés esetén fájdalomcsillapítóra is szükség lehet – bevethetjük például a vény nélkül is kapható ibuprofent, naproxen-nátrium vagy paracetamol tartalmú készítményeket.

Ha a napégés hólyagképződéssel, lázzal, erősebb fájdalommal jár, vagy ha kisgyermek szenvedte el, akkor feltétlenül forduljunk orvoshoz. Továbbá akkor is, ha szövődményeket tapasztalunk, mint például szélsőséges fájdalom, láz, fejfájás, zavartság, hányinger vagy hidegrázás, nyakmerevség, hiszen ilyenkor már a súlyos napszúrás gyanúja is felmerül.

Legyünk jól! podcastünk legfrissebb részében éppen a helyes napozásról, napfényvédelemről beszélgettünk, hogy elkerüljük a napégést!

Ha súlyos, hólyagos napégéstől szenvedünk, hagyjuk a házi praktikákat, aloe vera gélt, és irány az orvos! (Fotó: Getty Images)

A napozás és napégés káros hatásai

A leégésért az UV-B sugárzás felelős, a hosszú távú következményekért pedig a hasonlóan ártalmas UV-A sugárzás. A napozás azért eredményezhet barnulást, mert a bőr legfelső rétegében lévő pigmentsejtek a sugarak elleni védekezésül fokozzák a melanin termelését. A magasabb energiájú UV-B sugarak a bőr felhámsejtjeit károsítják, melyek rövid távon napégést okoznak.

A sejtsérülések során szabadgyökök képződnek, melyek DNS-károsodást indíthatnak el, ennek pedig a későbbi következménye a bőrrák lehet.

Az UV-A sugarak a bőr mélyebb rétegeiben fejtik ki roncsoló hatásukat, és évekkel később pigmentfoltokhoz, idő előtti bőröregedéshez, vagy szintén bőrrákhoz vezethetnek. 

Ha túl sok UV-sugárzás érte a bőrünket, 4-6 órán belül jelentkeznek a napégés jellegzetes tünetei: a bőr kivörösödik, ég, viszket, érintésre rendkívül érzékeny, és súlyosabb esetekben fájdalmas hólyagok is kialakulnak, hasonlóan a forrázás és a forró tárgyak okozta égési sebekhez.

Amennyiben nagy felületet érint a napégés, akkor egyéb panaszok – hőemelkedés, láz, általános rosszullét, fejfájás, hányinger, hányás, kiszáradásos tünetek, szemkárosodás esetén pedig kötőhártya-gyulladás – is jelentkezhetnek.

Nyáron mindig legyen nálunk naptej, kalap, és ha érezzük, hogy a bőrünk már pirul, vegyünk fel jól takaró ruhát és menjünk árnyékba. Fontos, hogy napégés esetén fokozott folyadékpótlásra is szükségünk van. A víz ugyanis elengedhetetlen a gyorsabb regenerálódáshoz és hőguta esetén is létfontosságú.

Egy korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy a házi készítésű naptej veszélyesebb, mint gondolnád. Ha szeretnéd elkerülni a napégést, akkor magas faktorszámú és megbízható napfényvédőket használj!

Kiemelt kép: Getty Images