Pár napja egy agárdi családi ház gyerekszobájába repült be egy úgynevezett kései denevér, amely halálra rémítette a jelenlévőket, akik seprűvel igyekeztek leverni a függönyről – olvashattuk a hírt az egyik közösségi oldalon. Az ütögetés miatt a denevér leesett a földre, eltört az állkapcsa és elharapta a nyelvét, illetve váratlanul lepottyant róla egy kis denevér. Ekkor a lakók segítséget hívtak, a helyszínre kiérkező állatmentő a Tüskevár Vad- és Egzotikus Állatvédő Alapítvány rendelőjébe vitte a még lélegző anyaállatot, és a denevérkölyköt.

– A mama sajnos minden próbálkozásunk ellenére sem élte meg a másnapot – mesélte dr. Tóth Szabina állatorvos. – A kicsit tejpótlóval etettük három óránként, majd a Fővárosi Állat- és Növénykert denevérgondozójának profizmusára bíztuk, azóta is náluk erősödik. Persze, a leggondosabb mentés sem helyettesítheti azt, ha a szülő nevelheti fel a saját kicsinyét. A denevéreknél érzékeny kérdés ilyenkor, hogy meg tudnak-e tanulni repülni.

Agresszió helyett

Tóth Szabina küldetésének tekinti, hogy az állatokról szóló valótlan hiedelmeket eloszlassa, és rávilágítson arra, ha az emberi félelem felesleges, viszont a tudatlanság kárt tehet az állatvilágban.

– Gyakran előfordul – folytatja –, hogy egy denevér berepül egy lakásba, de fontos tudni, hogy soha nem támadja meg az embert, nem ragad a hajunkba, nem fogja a vérünket szívni, és betegségeket sem köpköd ránk. Viszont rengeteg szúnyogot eszik, hasznos és csodálatos kis lény. A hazánkban elő huszonnyolc denevérfaj mindegyike védett, tehát semmiképp sem ajánlott ütögetni. Helyette tárjuk ki az ablakot, mert jó eséllyel magától is ki fog találni, zárjuk be az ajtókat, hogy ne repdessen össze-vissza a lakásban. Nagyobb lepedőket, takarókat a kezünkben tartva terelgethetjük, de ha így sem sikerül, akkor vastagabb kesztyűben megfoghatjuk (ilyenkor haraphat, ezért kell a kesztyű!), és egy dobozba téve, lefedve kivihetjük. Akit megharapott, és akár egy vércsepp is megjelent, annak mindenképp orvoshoz kell fordulnia, mert szinte minimális, de van rá esély, hogy a veszettség vírusát hordozza a denevér. A dobozt emeljük magasba, mert a földről nem fog tudni felrepülni.

Kapcsolódó

A legmeghatóbb állati barátságok a vadonban

Fenyvesi Zsófia

Urbanizálódó vadak

Elképesztő tapasztalni, hogy a vadon élő állatok mára mennyire hozzászoktak az ember jelenlétéhez – vegyük akár a rókát, akár a gyíkokat. Mivel egyre kisebb területen élnek, kénytelenek alkalmazkodni, így már nem félnek tőlünk. Vannak, akik a hüllőktől tartanak, őket Tóth Szabina megnyugtatja, a hazánkban előforduló gyíkok nem fognak az alvó emberre rámászni, és a harapásuk sem komoly.

– Az erdei sikló – magyarázza az állatorvos – ha veszélyben érzi magát, harciasan sziszeg, de nem fog támadni. Ha megfogjuk, akkor haraphat, ám nem mérgező a marása. Valószínűleg magától is el fog menni a kertünkből, de ha szeretnénk neki segíteni ebben, akkor vödröt, dobozt ráborítva, egy vékony műanyag lapot alátolva kitessékelhetjük. Amennyiben nem tudjuk, hogy milyen sikló, semmiképp ne a vízben engedjük el, mert megfulladhat.

Nagyon sokan tartanak görög vagy mór teknőst hobbiállatként, mindkettő szárazföldi, és ha kitesszük a kertbe levegőzni, meglóghat. Ha a negyedik szomszéd megtalálja, és azt hiszi, víziteknős, puszta jó szándékból lesétál a közeli tóhoz, és beledobja… A halak kivételével minden állatra igaz, hogy ha vízi életmódot folytat, és a víz közelében helyezzük el, be fog menni magától, ha arra van szüksége. Épp ezért,

ha nem ismerjük fel a fajt, tegyük le inkább a parton, azzal biztosan nem teszünk kárt benne.

Az allergia veszélye

A méhek esetében lényeges, hogy ne hessegessük, ne piszkáljuk őket – főleg, ha rajjal találkozunk. A kertben ráléphetünk, beleülhetünk véletlenül egy darázsba, ilyenkor a népesség közel egy százalékánál a túlérzékenységi reakció okozhat problémát, egyébként a duzzanat húsz perc alatt elmúlik. Ha viszont nehezen nyelünk, nehezen lélegzünk, felgyorsul a szívdobogásunk, akkor sürgősen orvoshoz kell fordulni, mert sajnos lehet, hogy tíz csípésnél nem, de a tizenegyediknél jelentkezik az allergiás tünet.

Fáj, ég, viszket és bedagadt a csípés? Praktikákat mutatunk nyolcféle rovarcsípésre!

A méh- és darázscsípést elkerülhetjük, ha nem piszkáljuk az állatot (Fotó: Getty Images)

A rókák – ahogy mondjuk a karvalyok is – a táplálékhiány miatt kerülnek a városba,

és a szemétben keresgélnek. A róka szintén nem fog ránk támadni, szinte nulla az esélye, hogy veszett legyen, de annyira megszokta az embert, hogy nem fél, közel jön. Intelligens, kis testű állat, tudja, hogy erőfölényben vagyunk vele szemben.

Fűkaszálás, építkezés közben mezei nyulakkal találkozhatunk, és akár sérülést is okozhatunk nekik. A kertes házak melletti árkokban gyakran megbújnak, ezért kaszálás előtt Tóth Szabina szerint mindenképp érdemes megnézni, mit rejt a magas fű.

Miért félünk a veszélytelen állatoktól?

– Mivel őseink veszélyes környezetben éltek, ahol nemcsak a nagy ragadozóktól, hanem a kisebb állatok harapásától, csípésétől és szúrásától is meghalhattak, csak azok maradtak életben, akik nem tápláltak nagy bizalmat az ismeretlen, gyors mozgású, váratlanul felbukkanó lények iránt – vázolja dr. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének professzora. – Alapvetően ezt örököltük az őseinktől, de persze nem egyformán: van, aki születésétől fogva félénkebb, más bátrabb. Ez változhat is, ha megtanuljuk, melyik állat ártalmas ránk nézve, így nem fogunk megijedni, ha kecskebékával, kaszáspókkal vagy denevérrel találkozunk.

Nagy hatással van a gyerekek reakcióira a szülők viselkedése is.

Ha azt látják, hogy kiveri őket a veríték és sikítanak, amikor meglátnak egy egeret, ők is nagyon megijednek, és ezt az érzést összekötik az egérrel. Ha viszont a felnőtt higgadt, sőt, akár közelről is szívesen megvizsgálja a kis állatot, akkor a gyerek ezt tanulja meg, és érdeklődően közelít az állatvilág felé. De nemcsak a szülők, hanem a szomszédok, a barátok, a média, a TikTok-videók ugyanúgy befolyásolnak, és ha azt sugallják, hogy rettegni kell mondjuk a cápáktól, akkor lesz, aki még a hazai tavakban is alig mer fürödni.

Az etológus 4 tippje

• Szülőként ne ijesztgessük a gyereket állatokkal, ne ragasszuk rá a saját félelmünket – javasolja dr. Kubinyi Enikő.
• Ha mégis megijedne valamelyiktől, mutassunk jó példát, ha lehet, lépjünk közelebb az állathoz, magyarázzuk el, hogy nem bánt, sőt, szeretne elbújni. Ha a lakásban találkozunk vele, igyekezzünk épségben kivinni, úgy, hogy egyikünk se sérüljön meg.
• Próbáljuk meghatározni azoknak a fajoknak a nevét, amelyeket a szabadban látunk – ehhez sok applikáció, könyv, szervezett kirándulás elérhető.
• Magyarországon kevés veszélyes faj él, és azok is általában csak akkor támadnak, ha provokálják őket. A kígyók közül a viperáknak van mérge, de százból egy alkalommal okoz súlyos tüneteket, és viperával még az is nehezen találkozik, aki kifejezetten keresi. A pókok közül a dajkapókok csípése különösen fájdalmas lehet, de az sem halálos.

Védjük meg a méheket! Megmutatjuk, milyen egy nap a méhkaptárak között!

Kiemelt kép: Getty Images