• Itt a nyári szünet, ami azonban gyakran azzal jár együtt, hogy a gyerekek, kamaszok unatkoznak.
• Egy kutatásban arra kértek gyerekeket, hogy telefonszámokat másoljanak ki egy telefonkönyvből. A hatás meglepő volt.
• Az unalom egy sor dologban fejleszti a gyereket, összeszedtük, melyek ezek.

A héten kitör (nem most érettségiző középiskolásoknak már a múlt héten kitört) a nyári szünet. Két és fél hónap pihenés, nyaralás és unatkozás… A lakásban lassú, csoszogó mozgással közlekedő, a melegtől és a tennivalók hiányától elcsigázott, nyafogó hangon kommunikáló, a kanapé egyik végéből a másikba fekvő gyerekek, kamaszok.

Körülöttük pedig szülők, akiknek az összes gombját egyszerre nyomogatja ez a szcenárió. Miért nem hívsz át valakit? Miért nem olvasol egy jó könyvet? Nézz körül itthon: bőven van mit csinálni, ha nagyon unatkozol! Valahogy így hangzanak az unalom elleni szülői javaslatok, amik valamiért sehogy se nyerik el a gyerek tetszését.

Ha az embernek korlátlan anyagi erőforrások állnak rendelkezésére, persze megoldhatja a végtelen hosszúságú nyári szünetet azzal, hogy minden egyes hétre valamilyen táborba fizeti be kisebb-nagyobb gyermekét, a többieket viszont a gond rágja: jaj mit lehetne kitalálni, hogy szegény gyereket ne egye meg az unalom? Nos,

szakértők szerint az a legjobb, ha egyáltalán semmit sem találunk ki.

Képzeld, a gyerekeknek nagyon jót tesz, ha néha unatkoznak, olyannyira, hogy annak előnyeit tudományos kutatások egész sora igazolja.

Lássuk, mit nyerhet a gyerekünk azzal, ha hagyjuk unatkozni!

1. Kreativitás

Kutatások szerint az unalom kifejezetten serkenti a kreativitást, mert kalandozásra hívja az elmét: muszáj valamit kitalálni, hogy kibillenjünk a kellemetlen állapotból. Ez nincs másként a nyári szünetben sem. Egy 2014-es tanulmányban a kutatók arra kérték kutatási résztvevők egy csoportját, hogy kifejezetten monoton tevékenységeket végezzenek: telefonszámokat kellett kimásolniuk egy telefonkönyvből. Dögunalmas, nemde? Nem úgy a hatás, amit a hosszas lélekölő unalom gerjesztett.

Amikor a másolós feladat után a kutatók kreatív kihívások elé állították a résztvevőket, azt tapasztalták, hogy az előzetesen unatkozó résztvevők kreativitása szárnyalt a kontrollcsoport (előzetesen nem unatkozó) tagjaihoz képest.

Hasonló eredményre, ráadásul gyerekeket vizsgálva egyébként már a nyolcvanas években is jutottak kutatók. Azt mérték fel, hogyan tér el a kreativitás szintje az egész nap tévével vagy más tevékenységgel elfoglalt, illetve a tévé nélküli háztartásokban, saját ötleteikre hagyott gyerekeké. Tippelj, melyik csoport teljesített jobban a kreativitás mérő teszteken!

Unatkozik a gyerek a nyári szünetben? Lehet, hogy pont így fejlődik a kreativitása! (Fotó: Canva)

2. Függetlenség

Az unalom arra kényszerítheti a gyerekeket, hogy saját, egyedi ötletekkel álljanak elő azzal kapcsolatban, mivel ütnék el az időt, és hogy az ahhoz kapcsolódó tevékenységet ők tervezzék meg, na és hogy ők gondolják végig a megvalósítás lehetséges buktatóit is. Mi ez, ha nem függetlenség?

Ha ellenben szülőként minden időnket azzal töltjük, hogy kitöltsük a gyerek szabadidejét, akkor szegény jó eséllyel soha nem fogja megtanulni, hogyan oldhatná ezt meg saját maga. Az unatkozás túlzás nélkül az egyik legjobb módja annak, hogy a gyerekek önállósodjanak.

3. Problémamegoldás

Szakértők szerint fontos, hogy a gyerekek megtanulják megoldandó problémaként kezelni az unalmat, és ismerjék fel azt is, hogy képesek úrrá lenni az érzésen, és a maguk számára szórakoztató időtöltéseket szervezni. Ez segíthet nekik konstruktív megoldási módokat találni ahelyett, hogy egyszerűen dühössé vagy szomorúvá válnának miatta, és szüleik agyára mennének a szenvelgéssel.

Ha a gyerekek megtanulják, hogy az unalom nem valami alattomos, lesből támadó, kivédhetetlen valami, hamar rákapnak a problémamegoldás ízére.

4. Öröm

Az unalom érzésének középpontjában az az élmény áll, hogy arra vágyunk, hogy valamilyen értelmes, mentális energiáinkat igénybe vevő dologgal foglalkozzunk. Amikor erre nem vagyunk képesek, kellemetlenül, frusztrálva érezzük magunkat. Az unalom kicsit a flow élmény ellentéte, és legjobb ellenszere is a flow, vagyis a nagy élvezettel és teljes mentális kapacitással végzett tevékenység. Ha hagyjuk gyerekeinket unatkozni, kénytelenek lesznek keresni az örömet adó tevékenységeket, miközben számtalan izgalmas, új dolgot próbálnak ki.

Sokat nyernek vele a gyerekek, ha javul a problémamegoldó képességük – például pont amiatt, ha unatkoznak a nyári szünetben (Fotó: Pexels)

5. Barátság

Az unalom a nyári szünetben is hozzásegítheti a gyerekeinket ahhoz, hogy új barátságokat kössenek, és nyissanak azok felé a kortársaik felé is, akikkel az iskolában, iskolaidőben nem töltenek együtt közös időt. Az unalom ugyanis arra sarkallhatja a gyerekeket, hogy kimozduljanak, hogy szociábilisak legyenek, és társat is keressenek unalmuk elűzéséhez. Amikor nincs tennivaló, csak a mérhetetlen unalom,

hirtelen sokkal vonzóbbnak tűnik a szomszéd új sráccal, vagy akár saját kistestvérükkel együtt múlatni az időt,

és kettesben, többesben könnyebb is lebilincselő tevékenységeket kitalálni.

6. Önismeret

A gyerekek év közben egy sor olyan tevékenységet végeznek, amik nem önkéntes alapúak. Iskolába járni muszáj, a szülők egy része elvárja a rendszeres sportot, zenetanulást vagy más szervezett tevékenységet. Ha a nyári szünetben van idő és tér a semmittevésre, az segíthet a gyerekeknek kitalálni, hogy valójában mit szeretnek csinálni.

Szakértők szerint a gyerekeknek szükségük van arra, hogy néha unatkozzanak, mert ilyenkor a világ eléggé elcsendesedik ahhoz, hogy meghallják saját magukat. Ha arra kényszerülnek, hogy saját szórakozást találjanak ki, felfedezhetik például, hogy szeretnek színdarabokat írni, süteményt sütni, bicajozni, kézműveskedni vagy épp énekelni.

7. Altruizmus

Egy 2011-es tanulmány szerint az unalom arra késztetheti az embereket, hogy az olyan, önfeláldozó, a magukon túlmutató tevékenységek felé forduljanak, mint a véradás. Bár a tanulmány csak a felnőtteket vizsgálta, az eredmények alapján az unalom a gyerekeket is arra sarkallhatja, hogy olyan tevékenységeket vállaljanak, amelyeket egyébként nem találnának vonzónak: legyen szó akár arról, hogy segítenek a mosogatásban, vagy beállnak egy napra önkéntesnek. Igen, már a nyári szünetben is.

A nyári szünet, a két és fél hónapnyi lazítás nagyon fontos a gyerekek számára, és szakértők szerint akkor telik a legjobban, ha olyan tevékenységekkel van tele, amik nem emlékeztetnek a hétköznapok szervezett programjaira. Bár természetesen helye van a táboroknak és nagyon fontos a családi kiruccanás, de a legtöbbet az a gyerek nyer, aki megélheti a nyár lassabb ritmusát, és látszólagos eseménytelenségeit is.

És mi a helyzet akkor, ha valaki tanulással akarja ösztökélni a gyerekét? Vekerdy Tamás úgy vélte, a nyári szünetben tanulni nem a legjobb ötlet.

Kiemelt kép: Getty Images