Nincs hova szépíteni: hetek óta lóg a nyelvünk. Az elmúlt időszak hőségeit már nem írja le érzékletesen sem a kánikula, sem a kutya meleg kifejezés, hiszen a majd negyven fokos forróság, pláne ilyen hosszú ideig minden, csak nem megszokott jelenség mifelénk.

Nem csoda, hogy nehezen viseljük, és nemcsak mi küzdünk a forrósággal. Világszerte gondot okoz a mára már letagadhatatlan klímaváltozás, aminek a hatására úgy érezzük, szép lassan puhára fogunk főni. Mi az oka az extrém melegnek, hogyan hat ez hosszú távon a szervezetre, kikre kell a leginkább odafigyelni, és mit tehetünk annak érdekében, hogy kicsit elviselhetőbbek legyenek a tűzforró napok?

Feltekerték a fűtést

Régen is volt meleg. Ötven vagy száz évvel ezelőtt is előfordult nyáron letaglózó hőség, viszont az elmúlt évtizedekben mérhetően gyakoribbá és intenzívebbé váltak a hőhullámok, és az extrém nyári melegek világszerte. Legutóbb 2021-ben sújtotta az északi féltekét a mostanihoz hasonló extrém meleg és szárazság. Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának jelentése szerint az abban az évben Európa-szerte mért általános átlaghőmérséklet kerek 1 Celsius-fokkal emelkedett az előző három évtized átlaga fölé, és

nem kizárt, hogy az idei nyár megint rekorder lesz.

A fokozatos és folyamatos melegedés háttérben több tényező együttes hatása áll, szerepe van benne a rossz ipari és mezőgazdasági gyakorlatoknak, az üvegházhatású gázok kibocsátásának és az erdőirtásnak is. Annak pedig, hogy a mai városok egyenesen katlanra emlékeztetnek, az az oka, hogy a beton és az aszfalt jóval több hőt nyel el, majd okád ki magából, mint a zöld területek.

Mi viszont nem ilyen körülmények közé lettünk kitalálva. 

Miért nehéz a meleg?

A hőség – helyesebben a test abbéli törekvése, hogy 37 fok alatt tartsa a belső hőmérsékletünket –  jelentősen igénybe vesz mindannyiunkat. A hőstressz, főleg ha hosszú időn át fennáll, számos komoly egészségügyi problémát okozhat.

Extrém esetben, a forróságnak való hosszú kitettség miatt úgynevezett hőkimerülés, később hőguta léphet fel,

a kiszáradás és a különféle keringési problémák pedig az otthon ülő tömegeket is fenyegetik, mert egy légkondicionálás nélküli lakásban nem sokkal van hűvösebb, mint odakinn. Sokszor úgy készít ki bennünket a meleg, hogy nem is tudjuk, mi a probléma, csak annyit érzünk, hogy valami nem stimmel. Szédülünk, csetlünk-botlunk, furcsán zavartak vagyunk, a szívünk meg mintha össze-vissza kalapálna…

Kutya meleg van! (Fotó: Getty Images)

Veszélyben a szabadban dolgozók

Az extrém meleg mindannyiunk számára kellemetlen, de néhányunkra különösen veszélyes lehet. Azokat például, akik a szabadban dolgoznak, munkájuk vagy egyéb elfoglaltságuk miatt hosszan ki vannak téve a forróságnak, illetve nem tudnak nap közben legalább 1-2 órára a hűvösbe vonulni, elsősorban a hőkimerülés, súlyosabb esetben a hőguta fenyegeti.

Előbbi egy rendkívül kellemetlen,  szédüléssel, émelygéssel, rosszulléttel járó állapot, és ha a hőnek való kitettség nem szűnik meg, lázzal, hányással és akár eszméletvesztéssel is járó hőguta alakulhat ki belőle. Figyeljünk egymásra!

Napszúrás vagy hőguta gyanúja esetén fontos, hogy az érintett ember minél hamarabb hűvös helyre kerüljön, feküdjön le,

és ha lehetséges, egyéb módon is (hideg vizes borogatással, lemosással) is próbálkozzunk teste hűtésével, és ügyeljünk, hogy emellett sok folyadékot fogyasszon. Ha az állapota nem javul egy fél órán belül, orvost kell hívni!

Az idősekre is figyeljünk oda

A másik, leginkább veszélynek kitett csoport az időseké. Az idősebb emberek ugyanis kevésbé hatékonyan tudják szabályozni testhőmérsékletüket, és gyakran élnek olyan krónikus betegségekkel is, amelyek fokozzák a hőstressz hatásait. 

Dr. Nagy Edit felnőtt belgyógyász háziorvos egy 44 éves praxis tapasztalatával a háta mögött kiemelten fontosnak tartja, hogy figyeljünk oda a környezetünkben élő idősekre.

„Engem sokszor (de sajnos még mindig nem elégszer) az egész nap otthon ülő idős emberek, vagy családtagjaik hívnak fel ilyenkor. Hozzátartozók szólnak, hogy „olyan furcsa az anyu, minthogyha demens lenne, egészen szokatlan dolgokat csinál, zavart”– kezdi a doktornő, aki szerint sokszor eszünkbe sem jut, hogy idős hozzátartozónk furcsa viselkedése is a hőséggel van összefüggésben.

Elmondja azt is, hogy az ilyen és ehhez hasonló a tünetek oka nagyon sokszor a kiszáradás. „Az idősebb emberek egyébként sem isznak megfelelő mennyiségű folyadékot, mert általában alább szokott hagyni a szomjúságérzetük, és emiatt egyszerűen elfelejtenek inni. Holott nagy melegben valamivel többet kellene hidratálniuk.

Ha az idős emberek viselkedése ilyen melegben megváltozik, fontos, hogy gondoljunk erre az eshetőségre is.”

Az idősebb korosztálynál sokszor a különféle krónikus betegségek, illetve az azokra szedett gyógyszerek is közrejátszanak a rosszullétekben.

„Az idősek jelentős része szed például vérnyomáscsökkentő vagy vízhajtó gyógyszereket, sokszor egész évben változatlan dózisban. Ez azért lehet problémás, mert nagy melegben az erek tágulása miatt egyébként is alacsonyabb a vérnyomás, ez a gyógyszerrel együtt pedig azt eredményezi, hogy romolhat az agy vér- és oxigénellátása. Ez viselkedésváltozást, memóriazavart, szédülést vagy mozgási-tájékozódási bizonytalanságot is okozhat.

Utóbbit súlyosbítja az is, hogy idősebb korban a meszes nyakcsigolyák miatt is hajlamosabbak lehetünk a szédülésre.

Ebben az időszakban érdemes a háziorvossal egyeztetni, van-e szükség finomhangolásra a gyógyszerek tekintetében” – mondja a doktornő, amikor arról kérdezem, milyen keringési problémákat okozhat az extrém hőség. 

Mi a helyzet a fiatalabb korosztállyal?

A háziorvos szerint az idős korosztály mellett a kisgyerekes szülőknek is különösen oda kell figyelnünk. Az időseknek már, kisebb gyereknek még nem működik elég jól a belső hőszabályozó rendszerük, és a kicsik szervezete amellett, hogy gyorsabban melegszik, kevésbé tudja izzadással hűteni magát. Figyeljünk ezért rájuk, hogy a legmelegebb órákban ne legyenek kinn, a szabadban mindig viseljenek valamilyen fejfedőt, igyanak eleget, és hőségben ne végezzenek megterhelő mozgást sem. 

A doktornő szerint – bár a kamaszok és fiatalok és felnőttek szervezete lényegesen jobban kompenzálja a hőség hatásait, hiszen szövetei, sejtjei sokkal hidratáltabbak, és hőszabályozó rendszerük is hatékonyabban működik – rájuk is fontos odafigyelni. Fontos, hogy a forró órákban ők se ne legyenek kinn, elég folyadékot fogyasszanak, ugyanakkor

kerüljék a kávét, az energiaitalokat, az alkoholt és az egyéb stimulánsokat is,

mert ezek mind befolyással lehetnek a keringésükre.

A hűsölés és hidratálás nagyon fontosak a melegben (Fotó: Getty Images)

Folyadékot mindenkinek!

A megfelelő folyadékbevitelen minden korosztály esetében nagyon nagy hangsúly van, de nem minden esetben jobb a több. „Hallok néha olyat, hogy 5-6-7 liter vizet meg kell inni, de erre azért halkan azt szoktam mondani, hogy kérem, az ember nem víztorony…

Az utóbbi időben több, egészségügyileg nem hiteles információ alapján nagyon leegyszerűsítően gondolkodunk a vízháztartásról,

pedig az egy nagyon finoman hangolt rendszer, aminek egyensúlyát könnyen felboríthatjuk, ha csak úgy döntjük magunkba a vizet. Ez önmagában is nagy megterhelést jelent a keringésre nézve, de még inkább, ha eközben nem pótoljuk a sót és az ásványi anyagokat. Rengeteget hallunk arról is, milyen fontos a sószegény diéta, és tény, hogy nem kell tonnaszám enni a sót. De nyáron kulcsfontosságú, hogy ha emeljük a folyadékbevitelünket, sót is fogyasszunk mellé. Akár a limonádénkhoz adva egy keveset, akár étkezésünkkel, de vigyünk be sót is.

Fontos az elektrolitok pótlása is!

Ebben a gyümölcsök, gyümölcslevek, levesek nagy segítségünkre lehetnek úgy, hogy közben folyadékot is pótlunk velük. Én belgyógyászként úgy gondolom, hogy egy idős, otthon ülő esetleg krónikus betegségekkel küzdő embernek körülbelül napi 1,5-2 liternél, felnőtteknek 3-3,5 liternél több folyadékra nincs szükségük nyáridőben sem, hacsak nem végeznek nagy verejtékezéssel járó tevékenységet” – mondja a doktornő.  

Krónikus betegek

A krónikus betegséggel élők szintén a veszélyeztetettek közé tartoznak életkoruktól függetlenül. „Gyakorlatilag az összes krónikus betegség rizikót jelent a hőségben, ezért az érintettekre a családtagoknak is jobban oda kell figyelniük, és fontos, hogy a betegek rendszeresen számoljanak be állapotukról a  kezelőorvosuknak is. Rosszullét esetén hívjuk fel háziorvosunkat, kérjünk tanácsot vagy időpontot. Ő a tüneteink ismertetése után tud majd segíteni abban, hogy mi a teendő: otthon kezelhető-e a probléma, vagy orvoshoz, esetleg sürgősségi ellátáshoz kell fordulni” – mondja dr. Nagy Edit.

Mit tehetünk még? 

A forróság elviselése senkinek nem könnyű. A fenti tanácsok mellett van néhány olyan is, amit mindenkinek érdemes megfontolni életkortól, egészségügyi állapottól függetlenül. 

1. Hidratáljunk!

Egyébként is fontos, kánikulában pedig kiemelkedő jelentőségű, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk. Szomjunk oltására a víz a legjobb, de hidratáljuk szervezetünket a nyár gyümölcseivel, hideg levesekkel is. Kerülni kell viszont az alkoholt és a koffeint, mert ezek hozzájárulhatnak a szervezet kiszáradásához, és ilyen időben jobban meg is ártanak. 

2. Viseljünk megfelelő ruhát!

A bőrünkből sajnos nem tudunk kibújni, de segít, ha könnyű, világos színű, bő szabású ruhákat viselünk, amelyek segítenek a test hűtésében. Fontos a fejfedő használata is, különösen, ha sok időt töltünk a szabadban.

3. Hűtsünk!

Kerüljük a közvetlen napfényt, és tartsuk hűvösen a lakóterünket, amennyire lehetséges. Nap közben árnyékoljunk, sötétítsünk, amit pedig lement a nap, azonnal és akár egész éjjel szellőztessünk. Jártunkban-keltünkben térjünk be egy-egy légkondicionált áruházba, és csak akkor induljunk tovább, ha kicsit le tudtunk hűlni. 

4. Pihenjünk!

Ha fizikai munkát végzünk a szabadban, tartsunk gyakori szüneteket árnyékos vagy hűvös helyen, és pihenjünk meg, hogy elkerüljük a túlmelegedést, és semmiképpen ne a legforróbb napokra időzítsük a megterhelő sporttevékenységeket. 

5. Együnk jól!

Fogyasszunk könnyű, hűsítő ételeket, például gyümölcsöket és zöldségeket, amelyek magas víztartalmúak, ugyanakkor kerüljük a nehéz, zsíros fogásokat, amelyek megterhelhetik a szervezetet.

6. Figyeljünk egymásra!

Figyeljünk oda egymásra, különösen az idősekre és a krónikus betegségben szenvedőkre. Gyakran ellenőrizzük, hogy jól vannak-e, és szükség esetén nyújtsunk nekik segítséget.

Ebben a korábbi cikkünkben arról írtunk, melyek azok a tárgyak, amik melegben extrém módon felforrósodnak.

Kiemelt kép: Getty Images