Sokak szerint a kert csak akkor szép és rendezett, ha gondosan nyírt, dús pázsit borítja. A fűért azonban nagy árat fizetünk: nyáron locsolni kell, ha nem akarjuk, hogy kiszáradjon, emellett pedig rendszeresen nyírni és szellőztetni kell. Költséges, energiaigényes folyamat. Szerencsére az utóbbi évtizedekben elkezdett terjedni egy új trend, ami a békén hagyott kert nevet viseli.

Ez annyit tesz, hogy a veszett gazolás, térkövezés, mulcsolás és fűnyírás helyett teret adunk a kertünkben az ott növő növényeknek. Ha bántja a szemünket a gaznak titulált növényzet, akkor azok helyébe vadvirágokat ültethetünk, amelyek nemcsak a szemet gyönyörködtetik, de a méheket is vonzzák.

A természet nem szégyellnivaló

Napjainkban erős szemléletváltásban vagyunk, egyre többen hagyják hosszabbra a füvet, engedik nőni a növényeket kedvük szerint, vagy hagynak meg egész területeket méhlegelőnek a kertben. Azoknak, akik a tiszta udvar, rendes ház égisze alatt nőttek fel, nagyon szokatlan lehet ez a rendetlenség. Úgy érzik, hogy aki nem gazolja és nyírja a kertjét, az alávaló, nemtörődöm ember.

Valójában azonban a természet nem rendetlen, se nem kusza, s cseppet sem elhanyagolt.

Minden területnek megvan a maga kis növényrendszere, ami otthont ad rengeteg fontos rovarnak és más állatnak. Ráadásul azokról a növényekről, amelyekről azt tanultuk, hogy gazok, mára kiderült, hogy gyönyörű nevű, hasznos növények, amelyeket akár meg is ehetünk.

Ilyen a százszorszép, a pitypang, a nagy útifű, a tyúkhúr, a zamatos turbolya, a kövér porcsin, a pásztortáska, a libatop és még sorolhatnánk. Azaz ahelyett, hogy bőszen kihúznánk a földből, mondván elveszi a helyet az értékes növényektől, akár főzhetünk is belőlük, egészségesek, tele vannak vitaminokkal, és szinte semmit sem kell tennünk, hogy a kertünkben nőjenek.

A vadvirágos kertnél nincs szebb! (Fotó: Getty Images)

Mire jó a vadvirágos rét?

Így aztán úgy is dönthetünk, hogy a pázsitként tartott terület egy részét átalakítjuk. Ha egyszerűen abbahagyjuk a fűnyírást, a hagyományosan gyomnövénynek tartott növények, mint a boglárka, a pitypang vagy a cickafark lehetőséget kapnak a fű között virágzásra. Meglepően sokféle vadvirág és beporzó rovar jelenik meg, még akkor is, ha a fű dominál.

Maguk a fűfélék is virágoznak és magfejeket hoznak létre, amelyek nemcsak szépek, de táplálékot biztosítanak a vadon élő állatok számára is. Sokan hagyják a füvet nőni, és csak a közlekedési útvonalakon mennek végig rendszeres fűnyíróval, utakat képezve. Mások inkább felszedik a füvet, és a területet méhlegelővé alakítják.

Mit jelent pontosan a méhlegelő?

A méhlegelő alapvetően azt a területet jelöli, amely egy adott méhcsalád megélhetéséhez szükséges. A méhek a vadvirágos réteket kedvelik, ahol mézontófű (vagyis facélia), lóhere, repce, lucerna, pillangós növények élnek szabadon. Csakhogy ma már egyre kevesebb az olyan terület, ahol ezek fellelhetők. Bizonyos növények a kertekből is kikoptak, amiket pedig ültetünk, gyakran épphogy nem jelentenek táplálékot. A méhek életét emellett a különböző vegyszerek éppúgy megkeserítik, mint a táplálék hiánya.

Ezért nagyon fontos lenne, hogy minél több olyan területet alakítsunk ki, ami hasznos a számukra még akkor is, ha eszünk ágában sincs méhészkedni.

A vadvirágok táplálékot és élőhelyet kínálnak, de nem csak a méheknek, így sorra érkeznek majd hozzánk a pillangók, madarak és hasznos rovarok. A vadvirágos rét különleges látványt nyújt, ha kiülünk rendszeresen a kertbe, gyönyörködhetünk a természet és a virágok valódi szépségében, az ökoszisztéma csodájában.

A méhek pedig nem támadnak, hacsak nem érzik fenyegetve magukat, így nem kell tartanunk tőlük. A kis beporzókat egyébként úgy is segíthetjük, ha vadvirágos rét helyett szép, de nektárral és virágporral bőven felszerelt virágokat ültetünk a kertünkbe: mézontófüvet, fűszer- és gyógynövényeket, amiket hagyunk virágozni, lángvirágot, napraforgót, lobéliát, őszirózsát, gyűszűvirágot, nyári orgonát, sarkantyúkát, vadrózsát, hibiszkuszt, szedret, málnát, mogyorót, borostyánt, vadszőlőt. 

Így alakíthatod ki a saját vadvirágos kertedet

Először is érdemes beszerezni erre a célra összeállított magkeveréket. Ma már nagyon sokféle termék áll rendelkezésünkre, van köztük, ami kifejezetten a méheket vonzza, más a lepkéket vagy a madarakat. Arra természetesen oda kell figyelnünk, hogy a talajtípushoz és az éghajlathoz passzoló keveréket vessünk el, hiszen azokból nőnek ki ellenálló, erős, szép növények.

No de a vetés előtt a területet meg kell tisztítanunk a fűtől és a gyomoktól, hiszen az apró magok másképp esélytelenek lennének.

Ez nem feltétlenül egynapos munka, érdemes várni mondjuk egy hetet, és újra nekiesni a földnek az azóta kinőtt növények kihúzása érdekében.

Ha semmi sem segít, a talaj felső öt-tíz centiméterének eltávolításával alakíthatunk ki helyet a magoknak. Ha ezzel megvagyunk, jöhet a gereblyézés, a vetés és az öntözés. Trágyázásra semmi szükség, a vadvirágok épphogy az alacsonyabb tápanyagtartalmat részesítik előnyben. Nagyon kevés takarás szükséges az apró magoknak, elég beleforgatni őket a gereblyével a földbe vagy egy kevés homokot szórni rájuk, és kapjanak vizet.

Ezután öntözni csak akkor kell őket, ha nagyon forró, aszályos időszak köszönt be. Ültetés után két hónappal nyílnak ki az első virágok, utána pedig a rendszer ideális esetben önmagát tartja fenn.

Hogyan viszonyultak a virágokhoz, a kerthez a régi korokban? Olvass tovább és kiderül!

Kiemelt kép: Getty Images