Az elmúlt hetekben számos cikk született a budapesti reptéren tapasztalható fennakadásokról, az európai légi közlekedés nehézségeiről, több tíz órás késésekről és egyes repülőgéptípusok mostanában szinte menetrendszerű meghibásodásairól. Az, hogy a repülés témaköre itthon is ilyen széles érdeklődésre tart számot, jól jelzi, milyen általános lett a középosztály számára is a (fapados) repülés.
Sokat repülünk
Míg 30 éve a repülős utazás a gazdagok kiváltsága volt, ma már a szerényebb anyagi helyzetű – vagy a hozzám hasonlóan félős – utazók is felülnek, mert gyors és olcsó utazási formává lépett elő a korábbi luxus. Az Eurostat és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által közölt adatok szerint az európai légi közlekedés forgalma az elmúlt években folyamatosan növekedett, kivéve persze a COVID-19 járvány időszakát. Becslések szerint
az európai légi közlekedésben részt vevő utasok száma 2023-ban megközelíthette vagy meg is haladta az 1 milliárdot,
az európán belüli utasok száma pedig újra 700–800 millió körül lehet, azaz sokan évente többször is repülőre szállnak Európában is.
Repülésbiztonság
Akik repültek már valaha, mind átestek repülés előtti biztonsági ellenőrzésen. Ez a procedúra a 2001-es terrortámadások óta jóval szigorúbb lett. Nemcsak azt korlátozzák jelentősen és ellenőrzik a helyszínen, hogy mit és (például folyadékból) mennyit lehet felvinni a repülőre, de jóval alaposabb lett maga a biztonsági átvilágítás is. Az átvilágító kapun való áthaladás előtt ki kell bújnunk a cipőnkből, le kell vennünk az övünket, ékszereinket, zsebünkből egy lapos dobozba kell kipakolni.
Bár az átlagos idő, mialatt átesünk a repülőtéri biztonsági átvizsgáláson, reptérről reptérre és az év egyes időszakaiban is változhat, átlagosan mintegy 15 perces folyamatról van szó. A biztonsági ellenőrzésnek van egy olyan eleme is, amivel csak néha találkozik az ember. Én például eddig összesen két alkalommal tapasztaltam, és mivel nem tudtam mihez kötni, azt gyanítottam, hogy a testszkennelő kapun áthaladva láttak valamit a biztonsági szakemberek, és
ezért törölgették át a kézfejemet, a tenyeremet és a ruházatom egy kis részét egy apró anyagdarabbal.
Veletek is megesett már ilyen? Ti sem tudtátok hova tenni a dolgot? Én sokat gondolkodtam rajta, mi lehet az, hiszen az ellenőrzésnek ezen a részén nem világítanak át, nem motoznak, egyedül csak ez a furcsa törölgetés történik. Csoda, hogy az ember meg nem érti, miért éppen őt vizsgálják és hogy mit lehet megtudni ebből az áttörölgetésből?
Robbanóanyag-keresés
Utánaolvasva a témának megtudtam, hogy ezzel a törölgetéssel véletlenszerűen vesznek kenetet az utasok kezéről vagy épp ruházatáról, mégpedig azért, hogy robbanóanyag-nyomokat keressen rajtuk. A repülőtereken alkalmazott eljárás neve Explosive Trace Detection (ETD), vagy magyarul robbanóanyagnyom-keresés, és nem azért történik, mert bármi miatt jelzett volna ránk a biztonsági rendszer, hanem mert a szúrópróbában épp ránk esett a választás. És nem is gondolnánk, hogy milyen összetett eljárás kapcsolódik a kis rongydarabokhoz!
Az eljárás során a biztonsági személyzet egy speciális törlőkendőt használ, amellyel átsimítják a vizsgált személy bőrét, néha ruházatát, poggyászát vagy bármilyen más tárgyat, amelyet az illető magával visz. A kis törlőkendőt ezután egy robbanóanyag-nyomokat kimutató készülékbe helyezik: a leggyakrabban használt készülékek úgynevezett ionmobilitás spektrométerek (IMS), melyek a mintát ionizálják, azaz elektromos töltéssel látják el. Az ionizált molekulákat ezután elektromos mezőn keresztül mozgatják.
Mivel minden anyagnak egyedi ion-mobilitási jellemzői vannak, azaz a különböző anyagok eltérő sebességgel mozognak az elektromos mezőben, és a készülék érzékeli ezt a mozgást, azonosíthatóvá válnak az anyagok.
Az elemzés eredménye pár másodpercen belül megjelenik a biztonsági szolgálat képernyőin, jelezve, hogy van-e robbanóanyag-nyom a mintán vagy sem.
Az ETD technológiát az 1990-es évek óta használják a repülőtereken, de a terrorizmus elleni küzdelem fokozódásával, az ikertornyok elleni repülős merénylet után, a 2000-es években vált igazán elterjedté és széleskörűen alkalmazottá. Az eljárást folyamatosan fejlesztik, hogy minél hatékonyabb és gyorsabb legyen, de jelenleg ez a leggyorsabb és leghatékonyabb módszer a robbanóanyag-nyomok kimutatására.
Mit tehetünk mi a repülésbiztonságért?
Az, hogy repülőnk biztonságosan elérte úti célját, mindannyiunk érdeke, és azzal, ha ügyelünk arra, hogy saját poggyászunkat az előírásoknak megfelelően pakoljuk össze, segíthetjük a biztonsági ellenőrzést végzők munkáját. Így több figyelmet tudnak fordítani a valóban gyanús csomagokra. Ha azt szeretnéd, hogy a te csomagod csak úgy átsuhanjon az ellenőrzésen, az alábbiakra figyelj:
- Ne vigyél magaddal éles eszközöket (kés, olló stb.), folyadékot (ha az több mint 100 ml), vagy gázokat és más gyúlékony anyagokat tartalmazó eszközt. Ha nem vagy biztos benne, hogy egy tárgy felvihető-e, ellenőrizd a légitársaság vagy a repülőtér weboldalán!
- Használj átlátszó, zárható zacskót a folyadékok, gélek és krémek (100 ml-nél kisebb kiszerelésben mehetnek csak fel) elhelyezésére!
- Távolítsd el a piperecikkekről és gyógyszereidről a felesleges csomagolást, hogy a tárgyak könnyen átvizsgálhatóak legyenek!
- Vedd ki a laptopot, tabletet és egyéb nagyobb elektronikai eszközöket a kézipoggyászból, és helyezd őket külön tálcára az átvizsgálás előtt!
- Viselj olyan ruházatot és cipőt, ami könnyen levehető, ha esetleg szükség van a testi átvizsgálásra vagy a cipők ellenőrzésére!
- Ügyelj rá, hogy a zsebeidben ne legyenek fémtárgyak, kulcs vagy aprópénz!
- Tartsd kéznél úti okmányodat és beszállókártyádat (nyomtatva vagy a telefonodon)!
- Legyél időben a repülőtéren, hogy ne kelljen sietned és stresszelned a biztonsági ellenőrzés során!
- Ismerd meg a konkrét repülőtér vagy légitársaság speciális szabályait és előírásait a kézipoggyászokról és a biztonsági előírásokról, és pakolj annak megfelelően!
Arról, hogy mi az oka a mostanában tapasztalható nagy reptéri késéseknek, ebben a korábbi cikkünkben írtunk.
Kiemelt kép: Getty Images