Kedves Nők Lapja!
Az a gondom akadt – és tudom, furcsán hangzik ezt gondnak nevezni, de mindjárt tisztázom –, hogy idén összesen négy esküvőre vagyunk hivatalosak a férjemmel, ezek közül pedig én az egyikhez tartozó lánybúcsúra is meghívást kaptam. A férjemmel kényelmesen élünk, de nem vagyunk milliomosok (pontosabban nincs felhalmozott vagyonunk). Így némi pénzügyi szorongással tölt el, hogy mégis milyen költségekbe ver majd minket ez a négy (plusz egy) esemény.
Tudniillik körbekérdeztem a baráti társaságban, és a többség úgy gondolja, manapság fejenként (legalább!) ötvenezer forintot illik a borítékba tenni, így alaphangon százezer forintba kerül egy esküvő egy vendég párnak – és akkor még nem beszéltünk az utazási és a szállásköltségekről. Ez azt jelenti, hogy az idei nyáron csak lagzikra el fogunk költeni majdnem félmillió forintot.
Ennyi pénzből már egy kisebb külföldi nyaralást is ki tudnánk hozni, és őszintén szólva, sokkal szívesebben is költenénk inkább ilyesmire
a sok munkával összegyűjtött pénzünket… Nem tudom, mi lenne a helyes döntés, mit kéne tennünk. Nyilván örülünk a barátaink boldogságának, de ez így összesen nagyon nagy kiadás nekünk, és, mint írtam, valahol nem annyira szívesen adunk ki ennyi pénzt egy-egy (talán végül nem is annyira remek) estére. Mások ezt hogyan oldják meg? Nem mennek el minden esküvőre, amire meghívják őket?
Egy esküvői meghívás nagy költséget jelenthet, akárcsak egy lány- vagy legénybúcsú (Illusztráciő: Unsplash)
Őszintén, már ez is megfordult a fejemben… Hogy talán legalább az egyiket le kellene mondanunk. De mégis mi alapján döntsük el, hogy melyiket? Vagy adjunk kevesebb pénzt? De akkor meg mit fog szólni a pár, mikor majd meglátja, hogy mindenki sokkal többet adott nálunk? Esetleg, ha olyan drága volt maga az esküvő, hogy nem is futja az általunk adott összegből, amit ránk költöttek?
Nyilván szeretnénk visszaadni legalább azt, amibe kerül a mi vendéglátásunk (a legjobb az lenne, ha ezen felül is maradna valami az ajándékból nekik), de
a saját családunkat sem szeretnénk valaki más esküvője miatt nehéz helyzetbe hozni.
(Pláne, ha hozzátesszük, hogy a lagzik között van egy olyan is, ahol az „ifjú” pár mindkét tagja volt már házas korábban, és az egyik korábbi esküvőre szintén meg volt hívva annak idején a férjem, tehát ő már másodjára „házasítja ki” a barátját…)
El lehet várni manapság, ilyen nehéz gazdasági helyzetben, infláció közepette, hogy minden meghívott ekkora összeggel szálljon be egy lagzi költségeibe? Szerintem ez felvet néhány etikai kérdést és nem kevés fejtörést okoz a násznépnek…
És a lánybúcsúk…
Ezen kívül azt is meg kell említenem (ugyanis néhány barátnőm szintén hasonló helyzetbe került mostanában), hogy gondolkodóba ejtett az a lánybúcsú is, amire elhívtak. Eleinte úgy indult, hogy csak egy kisebb, baráti „összeröffenés” lesz, épp a fentebb leírt okoknál fogva. De aztán,
ahogy a menyasszony legjobb barátnője elkezdte szervezni az eseményt, sorra jöttek a vadabbnál vadabb ötletek.
Például, hogy legyen a lánybúcsú valahol a Balaton környékén (amiről tudjuk, hogy az ország egyik legdrágább területe), hogy tartson három napig (ez ugye plusz szállásköltség), és hogy legyenek mindenféle drága programok, például menjünk el hajókázni.
De én nem is szeretek hajókázni, nincs is kedvem nyolc, számomra szinte idegen nővel együtt, a férjemtől távol eltölteni egy egész hétvégét, kétszázezer forintot pluszban pedig erre elkölteni aztán végképp nem akarok. A társaságból hárman jeleztük, hogy nekünk ez nem fog beleférni, de
a főszervező barátnő erre kissé kioktató stílusban úgy reagált, hogy szerinte ennyit igazán megérdemel a menyasszony egyszer az életében.
Úgy néz ki, így megyünk neki ennek az eseménynek… És ezen felül még az is tetézi a bajt, hogy maga a menyasszony a koszorúslányaival a saját pénzükön veteti meg az általa kiválasztott (egyébként nem is olyan szép és nem is olcsó) ünnepi ruháikat… Egy szó mint száz, nem tudom, mi tévő legyek.
Konkrétan ott tartunk, hogy a gatyánk is rámegy erre a négy lagzira (és a lánybúcsúra), pedig szívesen mentünk volna a férjemmel ebből a pénzből kettesben valahová… Vagy csak félretettük volna a ház felújítására. Akárhogy is, ez most igenis nagy gond az életünkben, és nem tudjuk, mit tegyünk. És akkor másokról nem is beszéltünk még, akik, mondjuk, egyáltalán nem is tudnak ennyit összespórolni hirtelenjében.
Megkérdeztem néhány rokont, akik azt tanácsolták, hogy mérlegeljünk és hagyjuk ki az egyik esküvőt, például hirtelen betegségre vagy váratlanul bejött munkára hivatkozva, a lánybúcsúra pedig érkezzek egy nappal később. Ez persze megoldható lenne, de nem szívesen hazudnék, a lánybúcsúra pedig már igent mondtam az elején. Jó nagy bajba kevertem magamat…
Kíváncsi vagyok, az olvasók hogyan oldanák meg ezt a helyzetet, esetleg ha rajtam kívül valaki más is járt már így, adhatna néhány tanácsot.
Mindenesetre azt még leírom ide, hogy a mi lagzink annak idején olyan volt, hogy tudtuk, hogy akkor is ki tudnánk fizetni, ha senkitől nem kapnánk pénzt ajándékba. Nem volt rongyrázás, nem volt méregdrága ruhám, és még magát a helyszínt is úgy választottuk ki, hogy a távolról érkezőket olcsón el tudjuk szállásolni. Biztos, akkoriban még más szelek fújtak…
A lánybúcsúm a barátnőmnél volt, otthon (ahogy egyébként az övé is egy évvel azelőtt), csak néhányan voltunk, beszélgettünk, táncoltunk és játékokat játszottunk, aztán hajnalban mindenki hazament a saját kis kuckójába, a saját családjához, a saját ágyában aludni. Szerintem szuper jól érezte magát mindenki. Jobb lett volna, ha tízszer több pénzbe kerül? Ha messzire megyünk? Ha több napon át tart? Kétlem.
Szerintem épp, hogy felszabadultabban tudott így mindenki szórakozni, hiszen ismerős környezetben, az otthonunkhoz közel voltunk – de gyerekek és férfiak nélkül. Mire akkor ez a rongyrázás? És miért van az, hogy úgy látom, egyre inkább általánossá válnak ezek a több napos, méregdrága lánybúcsúk és esküvők? Mi vagyunk túlságosan is őskövületek és garasoskodók a férjemmel? Tényleg érdekel, ezt mások hogyan látják…
Előre is köszönöm a válaszokat!
Sári
Várjuk olvasóink történeteit és a témával kapcsolatos gondolatait a noklapjahu@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.
Kiemelt kép: Illusztráció – Getty Images/nőklapja.hu
