Ezoterikus nézetek szerint örökbefogadáskor a vér szerinti szülőnek a lemondást, az örökbefogadónak az elfogadást kell megtanulnia, amelyet a gyermek taníthat meg nekik. Ami mindhármukat összeköti, az a vesztés karmája.

A veszteséget mindhárman másként élik meg. Az örökbeadó úgy, hogy lemond a gyermekről, mert ily módon tapasztalja meg annak az elvesztését, amit ő teremtett. Az örökbefogadó azzal, hogy lemond a saját gyermek vállalásáról (általában nem tudatosan teszi, hanem tudattalanul), és helyette inkább más gyermekét neveli fel. A gyermek pedig úgy, hogy elveszíti vér szerinti szüleit, akik lemondanak róla.

Ám nem csak a vesztés karmája köti össze őket. Ugyanis az ember általában a saját szüleitől, a családjától örököl egy karmikus feladatot. Ha ezt az ősök nem tudták megoldani, akkor ennek teljesítése a gyermekre vár. Örökbefogadás esetén a gyermek rendszerint olyan nevelőszülőt „választ”, illetve a sors olyan örökbefogadóval hozza össze, aki segíthet a saját családi karmája feloldásában, megszüntetésében, és a saját, egyéni célja elérésében is.

Örökbefogadás esetén a gyermek rendszerint olyan nevelőszülőt „választ”, aki segíthet a saját családi karmája feloldásában (Fotó: Getty Images)

A nyílt örökbefogadás előnye

Ebben az esetben felmerül a kérdés: ehhez tudni kellene az örökbefogadottnak, és persze az örökbefogadónak is, hogy mi a sorsfeladata. Ám aki nem megy asztrológushoz, az is tisztában lehet vele. Ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyílt örökbefogadás nagy segítséget jelent, hiszen a gyermek tisztában van a gyökereivel, honnan jött, ki az anyja, apja, milyen problémák voltak a családban, könnyebben felismerheti az életfeladatát. Vagy magyarázatot kap arra, hogy mi, miért nem sikerül az életében.

Jó példa erre Anikó esete, aki nem értette, hogy miért nem lesz gyermeke. A horoszkópjából egyértelműen kiderült, hogy az anyjával való kapcsolat, illetve a családban lévő hazug helyzet miatt, amelyről ő azt állította, hogy a legőszintébb és legjobb kapcsolat, ami csak létezhet a Földön. Sőt, azt mondta, olyan anya szeretne lenni, mint az édesanyja. Aztán évek múltán az anyukája hirtelen beteg lett, meghalt, de hagyott egy búcsúlevelet, amelyben tudatta a lányával, hogy örökbe fogadott gyerek. Akkor vált világossá számára, hogy mit üzentek a csillagok:

valóban nem szeretne olyan anya lenni, mint a vér szerinti – aki eldobta őt –, és olyan hazug családi helyzetben sem kívánna élni, mint eddig.

Ez a családi probléma állta útját annak, hogy saját gyermeke, családja legyen. Talán, ha az örökbefogadó anya – akiről azt hitte, hogy az édesanyja, és aki valóban minden jóval elhalmozta – a halála előtt szóban elmondta volna mindezt a lányának, akkor feltehette volna neki azokat a kérdéseket, amelyek ma is kínozzák őt, és amelyekre már sohasem kaphat választ.

A múlt befolyásolja a jövőt

Nagyon fontos, hogy nem szabad elvenni a jogot az örökbe fogadott gyermektől, hogy megismerje a múltját, mert ezzel nyílik lehetősége befolyásolni a jövőjét. Nem szabad megfosztani attól, hogy tisztában legyen azokkal a mintákkal, amelyeket a vér szerinti szüleitől hoz. Mert a sors kínálni fog neki olyan lehetőséget, amellyel ugyanoda léphet vissza, mint az édesszülők, és nem tudja teljesíteni a feladatát, ledolgozni a karmát, hiába hozza össze a sors az örökbefogadókkal, akik ebben a segítségére lennének.

A szerelmi és házassági karma a múltkor már szóba került.

Kiváló példa erre Miklós esete, aki nem érette, hogy miért nyúlt a drogokhoz, miért züllött el, amikor a közgazdász anyuka és a mérnök apuka soha egyetlen korty alkoholt sem ivott, és tisztességesen éltek. Ha a nevelőanya és -apa elmondják neki, hogy örökbe fogadott gyerek, akinek a szülei alkoholisták voltak, és ezzel hova jutottak, talán nagyobb esélye lett volna arra, hogy ne kerüljön a kábító szerek hatása alá. Hiszen

ha tisztában van azzal, hogy mi volt az édesanyja és az édesapja problémája, milyen karmikus terhet cipel, feltételezhetően többet tett volna azért, hogy ne lépjen ugyanarra az útra,

a problémát megoldja, és nagyobb eredményeket érjen el.

A szülők választása

Az ezoterikus tanítások szerint a születés előtti állapotban mindenki megtervezi a földi életét, és megválasztja azt a szülőpárt, akikhez érkezni szeretne. Talán nehéz elfogadni ezt akkor, amikor a szülők lemondanak a gyermekükről, és állami gondozásba vagy örökbe adják. Abban az esetben, amikor a gyermek és a szülei közötti kapcsolat harmonikus, könnyebben magunkévá tesszük az ezoterikus nézetet, miszerint minden lélek maga választja az édesanyját és az édesapját.

Hiszen egyértelmű, hogy a szülei támogatását élvezi, és a feladatot, amelyért a világra jött, gyámolításukkal könnyebben megvalósíthatja. Ám amikor a szülők eltaszítják maguktól gyermeküket, nehezebb megbarátkozni a gondolattal, hogy a lélek ezt is előre megtervezte. Pedig nincs ez másként ezekben az esetekben sem.

Mindenkinek megvan a saját életfeladata, amelyhez a megfelelő körülményeket és embereket a születése előtti lélekállapotban kiválasztja. Azok a gyermekek,

akik nem kellenek szüleiknek, ugyan eltérő sorsfeladattal jönnek a világra, de közös bennük, hogy át kell élniük az elhagyatottság mély fájdalmát.

Ők azok, akik rendszerint nem tudják más módon kifejleszteni az önmagukról való gondoskodás képességét. A szeretethiány, a csalódás, a magára hagyottság kínja indítják el bennük azokat a folyamatokat, amelyek révén megtanulják, hogy nem csak a vér szerinti család jelenti a rokonságot, a támaszt. Akkor mondhatják, hogy ezt a nehéz feladatot megtanulták, amikor nem mástól várnak támaszt, hanem inkább ők maguk nyújtják azt.

Genetikai örökség

Gyakran előfordul, hogy a szülőpárt a lélek csak a genetikus háttér miatt választja, de más anyára és apára van szüksége ahhoz, hogy a sorsfeladatát teljesíteni tudja. Így történ ez Magdival, aki tizenhét évesen egy zenekarban énekelt. Ahogy összejött a gitárossal, nyomban teherbe esett. Sem Magdi, sem a szülei nem akarták a babát, ezért a családban nem okozott nagyobb megrázkódtatást, amikor a kórházból az anya az újszülött nélkül tért haza.

A kis Annát a kórház sebész főorvosa és rajztanár felesége azonnal örökbe fogadták, nekik ugyanis nem született saját gyermekük. Anna az ő segítségükkel vált hegedűművésszé, és ma egy világhírű szimfonikus zenekar tagja. Anna örökölte vér szerinti anyja és apja zenei tehetségét, amelynek kibontakoztatásához az örökbe fogadó szülők segítségére volt szüksége.

A hírességek közül is sokan választják az örökbefogadást. Charlize Theron egyedül fogadott örökbe két gyereket is (Fotó: Getty Images)

Ugyanaz, másként

Az ezotéria szerint az örökbeadó szülő és az örökbefogadó anyák hasonlítanak egymásra abban, hogy mindketten lemondanak a saját gyermekükről. A különbség az, hogy a vér szerinti anya tudatosan adja idegennek a gyermekét, míg az örökbefogadók többség tudattalanul mond le, hiszen nem tud, nem mer, vagy nem akar saját gyermeket vállalni. Aki tudattalanul mond le a saját gyermekről, az örökbefogadással kap egy újabb esélyt a sorstól, és gyakorolhatja a szülői szerepet.

Ráadásul így a gyermeket nemcsak az életfeladata teljesítéséhez segíti, hanem megtanítja neki azt is, hogyan élhet a lemondás ellenére is boldogan. Hiszen az örökbe fogadó szülő is lemondott a saját gyermekéről, de kapott helyette egy másikat, akit szerethet, felnevelhet, és ez a szülő érettebb személyiségének kibontakozásához is vezet.

A lélek rezdülése

Sokakban felmerül a kérdés, és nem tudnak logikus választ adni arra, hogy az örökbefogadáskor miért pont a későbbi gyermekükre esett a választásuk, vagy fogadják el a gyámügy értesítését a gyermekről. Az ezoterikus magyarázat szerint mindenkinek más-más anyaminta él a lelkében, amely számára a megfelelő, amelyre szüksége van.

Az elhagyott gyermek azzal az örökbe fogadó nővel kerül egy hullámhosszra, aki szellemben és lélekben hasonlít a szülőanyjához.

Vagyis láthatatlan módon „kapcsolódik rá”, és üzen, hogy őt válassza. Így válnak azután egymás sorsának beteljesítőivé.

Életre ítélve

A gyermekéről lemondó szülők szemszögéből ritkábban vizsgáljuk az örökbefogadás témáját. Legfeljebb annyit kérdezünk elítélő hangsúllyal: milyen szülő (anya) az, aki lemond a gyermekéről!? Az asztrológia érdekes feleletet ad, hiszen az anya horoszkópja ebben az esetben a gyermek elvesztésére hívja fel a figyelmet. A sors ilyenkor el akarja, és el is veszi az anyától a gyermeket, de felkínálja a választás lehetőségét.

Ha önként lemond a gyermekéről, vagyis másnak – például a nagyszülőnek, rokonnak, állami gondozásba, vagy örökbe – adja, akkor ezzel a baba életét menti meg. Ha nem adja, akkor a sors erőszakkal veszi majd el. Mindezt figyelembe véve, máris más megvilágításban látjuk az anyát, az örökbe adó szülő helyzetét, aki az eltaszító döntésével életre ítéli a gyermekét. De a lemondás terhét egész életében cipelnie kell…

Kiemelt kép: Getty Images