• A vegyszerek ellenére is maradnak lappangó baktériumok a vízben, melyek betegségeket okozhatnak.
• Nem árt, ha felkészülünk rájuk, avagy ezt a 3 betegséget kaphatjuk el leggyakrabban fürdőzés közben.
• Van néhány fontos óvintézkedés, melyet, ha megteszünk, nagy eséllyel elkerülhetjük a medencés fertőzéseket.

Mindenki másként vészeli át a kánikulát, van, aki a besötétített szobára, van, aki a légkondira esküszik, míg mások a medencében hűsölnek napestig, hogy felfrissüljenek a forróságban. Júliusra már az is kimerészkedik, aki ez idáig inkább kerülte a vizet, a nyár közepére pedig végképp megtelnek a strandok, medencék, víziparkok fürdőző emberekkel. Mivel nem minden mozgásforma javasolt a nagy melegben,

az úszásnál keresve sem találunk jobb sportot, ha a nyári hónapok alatt is szeretnénk megőrizni fittségünket. 

Ám még a több szempontból jótékony úszásnak is megvannak a maga hátulütői, már ha arra kényszerülünk, hogy medencénket másokkal is megosszuk. Ugyanis hiába pusztítják el a kórokozók nagy részét az olyan gyakran használt vegyszerek, mint a klór és a bróm, még mindig maradnak lappangó baktériumok a vízben, melyek betegségeket okozhatnak. Sőt, a különféle vegyi anyagokkal való érintkezés, valamint a levegőben elpárolgó vegyszerek belélegzése is káros lehet egészségünkre nézve.

Szerencsére van néhány hasznos lépés, melyet betartva jelentősen csökkenthetjük annak az esélyét, hogy a medencézés után megbetegszünk. Ám mielőtt rátérnénk a fontos egészségmegőrző javaslatokra, kezdjük a felkészülést azzal, hogy megnézzük, a vízbe lépve milyen gyakori betegségekkel találkozhatunk. 

Ezt a 3 betegséget kaphatjuk el leginkább a vízben

1. Hasmenés 

Nem kell, hogy valaki betegen menjen a medencébe ahhoz, hogy milliónyi baktérium kerüljön a vízbe – bár egy hasmenéses baleset jelentősen növeli a rizikófaktort –,

a széklet apró részecskéi úszás közben is lekerülhetnek az emberek testéről.

A leggyakoribb ilyen kórokozók, vagyis a norovírusok, a giardia egysejtűek és a shigella baktériumok hasmenést, hányingert, hányást, lázat és gyomorfájdalmakat okoznak. Ráadásul a víz klórozása sem pusztítja el őket maradéktalanul, van, amelyik még további két napig is életben marad.

Egy 2015-2019 között végzett kutatás szerint a medencékben, pezsgőfürdőkben és vízi játszótereken előforduló fertőző járványok 49%-át okozták ezek a baktériumok, melyekkel szemben mindössze annyit tehetünk, hogy immunrendszerünket erősítjük. 

Többféle fertőzést is elkaphatunk a strandokon, medencékben (Fotó: Getty Images)

2. Úszófül

A köznyelvben csak úszófülként utalunk a hallójárat betegségére, melynek kialakulása mögött a tartósan nedves környezetben elszaporodott baktériumok állnak. Mivel a külső fül érzékeny bőre felázik, így sérülékennyé válik, könnyebben kaphatunk el különféle gombás fertőzéseket, de gyulladás is előfordulhat. 

Az úszófül leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, és bár nem terjed emberről emberre, a tünetek fájdalmasak lehetnek és általában viszketéssel, bőrpírrel és duzzanattal együtt jelentkeznek. Amennyiben a felsoroltakat tapasztaljuk, forduljunk mielőbb orvoshoz, aki a hallójárat kitisztítása után gyulladáscsökkentő cseppet ír fel a tünetek enyhítésére. 

Tudtad? Intő jel lehet, ha így cseng a füled!

3. Bőrirritáció és kiütések

Akkor is lehetnek kiütéseink, ha nem vagyunk érzékenyek a vegyszerekre, ugyanis ha a vízben lévő klór izzadsággal, vizelettel, sminktermékekkel és egyéb emberi szennyeződésekkel keveredik, eltérő fertőtlenítési melléktermékeket, klóraminokat képez.

Az így keletkezett kémiai vegyületek vörös, viszkető szemeket, kiütéseket, orrirritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhatnak, nem mellesleg a vízbe juttatott szerves anyagok csökkentik a klór hatékonyságát, ami zöld utat ad a további betegségeknek.

Ha egy mód van rá, mindig zuhanyozzunk, mielőtt a vízbe lépünk, és soha ne pisiljünk a medencébe. A klóraminok mellett a medence nem megfelelő pH-szintje egyaránt bőr- és szemirritációhoz vezethet.

Így kerülhetjük el a medencés betegségeket

1. Úszás előtt legyünk körültekintőek

Fürdőzés előtt érdemes tájékozódni az adott strand vízvizsgálati jelentéseiről, de legalábbis utánajárni a nyilvános egészségügyi és biztonsági problémáknak. Amennyiben nem állnak a rendelkezésünkre ilyen adatok, vagy nem tudjuk kikérni a helyszínen, vizsgáljuk meg, van-e lefolyó a medence alján, biztosított-e a vízforgatás, vannak-e szolgálatban úszómesterek és egyáltalán, jó állapotú-e a medence, ahová épp bemerészkedni készülünk. 

2. Ne vigyünk baktériumokat a vízbe

A legfontosabb, ami megtehetünk, ha vízbe lépés előtt lezuhanyzunk. Ezzel csökkentjük a rajtunk található szennyeződések mennyiségét, így nem veszélyeztetjük a baktériumok elpusztításához szükséges klór és bróm hatékonyságát. Ha korábban betegek voltunk, várjunk minimum két hetet, mielőtt úszni mennénk, és vízbe lépés előtt alaposan mossuk át az intim területeket is. 

3. Csökkentsük a kockázatot egyéb óvintézkedésekkel

Még véletlenül se nyeljünk a medence vizéből, ne menjünk úszni, ha nyílt seb vagy vágás van a testünkön, és azonnal értesítsük az úszómestert, ha ürüléket fedezünk fel a vízben. Úszás után alaposan szárítsuk ki a füleinket, töröljük át, amennyire csak lehet és a fülcimpánkat is mozgassuk meg, hogy a víz kicsorogjon a belső járatokból. Ha betartjuk ezeket az óvintézkedéseket, garantáltan minimalizáljuk a fertőzésveszélyt és a medencében töltött időt is jobban élvezzük majd. 

Praktikák, amiket bevetnek az orvosok, hogy elkerüljék nyaralás alatt a betegségeket.

Kiemelt kép: Getty Images