A mindennapokban sokan szembesülünk vele, milyen kellemetlen, amikor az ember csak keresi a szavakat. Amikor pontosan tudja, mit szeretne mondani, de az adott szó az istennek nem akar a nyelvére jönni. Az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak lehetnek az ilyen epizódok, és egy új kutatás szerint az Alzheimer-kór korai (preklinikai) szakaszában, jóval a tünetek megjelenése előtt jelezhetik a demenciával járó neurológiai betegség kialakulását. 

Nyelv és demencia

A Torontói Egyetem kutatói kutatói 125 egészséges, 18 és 90 év közötti felnőttet kértek meg arra, hogy részletesen meséljenek el egy eseményt. A leírásokról készült felvételeket ezt követően mesterséges intelligencia alapú szoftverrel elemezték, hogy olyan jellemzőket nyerjenek ki belőle, mint a beszéd sebessége, a szavak közötti szünetek időtartama és a használt szavak sokfélesége.

A résztvevők emellett egy standard tesztet is kitöltöttek, amely a koncentrációt, a gondolkodási sebességet, valamint a feladatok tervezési és végrehajtási képességét mérte és amelyet a demencia előrejelzésére szoktak használni. A kutatás alapján úgy tűnik, hogy a végrehajtó képességekben tapasztalható nehézség a mindennapi beszédtempóval szorosan összefügg.  

A demencia ellopja emlékeinket, szavainkat (Fotó: Getty Images)

A vizsgálat egy másik újdonsága az úgynevezett kép-szó interferencia feladat alkalmazása volt. Ez egy olyan feladat, amelyet úgy terveztek, hogy szétválassza egy tárgy megnevezésének két lépését: a megfelelő szó megtalálását, és annak kiejtését. E feladat során a résztvevőknek hétköznapi tárgyak (például egy seprű) képeit mutatták, miközben egy olyan szó hanganyagát játszották le, amely vagy jelentésében rokon volt azzal (például partvis), vagy olyanét amely hasonlóan hangzik (például kesztyű). Előbbi megnehezítette, utóbbi megkönnyítette a szavak artikulációját.

Új lehetőségek a demencia vizsgálatában

A tanulmány megállapította, hogy az idősebb felnőttek természetes beszédsebessége összefüggött azzal, hogy milyen gyorsan tudnak képeket megnevezni. Ez rávilágít arra, hogy a feldolgozás általános lelassulása állhat az életkorral járó szélesebb körű kognitív és nyelvi változások hátterében. Ez a tanulmány izgalmas lehetőségeket nyitott meg a jövőbeli kutatások előtt is, megmutatva, hogy a kognitív hanyatlást a beszéd tempójának lelassulása, illetve az egyes szavak megtalálásának nehézsége is előre tudja jelezni. 

A modern nyelvfeldolgozási technológiák felhasználásával a kutatóknak arra is lehetőségük nyílik, hogy korábbi kutatások eredményeit elemezhessék az eddigieknél hatékonyabban, új adatokat és információkat nyerve ki belőle. A kutatók az új technikákkal például most olyan ismert emberek nyilvánosan elérhető hanganyagait is átvizsgálják, akikről később kiderült, hogy demenciával vagy Alzheimer-kórral küzdtek.

A demencia sokszor kezdődik beszédzavarral (Fotó: Getty Images)

Demencia a sztárvilágban

Az elmúlt években szerencsére egyre több ismert ember vállalja fel, hogy demenciával küzd. Ez sokat segíthet abban, hogy oldódjanak a betegséggel kapcsolatos stigmák és félelmek is. Bruce Willis és családja 2022 tavaszán jelentette be, hogy a sztár afáziája (beszédképzési nehézsége) miatt kénytelen felhagyni a színészettel. Később orvosai már arról számoltak be, hogy a 68 éves sztár sokkal betegebb annál, mint először gondolták. Kiderült, hogy valójában frontotemporális demenciában szenved (ahogyan Kulka János is ezzel a kórral küzd), ami a betegség viszonylag ritka, ám 60 év alattiak körében leggyakrabban előforduló fajtája. Azzal, hogy a sztár felvállalta demenciával járó betegségét, világszerte betegtársai millióinak lehet kissé könnyebb elviselni állapotukat. 

Ozzy Osbourne egy másik súlyos neurológiai betegségben szenved és Parkinson-kórjával kapcsolatban a családja rendszeresen tájékoztatja a sajtót. 

Kiemelt kép: Getty Images