- Volt olyan járvány, amiben egy nap alatt többen haltak meg, mint egy hónapokig tartó háborúban összesen.
- Tudtad, hogy a pestis még ma is létező betegség?
- A WHO átgondolt és összehangolt oltási tervének köszönhetően pedig 1979 óta a Föld mentes a fekete himlőtől.
A mi életünk is pár évig egy világméretű járvány megfékezéséről szólt. A kezdeti pánik után azonban megtanultunk együttélni a COVID-19-cel.
Voltak a történelem során olyan járványok, amelyek olyan gyorsan tizedelték az emberiséget, hogy nemhogy gyógymódot nem volt idő kitalálni, de akár néhány óra alatt is végzett egy-egy fertőzöttel, még az orvosokkal is.
Nézzük, melyek voltak az emberiség történelmének legpusztítóbb járványai, amitől a legerősebb birodalmak is megrendültek.
1. Elvitte fél Európát: pestis
A becslések szerint a 14. században Európa népességének közel fele pusztult el a bubópestis miatt. Egész városok néptelenedtek el, és a holtakat minden ceremónia nélkül, tömegsírba kellett temetni − már ha maradt még élő a közelben, mert az is megesett, hogy egész falvak pusztultak el túlélő nélkül.
A tünetek még ma is riasztóak: magas lázzal kezdődik, majd a hónaljon, nyakon, tájékon fájdalmas, elfeketedő duzzanatok (bubók) alakulnak ki, amelyek akár tíz centi átmérőjűek is lehetnek. Ha ezek kifakadnak, az esetek közel felében a véráramba kerülve vérmérgezést és halált okoznak.
Még rosszabb a helyzet, ha a kór eléri a tüdőt, mert onnan már cseppfertőzéssel terjed, aminek a halálozási aránya közel 98%-os.
Még ma, az antibiotikumok és fejlett orvostudomány korában is minden kezelés ellenére belehal a betegek 5%-a. Merthogy a pestis még ma is létező betegség – 2017-ben például Madagaszkáron volt egy nagyobb járvány, melynek során 2300 betegből 200 halt meg.
Bár a pestist az emberiség egyik legszörnyűbb katasztrófájaként tartjuk számon, a tudósok szerint összességében pozitív hatással volt Európára. Előtte óriási mennyiségű, olcsó munkaerő állt a földesurak rendelkezésére. A járvány után azonban komoly munkaerőhiány lépett fel, ez indította el a modern gépesítés felé a tudósok gondolkodását. A korábban emberigényes mezőgazdasági termelés helyett sok helyen ekkor álltak át állattenyésztésre.
Az orvostudomány fejlődésében is komoly szerepet játszott a pestis, mert ekkor döbbentek rá a középkori tudósok, hogy nincs a kezükben semmiféle hatékony gyógyszer, és ez megnyitotta az utat a reneszánsz tudományos forradalma és kutatásai előtt.
Bár Magyarországon a pestis kevésbé pusztított, mert nem volt nagy tengeri kikötőnk, és a fő kereskedelmi útvonalak is elkerültek minket, nálunk is beleszólt a történelem alakulásába.
Több uralkodónk is pestis miatt vesztette életét, mint például V. László vagy Luxemburgi Mária magyar királynő.
De pestis miatt néptelenedtek el az északi bányavárosaink is, ahová később szlávokat kellett beköltöztetni. A legíresebb magyar áldozat azonban minden bizonnyal Hunyadi János, aki az 1456-os nándorfehérvári diadal után kitört pestisben halt meg. Ha nem így lett volna, idősebb fiát sem végzik ki, és szinte bizonyos, hogy Mátyás nem került volna trónra.
2. Ma már csak történelem: fekete himlő
A himlő az egyetlen betegség, amit az emberiség tudása törölt el a Föld színéről, és bizony okkal örülhetünk ennek, mert ez a kór a történelem során több áldozatot szedett, mint az összes többi fertőző betegség együttvéve. A számítások szerint csak a XX. század folyamán 300 millió ember haláláért volt felelős.
A betegség szörnyű lefolyású: magas lázzal kezdődik, majd testszerte hólyagos kiütések jelennek meg, amelyek elgennyesednek. A betegek 30%-a meghal, a szerencsés túlélők pedig olyan mellékhatásokkal számolhatnak, mint a vakság, maradandó hegek (főleg az arcon), kopaszság, meddőség.
A történelem során a betegség folyamatosan jelen volt nem csak Európában.
Himlőben vesztette életét V. Ramszesz fáraó, I. József, magyar király, II. Péter cár, Mária angol királynő és XV. Lajos, francia király is.
Ha ezek a nagy uralkodók nem halnak meg, a történelem bizonyosan másként alakul. De Kölcsey is biztosan szebbnek látta volna a magyar jövendőt, ha gyermekkorában nem veszíti el fél szemét a himlő következtében.
Mivel Európában már évszázadok óta irtotta az embereket, kialakult ellene némi immunitás – ám Amerikában ismeretlen volt a kórokozó. Ezért ott egyes becslések szerint az őslakosok 95%-át elpusztította. Fernando Cortez számára ezek után már gyerekjáték volt pár hajóval elfoglalni a teljesen kiürült kontinenst.
Máig rejtély, hogy ez a bénulást és hallucinációt okozó járvány hogyan alakult ki.
A fekete himlő elleni oltás felfedezése 1798-ban forradalmasította az orvostudományt, és a gyógyítás helyett a megelőzésre helyezte a hangsúlyt. A WHO átgondolt és összehangolt oltási tervének köszönhetően pedig 1979 óta a Föld himlőmentes. Már csak laboratóriumokban található belőle pár darab vírus, szigorúan elzárva.
A védőoltás, a vakcina a latin vacca, vagyis tehén szóból ered. A védőoltás születésének egészen elképesztő történetéről írtunk már korábban.
3. A járvány, ami pár óra alatt öl: kolera
A kolera órák alatt képes egy gyereket megölni. A folyamatos hányás, vízszerű hasmenéses roham során akár óránként egy liter vizet is veszíthet az ember, és megfelelő folyadék-utánpótlás nélkül a betegek 60%-a meghal. A baktérium a fertőzött ember székletével, hányadékával terjed – és ivóvízbe jutva tömeges halálozást képes okozni.
Kolerajárvány Palermóban, Szicíliában, 1835-ben, ismeretlen festő műve (Fotó: Bildagentur-online/Universal Images Group/Getty Images)
Magyarországon az 1830-as években súlyos járvány tört ki, amiben 250 ezer ember halt meg.
A betegség okát azonban csak 1854-ben sikerült azonosítania egy John Snow nevű angol orvosnak, aki statisztikai adatokkal bizonyította, hogy Londonban egy fertőzött kút a központja a betegségeknek, és annak lezárásával sikerült megelőznie a terjedést.
Ezzel rávilágított arra is, hogy milyen fontos a központi járványtani nyilvántartás, és hogy az állam feladata a köztisztaság és a tiszta ivóvíz biztosítása, valamint hogy a csatornahálózat, az angol WC és a fürdőszobák kiépítése képes megelőzni a további járványokat. Bár a kolera antibiotikummal és infúzióval kezelhető lenne, világszerte, főleg elmaradott vidékeken még ma is évente 150 ezer ember életét követeli.
4. Magyarországon is végigsöpört: tífusz
Ha nem lett volna tífuszjárvány, Buda nem 150, csak alig 25 évig lett volna török kézen, és ez alapvetően megváltoztatta volna a magyar történelem alakulását. 1566-ban ugyanis I. Miksa császár zsoldoshadsereget indított el Magyarországra, hogy kiűzzék a törököket, ám a csatára soha nem került sor. A hadsereg nagy része, majdnem 30 ezer ember meghalt tífuszban, még mielőtt Budára ért volna, a maradék pedig elmenekült, magával víve a kórt, ami ezután végigsöpört Európán.
A kiütéses tífusz nem volt ismeretlen csapás a hadvezérek előtt – és még évszázadokkal Buda visszafoglalása után is tízezrével pusztított.
Amikor Napóleon visszavonult Moszkvából, nagyjából 100 ezer katonája halt meg tífusz miatt.
Az 1848-as magyar szabadságharc bukásához is hozzájárult, mert az orosz csapatok behurcolták Magyarországra, és ötször annyi fiatal férfi halálát okozta, mint a harcok.
A betegség a ruhatetűvel terjed, mert az élősködőben megtalálható baktérium az állat székletével rákerül az ember bőrére, majd a vakarózás során a mikrosérülések által a véráramba. Ennek következménye a vaszkulitisz, más néven érgyulladás.
A kiütés és a magas láz mellett a fő gond az, hogy a test erei lassan elzárulnak, a végtagok elhalnak, a szív, vese erei begyulladnak, gyakori a stroke és a zavart viselkedés az agy vérkeringésének zavarai miatt. Ma már csak a hajléktalanoknál, rossz körülmények között élőknél fordul elő – de a modern kezelési módszerek mellett is 2%-os a halálozási aránya.
5. Ma is terjedő járvány: malária
Manapság idehaza nem annyira tartunk a maláriától (pedig itthon is megjelentek a trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok), pedig a 20. század közepéig Magyarországon is népbetegség volt. Harmadnapos hideglelés, mocsárláz – így hívták, és rengeteg híres ember szenvedett tőle Beatrix királynőtől II. Rákóczi Ferencig. Ők szerencsések voltak, és túlélték a rendszeresen visszatérő 40-41 (!) fokos lázat, a vele együtt járó szívritmuszavart, vérszegénységet és sárgaságot.
A betegség híres áldozatai között tartjuk nyilván többek között Nagy Sándort, Kolumbuszt és Lord Byront is.
A malária azonban nem a múlté – világszerte még ma is körülbelül évi egymillió ember halálát okozza, 70%-uk terhes nő vagy gyerek.
Ennek ellenére a tudósok úgy vélik, maga az emberi faj talán létre sem jött volna e kór nélkül. Egyre népszerűbb ugyanis az elmélet, miszerint a dinoszauruszokkal 65 millió évvel ezelőtt mégsem egy aszteroida, hanem egy fertőzés végezhetett, és bizony a malária dobogós helyen álló gyanúsított.
Magyarország földrajza azonban bizonyosan a malária miatt változott meg a 19-20. század folyamán. Régebben ugyanis a rengeteg meleg vizű mocsár, láp és a széles ártér ideális táptalajt nyújtott a szúnyoglárvák fejlődésének, és a folyószabályzások, mocsárlecsapolások fő indoka az volt, hogy megszabaduljanak a betegségtől. Ez azonban csak a második világháború után sikerült a DDT nevű hatékony, ám sajnos mérgező és rákkeltő rovarirtószer segítségével, amelynek maradványai még ma is kimutathatók a hazai talajmintákban.
Most éppen madárinfluenza miatt nagy a riadalom. Tudtad, hogy a járvány a macskákat is érinti, akiktől mi is megkaphatjuk a betegséget?
Kiemelt kép: Fekete himlő járvány a St. Pancras kórházban (Frank Collins/Buyenlarge/Getty Images)
