A franciaországi sportminisztériumot „szégyenletes” jelzővel illették, amiért nem voltak hajlandóak feloldani a július 26-án kezdődő párizsi olimpia előtt a hidzsábban versenyző sportolókra vonatkozó tilalmat. Az Amnesty International új jelentése élesen bírálta ezt a politikát: a szervezet szerint ez az országon belüli „diszkriminatív képmutatásra” világít rá. Emellett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot is azzal vádolták, hogy „gyávaságot és gyengeséget” tanúsít azzal, hogy nem hajlandó részt venni a vitában.
Amelie Oudea-Castera francia sportminiszter még tavaly jelentette be, hogy a francia sportolók a párizsi olimpiai játékok alatt sem viselhetnek hidzsábot, annak érdekében, hogy továbbra se sérüljenek a franciák által elengedhetetlennek tartott szekularizációs elvek.
Franciaországban több sportágban, köztük a labdarúgásban, a kosárlabdában és a röplabdában is ilyen tilalom van érvényben, minden szinten, beleértve az ifjúsági és amatőr versenyeket is. Az nyári olimpiára vonatkozó francia szabályozás csak a francia csapat tagjaira érvényes, és csupán magukra a versenyekre. Ezeken kívül – az olimpiai faluban például – nincs érvényben ilyen típusú megkötés.
Jelenleg tehát minden hidzsábot viselő sportoló versenyezhet a párizsi olimpián kivéve, ha francia színekben indulna.
Az Európa egyik legnagyobb muszlim kisebbségének otthont adó Franciaországban évek óta szigorú törvények vannak érvényben, amelyek célja a szekularizmus védelme, amelyet Emmanuel Macron elnök szerint jelenleg az iszlamizmus fenyeget.
Minister of Sports Amelie Oudea-Castera is attending the end of the Council of Ministers in Paris, France, on May 21, 2024. (Photo by Andrea Savorani Neri/NurPhoto via Getty Images)
A korlátozásokat sokan elítélik
A döntés már a bejelentésekor nagy port kavart: sokan helytelennek, kockázatosnak, egyenesen veszélyesnek tartották. Az Amnesty International most egy 32 oldalas, elmarasztaló jelentésben vázolta a tiltás lehetséges hatásait a muszlim lányokra és asszonyokra.
„A hidzsábtilalom több sportágban is tarthatatlan helyzetet teremtett Franciaországban – olvasható. – Ráadásul több olyan nemzetközi emberi jogi szerződésből eredő kötelezettséget is sért, amelynek Franciaország is részese, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság saját emberi jogi keretrendszerében meghatározott kötelezettségvállalásokat és értékeket és semmibe veszi.”
A jelentés azt is állítja, hogy a NOB a tiltás visszavonására irányuló kérelmekre egy levéllel válaszolt, amelyben azt írják, hogy „a vallásszabadságot a különböző államok sokféleképpen értelmezik”. Az Amnesty azzal érvel, hogy a szankció „megaláztatást, traumát és félelmet” szül az érintettek számára.
Ezek a lelki folyamatok nagy eséllyel sportteljesítményeikre is hatással lehetnek.
A francia kormányt az ENSZ Emberi Jogi Hivatala is bírálta tavaly ősszel, amikor a tiltást bejelentették. „Senki sem írhatja elő egy nőnek, hogy mit kellene viselnie, vagy mit nem” – mondta Maria Hurtado, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője.
Rim-Sarah Alouane, a vallásszabadság jogi szakértője szerint ezek a rendelkezések „aránytalanul nagy mértékben érintik a muszlim nőket, így közvetett diszkriminációnak minősülnek”. Az Al Jazeerának nyilatkozva hozzátette, hogy „a laicitás elve (a laicitás fogalma a francia államnak az egyházakhoz, vallásokhoz való viszonyát fejezi ki – a szerk.) az állam semlegességét hivatott biztosítani vallási ügyekben, nem pedig a vallási megnyilvánulások elnyomását”.
A támadások és kritikák ellenére a francia döntéshozók egyelőre kitartanak az általuk helyesnek vélt elvek mellett és nem nyúlnak a szabályozásokhoz.
Kiemelt kép: Gólöröm a francia női labdarugó-válogatottnál (Sebastian Gollnow/picture alliance via Getty Images
