• A hosszú élet egyformán múlik az életmódunkon, a környezeti hatásokon és természetesen az öröklött genetikán.
• Egy ikerkutatás vezetett rá, hogy intelligenciánkért felelős génjeink és élettartamunk között összefüggés van. 
• Vajon tényleg igaz, hogy tovább élnek az okosabb emberek, vagy az IQ mégsem ennyire meghatározó?

Genetikai hátterünk több szempontból befolyásolja élettartamunkat. Például tudjuk, hogy bizonyos öröklött tényezők hajlamosíthatnak különböző egészségügyi problémákra, de az életmódbeli és környezeti hatások egyaránt jelentős szerepet játszanak abban, meddig élünk. A legfrissebb adatok szerint

2023-ban az átlagéletkor Magyarországon 76,7 év volt, mely jócskán alulmarad a fejlettebb országokhoz képest, ahol akár 82 év is lehet ez a szám.

De vajon egyénileg mit tehetünk, hogy kitoljuk ezt az átlagértéket? Ahhoz, hogy tovább éljünk, tulajdonképpen egészségesebb életre kell törekednünk, vagyis odafigyelnünk az étkezésre, a rendszeres testmozgásra, fizikai és mentális egészségünkre, társas kapcsolatainkra.

Persze így is akad, aki a tudományos eredmények mellett egészen más megoldásra esküszik: van, aki szerint a fiatalabb feleség a hosszú élet titka. vagy a mindenható kimcsi és szója, míg a japánok az ikigait tekintik hétköznapi Szent Gráljuknak. Mindezeken felül azonban abban is biztosak lehetünk, hogy környezetünk és öröklött génjeink is sokat nyomnak a latba, 

a genetika ugyanis a becslések szerint 25%-ban határozza meg élettartamunk alakulását.

Méghozzá konkrét géneknek köszönhetően, legalábbis ez derült ki a London School of Economics kutatóinak tanulmányából, mely rávilágított, intelligenciánkért felelős génjeink és élettartamunk között nagyobb az összefüggés, mint azt elsőre gondoltuk volna.

Ikerkutatás fedte fel a hosszú élet titkát

A hosszú élettartamhoz szükséges gének tanulmányozása fejlődő tudományág, ezért is olvashatunk egyre több kutatásról a témában. Például arról a tudományos felmérésről, melyben a szakértők a kilencven év feletti – beleértve a 105-109 éves résztvevőket – személyeket vizsgálták, hogy meghatározzák, milyen faktorok járulhattak hozzá hosszú életükhöz.

Az eredményeket egybevetve azt találták, hogy a kimagasló élettartamot megélt emberekben életmódjukon túl közös vonás volt még az iskolai végzettség szintje, a jövedelem és a foglalkozási terület is. 

A kimagasló élettartamot megélt emberekben életmódjukon túl közös vonás volt még az iskolai végzettség szintje, a jövedelem és a foglalkozási terület is (Fotó: Getty Images)

Hasonló, ám mégis konkrétabb megoldásra jutottak a már említett London School of Economics kutatói, akik eredményeiket az International Journal of Epidemiology című folyóiratban tették közzé. Publikált felmérésükből kiderült, hogy az intelligencia és

a hosszú élettartam között jelentős összefüggés van, vagyis tovább élnek azok, akik okosabbak az átlagnál.

A kutatók tanulmányukhoz egy- és kétpetéjű ikrek genetikáját hasonlították össze, figyelembe véve azt a tényt, hogy az ikrek DNS-e változó módon, de nagymértékben megegyezik. Mindezek ismeretében a kutatók alaposabban megvizsgálhatták a genetika hatását az olyan változóktól elkülönítve, mint a környezet, az otthoni élet, az iskola és a gyermekkori táplálkozás, az eredmény pedig rendkívül izgalmas kérdéseket vetett fel. 

Egy ikerpáron belül az az iker, amelyik intelligensebb volt, általában testvérénél tovább élt, vagyis azok az emberek, akik például egy IQ típusú teszten magasabb pontszámot érnek el, hajlamosabbak a hosszabb élettartamra. E mögött az a tényező is szerepet játszhat, hogy az intelligens emberek általában jobb életmódbeli döntéseket hoznak, és nagyobb hozzáféréssel rendelkeznek a különféle egészségügyi forrásokhoz is. 

Kevesebb étel, hosszú élet – Ez lehet az egészség kulcsa.

Intelligencia és hosszabb élet: genetikai eredetű a kapcsolat

A szóban forgó tudományos kísérlet egyébként három különböző ikervizsgálatból született, melyekhez Svédországból, az Egyesült Államokból és Dániából érkeztek a begyűjtött adatok. A három tanulmányon belül az elhalálozáskor rögzített életkort és az általános intelligenciát vizsgálták, továbbá az is fontos kitétel volt, hogy az ikerpárok azonos neműek legyenek, így ki tudták szűrni az esetleges, nemi sajátosságokból adódó eltéréseket. 

A mélyreható kutatás meghozta gyümölcsét, sőt, korábban egyetlen tanulmány sem született, mely ilyen egyértelmű módon meghatározta volna az intelligencia és a hosszú élet közötti párhuzamot. A kutatást végző szakértők azonban hangsúlyozták, ez a kapcsolat bár genetikai eredetű, a szülőknek fenntartásokkal kell kezelniük az elméleti információt. 

„Fontos hangsúlyozni, hogy az intelligencia és az élettartam közötti kapcsolat bár létezik, viszonylag kicsi.

Tehát nem lehet például abból következtetni gyermekünk várható élettartamára, hogy hogyan teljesít a vizsgákon” – jelentette ki Rosalind Arden, a London School of Economics and Political Science munkatársa.

A szakértők „az okosabbnak lenni és tovább élni” elméletet genetikai szemszögből vizsgálva elmondták, ez a felfedezés még számos vizsgálatra ad okot a jövőben. De egyelőre nagyon úgy fest, ismét csak a jó géneken múlik, hogy kellően intelligensek vagyunk-e, és így közvetve milyen hosszú ideig élünk. 

„Lehet, hogy azok az emberek, akiket a génjeik okosabbá tesznek, az egészséges szervezet génjeivel is rendelkeznek. Vagy az intelligencia és az élettartam egyaránt érzékeny lehet az általános mutációkra, a kevesebb genetikai mutációval rendelkező emberek pedig intelligensebbek és tovább élnek.”

A hosszú élet szempontjából az sem mindegy, hol élünk. 

Kiemelt kép: Getty Images.