- Mivel a tengeri ökoszisztémák fontos részét képzik, a kagylók gyűjtése közel sem annyira ártalmatlan szokás.
- A partokon és sekély vizekben található kagylóhéjak megfogyatkozása szoros összefüggésben áll a turizmussal.
- Eláruljuk, miért érdemes felhagynunk a kagylógyűjtéssel.
Miután a kagylóhéjban élő puhatestű állatka elpusztul és lebomlik, a kiürült váz szabadon örvénylik a vízben – akár több ezer kilométert is megtehet, mielőtt a hullámok partra sodorják. Ekkor találkozunk vele mi, gyarló strandolók, akik – valljuk be – nehezen tudunk ellenállni e természet alkotta szépségnek. Tengerparti érdekességek után kutatni mindenki szeret, a legnépszerűbb természeti tárgy a tengeri csillag mellett pedig kétségkívül a kagyló, ezért aligha akad olyan ember, aki ne vitt volna haza ereklyeként egyet-egyet.
Minden egyes gyűjtött kagyló egy jó nap emlékét idézi az életünkben. Nem vagyok ezzel másként én sem, a polcomon lévő kisebb üvegben megannyi nyaralások alkalmával gyűjtött apró szépség hever – amiért most, idén nyáron mélységesen elszégyelltem magam.
Olyan, mintha évről évre kevesebb kagyló lenne a partokon – biztosan feltűnt már, ha többször is vakációztunk tenger mellett. Utánajárva a jelenségnek, egy több mint 30 évig tartó kutatásra bukkantam, ami miatt végül úgy határoztam, hogy minden parton talált eddigi darabot visszaszolgáltatok a tengernek.
A tudósok kezdetben nem az ökológiára, sokkal inkább az őslénytanra fókuszáltak a spanyolországi Llarga Beach partján, hogy megértsék, mi történik a kagylókkal, miután a bennük élő organizmusok elpusztulnak. A kutatócsoport csak később jött rá, hogy a kagylóhéjak számának változása szoros összefüggésben áll a turisták által gyakran látogatott partszakaszokkal, hiszen
három évtizeddel később, míg a kagylók száma 60%-kal csökkent, addig a turizmus 300%-kal nőtt ugyanazon térségben.
Annak ellenére, hogy a kagylófogyatkozásban más tényező is ludas lehet, nehéz nem gondolni az emberi tevékenységek és a turizmus romboló szerepére. A strandolók gyűjtőkedvén túl a tudósok még a nehézgépeket jelölték meg, amelyekkel a népszerű homokos strandok karbantartását végzik világszerte, és ott vannak az egyéb parton használatos szabadidős járművek is (például quadok), amik szintén hozzájárulhattak a pusztító folyamathoz.
Nők Lapja kvíz: Mennyire ismered a tengereket és óceánokat?
De miért is baj, ha eltűnnek a kagylóhéjak?
A kagylók sokrétű feladatot látnak el a tengeri ökoszisztémában. Amikor a benne élő puhatestű állatka elpusztul, héja vagy a tenger fenekére süllyed, vagy a parton landol. Ekkor indul be egy úgynevezett demineralizációs folyamat, melynek eredményeként kalcium-karbonát szabadul fel a kagylóhéjból, ami segít kiegyensúlyozni a sós tengervíz pH-értékét, és ami a korallzátonyok egészsége szempontjából is nélkülözhetetlen szervetlen vegyületnek számít.
De ez még nem minden. A partra vetődött kagylóhéj a madárfészkek építőanyagaként is funkcionál, a vízfelszín alatt pedig kötődési felületet biztosít az algáknak, a tengerifűnek, a szivacsoknak, illetve búvóhelyet, élőhelyet a kisebb halaknak és rákféléknek.
És egy másik jó ok, amiért nem éri meg kagylót hazahoznunk a nyaralásról, az az illegalitás. A világ néhány országában hamar felismerték a kagylóhéj-vadászatban rejlő ökológiai veszélyeket: többek között Costa Ricában például tilos engedély nélkül kagylót gyűjteni, az Egyesült Királyság bizonyos területein, Thaiföldön és Szardíniában úgyszintén, az USA-ban pedig több strand és nemzeti park is arra kéri a látogatókat, hogy
tartsanak mindent természetes állapotukban, és az üres kagylókat, csigaházakat is hagyják ott, ahol rájuk bukkantak.
A tudósok szerint ha sokféle kagylót látunk, az az egészséges tengeri ökoszisztéma jele, így azzal járunk igazán jól, ha csak a látványban gyönyörködünk, a kezünket pedig zsebünkben tartjuk, bármerre is járunk.
Nagyon népszerű lett a sötét turizmus, de mit is takar pontosan, és lehet-e etikusan csinálni? Kattints a linkre, és tudj meg mindent a katasztrófaturizmusról!
Kiemelt kép: Getty Images