Bár a köznyelvben olyan sokat használjuk, hogy szinte történelmi személynek tetszik, Kasszandra csupán a görög mitológiában létező hercegnő volt. Annak viszont olyan szép volt, hogy nem volt senki, aki nála tündöklőbben ragyogott volna az egész görög mitológiai világban. A krónikák szerint alacsony, kerek arcú, fehér bőrű, férfias alkatú, jó orrú, jó szemű, sötét pupillájú, szőke, göndör hajú lány volt, kis lábakkal, nyugodt, nemesi viselkedéssel és szűzies élettel.

Priamosz király és Hekabé trójai királynő lányaként trójai papnőként élt. A lányért rengetegen rajongtak, Apollón isten olyan mértékben, hogy a jövőbe látás képességét ajándékozta neki, csak hogy elcsábítsa. Kasszandra meg is ígérte, hogy hozzámegy feleségül, csakhogy amint megkapta a jóslás képességét, kihátrált a jegyességből. Apollón erre olyan dühös lett, hogy az isteni adomány mellé odaszúrt egy átkot is: Kasszandra mindig pontosan látta az eljövendőt, de soha senki nem hitt neki.

Kasszandra története

Más források szerint Apollón volt az, aki visszavonta az eljegyzést, mert hiába adta az ajándékot, nem járt olyan gyors sikerrel Kasszandránál, mint remélte. Akárhogy is, szegény jósnőnk ott maradt egy igen súlyos helyzetben: tudta, melyik háború hogyan fog végződni, kivel mikor mi fog történni, de hiába próbálta figyelmeztetni az érintetteket, azok egy szavát sem hitték, és vakon rohantak a sorsukba.

Kasszandra egyik ábrázolása: a legtöbb művészeti alkotás érthető módon szomorú arccal jeleníti meg (Kép: Getty Images)

Kasszandra apjának bosszúja

Homérosz művében Kasszandra négyszer szerepel, mint Priamosz szűz leánya, aki Hektór testvére halálát siratja. Vergilius és Seneca inkább a jóslatokra és a látomásokra fókuszáltak róla szóló műveikben. Az viszont minden leírásból kiderül, hogy

Kasszandrát mélyen frusztrálta az emberek hitetlensége, és komolyan szenvedett miatta.

Mindenki úgy vélte, vagy hazudik, vagy megőrült, amikor a trójai háborúról beszélt. Apja, Priamosz annyira mérges lett rá, hogy egy kamrába záratta, és nagyjából úgy őriztette ott, mintha külön zárt osztályt hozott volna neki létre. Egy alkalommal adtak neki hitelt, amikor megjósolta, hogy születendő testvére, Parisz egy napon Trója vesztét okozza. A kisfiút emiatt babakorában szülei meg akarták öletni, és végül egy pásztor nevelte fel. Aztán felnőttként persze elment Helénéért, hiszen Kasszandra jóslatai mindig beteljesültek.

Mit jósolt meg Kasszandra?

Kasszandra arról is részletesen beszámolt, hogy látja, amint a jövőben egyik testvére, Parisz Spártába megy, és Helénát hozza vissza feleségül, Heléna érkezése viszont Trója bukását és pusztulását okozza. Pariszt persze ez nem állította meg, így nagy örömmel hozta haza Helénát, akit

Kasszandra az ünneplő nép előtt nagyon dühösen fogadott, még a haját is megtépte.

Ettől sajnos nem vált szimpatikusabbá az emberek szemében, akik vele ellentétben nem látták előre a trójai háborút. Szegény lány még a trójai falovat is megjósolta, és részletesen leírta, de ez sem segített. A katonák, akik a győzelmüket ünnepelték, csak sértegették a lányt, és egy percig sem hitték el, hogy görög katonák rejtőznek az építményben. Kasszandra erre fáklyát és fegyvert ragadva odarohant a falóhoz, és megpróbálta egyedül elpusztítani, de lefogták.

További sorsa még borzasztóbb

A görög mitológia nem a cukiságáról híres. Szegény Kasszandra sem kerülhette el végzetét. A háború után elvesztett szeretteit siratva öleli át Athéné szobrát annak templomában, amikor Aiasz elrabolja a szoborral együtt, amibe szegény lány foggal-körömmel kapaszkodott, és megerőszakolja. Aiaszt ezután Athéné és Poszeidón megölték szentségtörésért,

de ez Kasszandrán már nem segített.

Agamemnón királyhoz került ágyasnak, ami ókori eufemizmus a szexrabszolgára, aztán pedig Agamemnón felesége, Klütaimnésztra, más források szerint annak szeretője, Aigiszthosz ölte meg, a királlyal együtt (amit persze Kasszandra megjósolt még a hajóúton, csak senki sem hitt neki). Egyes elbeszélések szerint Kasszandra előtte ikreket szült, de a gyerekeket is megölték.

Antik vörösalakos kehelykratér (vegyítő edény) Trója elfoglalásának jelenetével, amelyen Kasszandra Athéné oltárába kapaszkodik, jobbról pedig Ajax közeledik. Kr. e. 4. század (Fotó: CM Dixon/Print Collector/Getty Images)

Kasszandra a művészetben

A rettenetes történettől nem lett kedvünk sem a jósláshoz, sem a görög mitológiai világban való létezéshez. Kasszandra története azonban örök, és ezt számos festmény, szobor, művészeti alkotás őrzi szerte a világon. Trójáról azóta tudjuk, hogy valóban létezett, lakói valóban háborúztak a görögökkel. A mitológiai Kasszandra sírját is felfedezni vélték, de a valóság és az istenek világa közti határvonal túl erős ahhoz, hogy átlépjük.

A Cassandra-levél

A magyar történelemben is felmerült Kasszandra jósnő neve, munkássága. Kossuth Lajos írt egy nyílt levelet Deák Ferencnek 1867-ben. Ebben még a régies írásmóddal említi a hercegnőt: „Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg, hogy Cassandrának igaza volt!”

Kossuth ebben a levélben a kiegyezést bírálta,

attól tartott, hogy a monarchia magával rántja majd Magyarországot is a saját háborúiba, s emiatt akár az ország is széthullhat. Kossuth jövendölése tulajdonképpen megvalósult, ám amikor a levelet megírta Párizsból, az emigrációból, nem szólhatott bele a kiegyezésbe, nem vették őt komolyan, ezért is nevezik írását Cassandra-levélnek. A regnáló hatalom nemcsak Kossuth fejére koppintott oda a nyílt levél miatt, de a Magyar Újság szerkesztőjét is börtönre ítélte, aki azt közreadta.

Jósok nemcsak a mitológiában léteztek, Baba Vanga (állítólag) földi halandóként látta a jövőt. 

Kiemelt kép: Evelyn De Morgan 1898-as festményén Kasszandra az égő Trója városa előtt, zilált hajjal ábrázolva, ami a trójaiak által neki tulajdonított őrületet jelzi /kép: Wikimedia Commons/nőklapja.hu