• Pénztárcabarát, egészséges, tápláló: a bab méltán kapott helyet a szuperélelmiszerek listáján.
• Tudtad, hogy a bolygónak is jót teszünk vele, ha hús helyett babot eszünk?
• Ha jól készítjük el, és hagyjuk, hogy apránként szokjon hozzá a szervezetünk, a puffadástól sem kell tartanunk. 

A bab hírneve régebben több okból sem volt makulátlan: egyrészt a hüvelyesek puffasztó hatása, másrészt „szerénysége” volt az, ami kiszorította a szuperélelmiszerek előkelő listájáról. Manapság azonban egyre több példát láthatunk arra, miként válnak az egykor szegények eledeleként emlegetett alapanyagok az egészséges táplálkozás alappilléreivé. Gondoljunk csak a zabkására, a puliszkára, a csicsókára, a kelkáposztára vagy jelen esetben a babra, ami nemcsak kényelmes és egészséges, de kifejezetten fenntartható élelmiszer-választás is.    

A Nutrients 2021-es kutatása is megerősítette, hogy a természet apró kis csodái vitaminokban, ásványi anyagokban és fitokemikáliákban bővelkednek, de ami igazán egyedülállóvá teszi őket, az a magas növényi fehérje és rost kombinációja. A bab mindemellett aligha tartalmaz telített zsírokat, szinte teljesen koleszterinmentes, és még csak nem is kell mélyre nyúlnunk a zsebünkbe mindezért.

A különféle babok és hüvelyesek igazi konyhai aduászok: a linkre kattintva mutatjuk, miként tudunk izgalmas, új fogásokat kreálni belőlük!

6 ok, amiért érdemes minél több babot enni

Ha már ezerrel dübörög a zöldbab szezonja, vegyük végig, miért is érdemes hetente többször babfélékkel gazdagítani az étrendünket!

1. A hosszú élet (egyik) titka

A hüvelyesek az úgynevezett kék zónák (vagyis azok a területek a világban, ahol a lakosság élettartama meghaladja az átlagot) alapvető élelmiszerforrásának számítanak.

A fiatalság forrása tehát nem az éteri bájitalokban, sokkal inkább a szezonális és friss alapanyagokban rejlik: a gyakori bab– és egyéb hüvelyesek fogyasztása például 7-8 százalékkal képes csökkenteni a halálozás kockázatát – derült ki egy 785 idősebb felnőttet vizsgáló kutatásból. És ez még nem minden!

2. Csökkenti a vércukorszintet

A babot nem véletlenül nevezik a diabéteszesek szuperélelmiszereként. A Harvard Egyetem kutatásai is alátámasztják, hogy napi egyetlen csésze bab alacsony glikémiás étrenddel kombinálva hatékonyan képes csökkenti a vércukorszintet, a koleszterinszintet és a koszorúér-betegség kockázatát a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknél – hála magas fehérje-, vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmának.

3. Erősíti a szívet

Ha hetente négyszer vagy többször fogyasztunk babot és más hüvelyeseket, 22%-kal kisebb eséllyel kell számolnunk a szívkoszorúér-betegség kockázatával. Továbbá napi egyetlen csésze bab 5%-kal csökkentheti az LDL-t, vagyis a rossz koleszterinszintet és a magas vérnyomást – mondja a tudomány, aminek megéri hinni. Ahogyan Bud Spencernek is:

4. Csökkenti a rákos betegségek kockázatát

Minden babfélét nélkülözhetetlen táplálékká tesz egyedülálló rostösszetételük, valamint a bennük lévő fontos mikrotápanyagok és antioxidánsok. A The Bean Institue oldalán idézett kutatások szerint például bizonyos típusú rákos megbetegedések – vastagbélrák, végbélrák, mellrák és prosztatarák – megelőzésében is segítségünkre lehet, amennyiben rendszeresen, lehetőleg napi egy csészével fogyasztjuk.

5. Diétás ételként is kiváló

A babfélékben található fehérje és rost varázslatos kettőse számos előnnyel jár, beleértve a testsúly-szabályozást is. Bőséges tápanyagtartalma elősegíti a hosszabb ideig tartó jóllakottság érzését, ezáltal a falási rohamok gyakorisága is csökken. Legutóbb egy tavalyi Nutrients tanulmány jutott arra az eredményre, amit már az elmúlt évek tudósai is sejtettek: azok, akik hetente fogyasztanak babot és egyéb hüvelyeseket, egészségesebb testsúllyal és kevesebb hasi zsírral rendelkeznek azokhoz képest, akik babot egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán fogyasztanak.

6. Klímabarát húsalternatíva

Ha csökkentenénk a húsfogyasztás mértékét, esetleg vegetáriánus vagy vegán életmódra váltanánk, jó hír, hogy a bab igencsak kielégítő fehérjeforrás. Jelentős mennyiségű, körülbelül 20-25 tömegszázalék fehérjét tartalmaz, így gyakori fogyasztásával a napi fehérjeszükségletünk is könnyedén kiváltható.

A tápláló bab olyan vitaminforrás, ami egész évben olcsón elérhető (fotó: Getty Imges)

A babban rejlő lehetőségeket pedig a globális projektek is felismerték. Tavaly 40 szervezet (többek között a Google, illetve Jeff Bezos éghajlatváltozás ellen küzdő alapja, a Bezos Earth Fund) támogatásával elindult a Beans Is How globális kezdeményezés is,

ami a több bab, kevesebb hús fogyasztásának elvét célozva duplájára növelné a hüvelyesek világszintű fogyasztását 2028-ra.

Hiszen a bab megfizethetőbb, karbonlábnyoma környezeti szempontból kisebb, és kevesebb erőforrást igényel, mint a hús- és tejtermék előállítása, így amellett, hogy egészséges, még klímabarát is.

Tényleg minél több babot eszünk, annál többet…?

A bab kapcsán jogos kérdés, hogy mi a helyzet a puffadással? Hiszen a fehérjéken, rostokon kívül a bab olyan természetben előforduló cukrokat is tartalmaz (oligoszacharidokat), amiket nem tudunk rendesen megemészteni. Tény, hogy mindez

gázképződést okozhat, de csak abban az esetben, ha nincs hozzászokva az emésztőrendszerünk.  

Ha hüvelyesekről van szó, testünk szerencsére alkalmazkodóképes: amennyiben apránként, fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetünket, ha alapos főzéssel, hosszabb áztatási idővel számolunk, és ha más zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket is eszünk mellé, a puffadás esélye is csökken.

Nincs ötleted, hogy mit készíts zöldbabból? Kattints tovább, és inspirálódj Balázs Barbi receptjeiből! 

Kiemelt kép: Canva/Getty Images