Ha valaha égett már a gyomrod, pontosan tudod, mennyire kellemetlen, sőt, néha ijesztő jelenségről van szó. A savas-kesernyés íz az ember torkában inkább csak kényelmetlen, amikor viszont fájdalom is társul hozzá, kifejezetten ijesztővé is válhat. Ráadásul a hosszú távú savas felmaródásból egy idő után súlyos betegség is kialakulhat.

Soha azelőtt és azóta sem, de a Covid-járvány alatt volt egy olyan erős gyomorégéses epizódom, hogy komolyan azt hittem, a szívemmel van valami baj: meg voltam győződve róla, hogy éppen most hordok ki lábon egy infarktust. Mellkasi fájdalmammal el is mentem a háziorvosomhoz, aki egy EKG vizsgálattal tudott csak megnyugtatni: az égvilágon semmi baj nem volt a szívemmel.

Azóta is van egy kis bűntudatom, hogy feleslegesen raboltam az idejét, amikor valószínűleg csak az esti pizza tetején ülő indokolatlan mennyiségű paradicsom, és az egész napos gép előtt ücsörgés volt a ludas a sok gyomorsav visszaáramlásáért.

Nálam szerencsére múló panaszról volt szó, mások viszont nem ilyen szerencsések. Azok pedig, akik évekig küzdenek gyomorégéses panaszokkal, komoly veszélyben vannak.

Mi az a gyomorégés?

A gyomorégés rendkívül gyakori panasz: alig van olyan felnőtt, aki élete során legalább egyszer ne találkozna vele. A kellemetlen érzet akkor alakul ki, amikor gyomorsav jut a nyelőcsőbe, ennek pedig egy záróizom renyhesége az oka.

A gyomor és a nyelőcső találkozásánál található izom feladata ugyanis, hogy megakadályozza a savas-lúgos gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszajutását, ha viszont ez a záróizom nem megfelelően működik, a maró hatású gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe és a torokba.

Ez savfeláramlás komoly irritációt okoz a nyelőcső nyálkahártyáján,

emellett pedig égő, néha akár fájdalmas érzést eredményez a mellkas közepén, általában a szegycsont mögött.

A gyomorégés, reflux okozhat gyomorfájdalmat, torokkaparást és köhögést is (Fotó: Getty Images)

Savtúltengés, gyomorégés vagy reflux?

A gyomorégést sokszor összekeverik a savtúltengéssel vagy a refluxszal, pedig nem pontosan ugyanarról van szó. Savtúltengés akkor fordul elő, amikor a gyomor túl sok sósavat és egyéb emésztőnedvet termel. Ennek sokféle oka lehet, és a kellemetlen tünetek akkor is jelentkezhetnek a a nyelőcsőt záró izom jól működik. A savtúltengést alkati sajátosságok mellett okozhatja stressz, helytelen táplálkozás és a túlzott alkoholfogyasztás is, tünetei közé tartozik a gyomorfájdalom, a puffadás és a gyakori böfögési inger is.

A gyomorégés ezzel szemben inkább csak egy tünet, melyet a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav okoz, és aminek legjellegzetesebb ismérve a torkunkban érzett savas-kesernyés íz.

A reflux egy komoly, krónikus betegség, aminek csak egyik tünete a gyomorégés, itt ugyanis nemcsak a gyomorsav, de bizonyos esetekben a félig már megemésztett étel is visszajut a nyelőcsőbe, és a jelenség állandósul, heti több alkalommal is előfordul. A gyomorégéses tünetek mellett reflux esetén jelentkezhet krónikus köhögés, torokfájás és rekedtség is, sőt, olyan nem tipikus tünetek is, mint például az asztma.

Mi váltja ki a gyomorégést?

A gyomorégést a legkülönfélébb alkati tényezők (nyelőcső-fejlődési sajátosságok, izomrenyheség, rekeszizomsérv) mellett életmódunk is kiválthatja. Annak, ha rendszeresen ég a gyomrunk, rossz étkezési szokásaink éppen úgy okai lehetnek, mint a szenvedélybetegségek (kávézni, cigarettázni és alkoholt fogyasztani sem kellene, ha nem szeretnénk gyomorégést), vagy a legkülönfélébb egészségügyi állapotok. Bizonyos ételek és italok,

az erősen fűszeres, zsíros fogások, a citrusfélék, a paradicsom, a csokoládé, és a koffein mind növelhetik a gyomorsav termelését

és/vagy irritálhatják a nyelőcsövet. A túlsúly is problémás, mert növelheti a hasüregi nyomást, ami elősegíti a gyomorsav visszaáramlását a nyelőcsőbe, és a dohányzás is gyengítheti nyelőcső záróizmát – ebből pedig még sose sült ki jó.

Bizonyos gyógyszerek, mint például az aszpirin, vagy az ibuprofen hatóanyagú szerek, egyes vérnyomáscsökkentők és bizonyos antidepresszánsok szintén hozzájárulhatnak a gyomorégés kialakulásához, emellett pedig a terhesség alatti hormonális változások és az ilyenkor megnövekedett hasüregi nyomás is előidézheti a gyomorégést.

A gyomorégés súlyos szövődménye

A gyomorégés önmagában is kellemetlen, de ha hosszabb távon fennáll és rendszeressé válik, egy igen komoly rákot megelőző állapotot is okozhat. Az úgynevezett Barrett-nyelőcső (más néven Barrett-szindróma) egy a nyelőcső nyálkahártyasejtjeiből kiinduló daganattípus kialakulását megelőző állapot, a hosszú távon fennálló sav-visszaáramlás komoly szövődménye. A folyamatos sav-visszaáramlás miatt a nyelőcső begyullad, majd kóros genetikai mutációk alakulnak ki a nyálkahártya sejtjeiben.

A nyelőcső nyálkahártyája megvastagszik, hogy ellenállóbb legyen a gyomorsavval szemben, ugyanakkor ez a kóros sejtburjánzás sok eseten rosszindulatúvá is válhat.

A kóros folyamat végén egyes esetekben nyelőcsőrák is kialakulhat.

A Barrett-szindróma azért is nagyon veszélyes, mert sok esetben szinte észrevétlenül alakul ki. A hosszabb távú savas felmaródás miatt ugyanis a nyelőcső idegei is károsodnak, és az érintett beteg már nem is érzékeli a gyomorégést, csak nyelési nehézségekkel fordul orvoshoz. 

Tippek gyomorégés ellen

• Annak érdekében, hogy gyomorégésünk ne okozzon bajt, fontos, hogy fogadjuk meg kezelőorvosunk életmódunkra vonatkozó javaslatait, és ha szükséges, gyógyszeres kezelést is alkalmazzunk, hogy az állapot ne váljon krónikussá.
• Ami az életmódot illeti: figyeljünk oda arra, hogy mikor, mit és mennyit eszünk. Lefekvés előtt 2-3 órával már ne együnk, és igyekezzünk elkerülni a habzsolást, vagy egyszerre nagyobb adagok fogyasztását.
• Kerüljük azokat a (fentebb felsorolt) ételeket, amelyekről köztudott, hogy gyomorégést okoznak, ha pedig túlsúlyunk van, igyekezzünk leadni belőle, mert a fogyás (főleg, ha hastájékon csökken a felesleg) enyhítheti a hasüregi nyomást és a gyomorégést.
• Figyeljünk oda arra is, hogy milyen pózban alszunk: ha éjjel kicsit megemeljük a párnánkat, az jó eséllyel megakadályozza, hogy a gyomortartaom a nyelőcsőbe áramoljon.
• Bizonyos természetes szerek, például a gyömbér, a kamilla, az édesgyökér és az almaecet szintén segíthetnek enyhíteni a gyomorégés tüneteit, de fontos, hogy ezeket csak orvosunkkal egyeztetve próbálgassuk. 
• Szerencsére ma már sokféle hatékony gyógyszeres kezelési módszerrel is kezelhető gyomorégés. A gyomorégés ellen alkalmazott szerek jó része antacid: ezek a gyógyszerek semlegesítik a gyomorsavat, gyorsan enyhítve a tüneteket.
• Szintén gyakran alkalmazott orvosságok az úgynevezett H2-receptor blokkolók, melyek hasonlóképp csökkentik a gyomorsav termelését.
• A protonpumpa-gátlók ezeknél is erőteljesebben eliminálják a savakat, és hosszabb távú enyhülést biztosítanak.
• A prokinetikumok pedig jellemzően kiegészítő kezelést nyújtanak: a gyomorégés mellett gyakran jelentkező puffadást és kényelmetlen teltségérzet kezelik.
• A gyomorégéssel is járó refluxbetegség esetén lehetőség van műtéti beavatkozásra is, ami segít helyreállítani a nyelőcsövet záró izom működését, így hosszú távú megoldást nyújthatnak a sav feláramlása miatt. 

A gyomorégés tüneteinek kezelése és megelőzése érdekében nagyon fontos a helyes életmód, az egészséges testsúly fenntartása, és szükség esetén orvosi segítség igénybevétele. A gyomorégés hosszú távú fennállása esetén mindenképpen fontos orvosunkkal egyeztetni és kissé alaposabb kivizsgálást kérni. Ha másért nem, legalább azért, hogy kizárhassa a komolyabb betegségeket. 

Ezekről az ételekről talán nem is tudtad, hogy gyomorégést okoznak! 

Kiemelt kép: Getty Images