Nincs hely, ahol ne lennének népszerűek a különféle koktélok, amelyek akár többféle alkoholos és/vagy alkoholmentes italból, fűszerekből és egyéb összetevőkből állnak. Ízletesek, frissítőek, és ma már olyanok is vannak köztük, amelyek nem tartalmaznak sok alkoholt. De mióta koktélozunk, mi köze van a lovakhoz, és mi hozta el a ma ismert koktélreneszánszt?

––SZPONZORÁLT TARTALOM––

A koktélok könnyen fogyasztható italok, ezért esetükben is nagyon fontos a mértéktartó fogyasztás. Történetük egyébként nem tisztázott, az biztos, hogy egyes források szerint már a 17. században is fogyaszthattak a mai koktélokhoz nyomokban hasonlító keverékeket.

A cocktail szó etimológiájára több verzió is van: az egyik eredettörténet szerint az angolban eredetileg a kurta farkú lovakat jelölte; a nem telivér lovak farkát ugyanis megkurtították. Később a szót elkezdték használni az közönséges emberekre, akik úriembernek akartak látszani, de viselkedésük egyáltalán nem ezt tükrözte. Egy másik elmélet szerint a cocktail szó az angol cock ale, vagyis kakassör torzulásával jött létre.

Mióta létezik?

1798-ban, a The Morning Post and Gazetteerben jelent meg először új értelemében. Italként 1803-ban, a The Farmer’s Cabinet-ben említik először, bár feltehetően ekkor még nem alkoholosként.

És hogy mi volt a koktél első definícója? 1806-ban egy bizonyos Harry Croswell írta le először a meghatározást: „serkentő szeszes ital, mely bármilyen töményszeszből, cukorból, vízből és keserűkből áll”, és azt is hozzátette, hogy az „ember fejébe száll”. Croswell szerint a koktélhoz vizet tesznek, tehát felhigítják, így már nem lesz „telivér”, akárcsak a cocktail lovak, illetve a hasonló névvel illetett nem valódi úriemberek.

Hazánkban 1877-ben említik először, mégpedig Kecskeméthy Aurél Éjszak-Amerika című könyvében, amelyben egy recept is megjelenik. A szó ekkoriban még nem terjedt el, az idegen szavak szótárába csak 1905-ben, az angol-magyar szótárba pedig 1937-ben került be. Persze mint sok mindent, ezt is megpróbálták magyarítani, de a gyöngyital nem aratott nagy sikerült, így maradtunk a koktélnál – a második világháború után már a magyaros leírással.

A koktélok fénykora

Az az elképesztő kínálat, ami ma ismerünk, az utóbbi húsz év fejleménye. Eleinte ugyanis inkább kényszerből itták: például az USA-ban a szesztilalom idején, amikor is whisky helyett a gin terjedt el, mert könnyebb volt előállítani illegálisan. Viszont olyan is lett, rossz minőségű volt, ezért különféle hozzávalóval kezdték valahogy fogyaszthatóbbá tenni – így aztán gyorsabban csúszott, ami előnyt jelentett egy razzia esetén.

Az 1960-as és 1970-es években nem igazán voltak népszerűek, majd jött a ’80-as évek, amikor igencsak nagy keletjük lett. Az igazi aranykor viszont a 2000-es években indult meg, amikor elkezdtek vele kísérletezni és szinte művészi szintre emelni a koktélkészítést.

Egy-egy kreálmányt látva elbizonytalanodhatunk, vajon mi is képesek lehetünk-e otthon koktélt készíteni. De ha kedvünk tartja, természetesen igen:

a legegyszerűbb, amit otthon is könnyedén elkészíthetünk, az a highball,

vagyis amikor az alap alkoholos italhoz valamilyen üdítőt vagy szódát öntenek, és ezt egy jéggel teli, hosszúkás pohárban szolgálják fel.

whisky koktél

A whisky alapúak a koktélvilág legnagyobb kedvencei, például a Johnnie Walker gyömbérsör

Nyári koktélok whiskyvel

Vannak olyan koktélok,  amelyeket a világ minden táján ugyanazon recept alapján készítenek, de ezeken kívül a variációs lehetőség szinte végtelen, hiszen a koktélkészítés rendkívül nagy kreativitásnak enged teret. A leginkább közkedveltek talán a whisky-, a gin- és vodka alapú koktélok, amelyeket szintén ezerféleképpen lehet elkészíteni.

Ki ne hallott volna a Whisky Sourről, a Manhattanről vagy az Old Fashionedről? Ezek talán a leghíresebb whisky koktélok.

És ha már whisky koktélok, akkor próbáljuk ki a Johnnie Walker hozzáadásával készült koktélokat, amelyek egy merész csavarral változtatják új kedvencekké a klasszikusokat. Íme néhány remek highball recept, amelyet nemcsak otthon készíthetünk el: a kólás és gyömbéres (ginger) verziókat a fesztiválok (például az augusztus 7–12 között megrendezett Sziget fesztivál) minden italt árusító helyén kérhetjük, a Sourt pedig a Johnnie Walker programhelyszínén próbálhatjuk ki.

1. Johnnie Walker Black Label & Gyömbérsör

Ezt a verziót a világhírű ausztrál mixer, Tim Philips-Johansson álmodta meg. A recept a Johnnie Walker Black Label füstös, fűszeres és gyümölcsös aromáit ötvözi a gyömbérsör édes, tüzes pezsgésével.

Elkészítése egyszerű: 40ml Johnnie Walker Black Label Whiskyre és 120ml gyömbérsörre, 1 lime levére kifacsarva 1 gerezd lime-ra van szükségünk.

whisky koktél

Whisky sour Johnnie Walker Black Labelből

2. Whisky sour

Ha úgy szeretnénk elkészíteni, ahogyan a Johnnie Walker standokon kínálják, az nem lesz egyszerű, de azért megpróbálhatjuk.

Ehhez  a sourhoz ugyanis 50 ml Johnnie Walker Red Labelre, 35 ml citromlére, 12,5 ml cukorszirupra, 2 csepp keserűre, nitro habra és jégre van szükségünk. Az összetevőket shakerben összerázzuk, majd előhűtött koktélos pohárba, esetleg koktéljéggel teli old fashioned pohárba öntjük.

3. Johnnie & Cola

És akkor álljon itt az igazi klasszikus, amihez nincs szükség shakerre vagy szűrőre sem.

40 ml Johnnie Walker Red Label és 125 ml kóla, illetve 1 gerezd lime kell hozzá. Öntsük egybe a két italt, díszítsük lime-mal, majd fogyasszuk felelősséggel.

Kiemelt kép: Unsplash/Kelly Sikkema