Ha teljes értékű intelligenciatesztet szeretnénk, érdemes a részképességek szerint haladó, összetett és szakember által végzett a Wechsler-tesztet választani, ez hivatalosan is pontos képet ad az IQ-ról. Kitöltése másfél órába telik, így ha rövidebb idő alatt szeretnénk megtudni, milyen okosak vagyunk, a csupán három kérdéssel operáló Cognitive Reflection Testet (rövidítve CRT) nagy segítségünkre lehet.
A tesztet 2005-ben hozta létre Shane Frederick pszichológus, a Yale Egyetem professzora, de hamar a világ vezető egyetemeinek kedvenc fejtörőjévé vált. Olyan könnyű rá zsigerből rossz válaszokat adni, hogy száz százalékosra
még az elit egyetemek diákjainak is kevesebb, mint ötöde tudja megoldani.
A Harvard Egyetemen a diákok mindössze 20 százaléka, a Princeton Egyetemen tanulók 26 százaléka, a szintén világhírűen rangos MIT-n a válaszadók 48 százaléka adta meg mindhárom választ helyesen. Pedig tényleg csak 3, első látásra sem bonyolult kérdésre kell felelni.
A világ legrövidebb IQ-tesztje
Akkor mégis hogy lehet, hogy ennyien hibás válaszokat adnak? Hát úgy, hogy a teszt valójában nem is az intelligenciát méri, hanem azt, milyenek a zsigeri, ösztönös, első reakcióink a feladatok láttán, és képesek vagyunk-e ezeket racionális gondolkodással legyőzni. Nézzük, neked sikerül-e! Először olvasd el a kérdéseket és válaszolj rájuk, csalni nem ér!
A három kérdés
1. Egy ütő és egy labda összesen 1,10 dollárba kerül. Az ütő 1 dollárral többe kerül, mint a labda. Mennyibe kerül a labda?
2. Ha 5 gépnek 5 percbe telik 5 kütyü legyártása, mennyi időbe telne 100 gépnek 100 kütyü elkészítése?
3. Egy tóban szaporodnak a liliomok. A növények által alkotott sziget mérete minden nap megduplázódik. Ha 48 nap alatt a növény beborítja az egész tavat, mennyi időbe telik, amíg a tó felét elfoglalja?
A válaszok
Az IQ-teszt első kérdésénél sokan ott hibáznak, hogy tíz centes árat szabnak a labdának. A jó hír az, hogy a legtöbb válaszadó is ugyanitt rontja el. Pedig ha kicsit is elgondolkodunk és összeadjuk a tíz centes labdát a nála egy dollárral többe kerülő ütővel (ha egy dollárral többe kerül az ütő, akkor 1 dollár 10 centbe kerül maga az ütő), és így máris túllépjük a megadott 1 dollár tíz centes maximális árat, hiszen a jó válasz az öt cent.
Ugyanis egy darab 5 centes labda plusz egy 1,05 dolláros ütő adja ki valójában a 1,10 dollárt. A tesztet kiötlő Frederick professzor szerint azok, akik a 10 centes választ adták, szignifikánsan kevésbé türelmesek a többieknél. Hiszen nem nehéz a feladat, csak plusz gondolkodást igényel, aki kapkod, veszít.
A második kérdésre is könnyű elsőre rávágni a rossz választ. Ha öt perc az öt kütyü öt gépnek, akkor száz gépnek száz kütyü nyilván száz percbe telik, nem igaz? Sajnos nem. Pont ugyanúgy öt percnyi munkát igényel a géptől, mint a példa első felében.
A harmadik, liliomos kérdésnél a legtöbben egyszerűen elfelezik a 48 napot, mondván ha a tó feléről beszélünk, felezzük a növények által elfoglalt terület méretét is. Csakhogy ezzel a gondolkodással nem vesszük figyelembe, hogy a növénysziget mérete minden nap duplázódik. Ami azt jelenti, hogy ha a 47. napon a tó felét beborította a liliom, akkor az utolsó, 48. napra tudja a teljes felületét elfoglalni.
Van, ami fontosabb, mint az IQ
A teszt jól mutatja, hogy még az egyébként okos emberek is rossz válaszokat adhatnak, ha gyorsan túl akarnak lenni az egészen, vagy abban bíznak, hogy az első gondolat mindig a helyes. A türelem, az egyet hátralépő, a nagy egészet szemlélő technika nemcsak ennél a tesztnél jön jól, de
jellemzően az élet minden területén.
Jobban járunk, ha nem kapkodjuk el a dolgokat, hanem elővesszük a racionális énünket, és időt szánunk a probléma körüljárására. Az életben való boldoguláshoz erre a racionalitásra sokszor nagyobb szükség van, mint a térgeometriai kérdésekre adott tökéletes válaszokra vagy a sok pontos IQ-tesztre.
Ahhoz, hogy boldogan éljünk, érzelmi IQ-ra is szükség van. Ebben hogy teljesítesz?
Kiemelt kép: Getty Images