Javában zajlanak a 2024-es párizsi olimpiai játékok Franciaország fővárosában, ahonnan a hétvégén már érkezett is hír magyar győzelemről: Muhari Eszter párbajtőrözőnk szerezte meg a magyar olimpiai csapat első érmét, egy bronzérmet (azóta pedig két ezüstéremmel is gazdagodtunk, hála Milák Kristófnak és a férfi kardcsapatnak).

Ám ahogy általában az lenni szokott, a dicsőséges küzdelemnél és a sikereknél is hangosabbak a tornát övező botrányok, melyek idén viszonylag hamar – már az eklektikusra sikerült megnyitó után – elözönlötték a világhálót kritikus szalagcímekkel. 

De nem ez az első alkalom, hogy forró a hangulat a nemzetközi sporteseményen, a történelem során a botrányok gyakorlatilag összeforrtak az olimpia nevével. Nemzetközi konfliktusok, doppinghírek, bojkottálás, visszalépések és balesetek, sőt, még járványok is tarkították a rendezvényt, melynek idei – sokak szerint már botrányosan indult – programja egészen augusztus 11-ig eltart majd a párizsi helyszíneken.

Addig is, amíg nyomon követjük sportolóink versenyzését, tekintsünk vissza a korábbi játékok legnagyobb atrocitásaira, melyek, akárcsak a katartikus győzelmek, örökre beírták magukat az olimpia történetébe. 

1. Vér a vízben Melbourne-ben

Zádor Ervint a baleseti sebészetre viszik, hogy ellássák a sérülését, melyet egy orosz játékostól szerzett a Magyarország-Oroszország vízilabda-mérkőzés záró szakaszában (Fotó: Bettmann / Contributor/ Getty Images)

Az 1956-os nyári olimpiai játékokra Melbourne-ben, Ausztráliában került sor, a térség éghajlatához igazodva októberben és decemberben, ám ezt az időszakot hazánkban forradalmi események árnyékolták be. Magát az olimpiát is számos bojkott érintette: Egyiptom, Libanon és Irak megtagadta a részvételt a Sínai-félsziget izraeli inváziója okán, míg Hollandia, Spanyolország és Svájc azért lépett ki, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem zárta ki Szovjetuniót Magyarország megtámadása miatt.

A magyar-szovjet háborús ellentétek végül az olimpiára, azon belül a medencébe is begyűrűztek, a két nemzet válogatottja közötti vízilabda-mérkőzést pedig azóta is a Melbourne-i vérfürdő néven emlegetik. A vízilabda történetének leghíresebb összecsapása során elszabadultak a politikai ellentétekből fakadó indulatok, így amikor a magyarok már 4-0-ra vezettek, az orosz pólós, Valentin Prokopov arcon vágta Zádor Ervint.

A sportoló szeme fölött a bőr felrepedt, vére még a vizet is vörösre festette, ezért a bíró a mérkőzést egy perccel a hivatalos befejezés előtt magyar győzelemmel lefújta. A magyarok a következő meccsükön Jugoszlávia ellen végül megszerezték az aranyat. 

2. Ő még csak most tizennégy 

Dong Fangxiao mellett a kínai He Kexint is megvádolták életkora miatt a 2008-as pekingi olimpiai játékok során, de a rágalmak végül alaptalannak bizonyultak (Fotó: Al Bello/Getty Images)

Akad, aki nem teljesítménye befolyásolásával, hanem személyes adatai meghamisításával próbál előrébb jutni a mezőnyben. Legalábbis ezt találták azok az oknyomozó riporterek, akik a The New York Times megbízásából indítottak vizsgálatot, miután számtalan pletyka kapott szárnyra a kínai tornászok életkorát illetően. Értesüléseik szerint ugyanis kiderült, hogy Dong Fangxiao hazudott életkoráról az Olimpiai Bizottság számára leadott dokumentumokon, hogy megfeleljen a 2000-es olimpia követelményeinek, melyek szerint a versenyzőknek be kell tölteniük 16. életévüket.

Dong Fangxiaóról végül bebizonyosodott, hogy mindössze 14 esztendős volt a játékok idején, ezért később az egész csapat bronzérmét visszavonták, a tornász pontszámait pedig leértékelték. 2008-ban aztán ismét terítékre került a kínai tornászlányok életkora. Jiang Yuyuan, Yang Yilin és különösen He Kexin gyermeki vonásai egy újbóli nyomozás elindításához vezettek, mely során azonban már bebizonyosodott, az aranyérmes Kexin és csapattársai hivatalosan is jogosultak a versenyen való részvételre. 

3. Nancy Kerrigan és Tonya Harding 

Tonya Harding karrierjének utolsó pillanatait a róla szóló film is megörökítette, melyben Margot Robbie alakítja a műkorcsolyázót (Fotó: John Tlumacki/The Boston Globe via Getty Images; Miramax)

A műkorcsolya történetének legnagyobb botránya az 1994-es, lillehammeri téli olimpiát megelőző hetekben tört ki, miután Nancy Kerrigant közvetlenül az edzése után súlyos támadás érte – egy ismeretlen merénylő bottal megpróbálta szilánkosra törni a térdét. Az olimpiai ezüstérmes sportoló végül zúzódásokkal megúszta az esetet, de az FBI kezébe vette az ügyet miután az óriási médiavisszhangot keltett.

A nyomozók végül a sérült műkorcsolyázó legnagyobb riválisa, Tonya Harding és férje kukájában találtak egy gyanús papírt, 

amelyen Nancy Kerrigan edzésidőpontjai szerepeltek, Harding kézírásával. Bár a műkorcsolyázó tagadta az ellene felhozott vádakat (illetve később bevallotta, csak annyit tudott, hogy készül valami), az FBI végül közleményben adta ki az elkövetők nevét. Harding volt férje, Jeff Gillooly és a sportoló testőre, Shawn Eckardt tervelte ki a merényletet, melyben Derrick Smith és Shane Stant is közreműködtek, utóbbi követte el a tényleges támadást.

Az incidens ellenére Nancy Kerrigan két hónappal később ezüstérmet szerzett a téli olimpián, míg Tonya Harding a nyolcadik helyen végzett, de megfosztották bajnoki címétől és örökre eltiltották a műkorcsolyától.

4. Drogbotrányok: búcsú az aranyéremtől

Sha’Carri Richardson a 2021-es Met-gálán, New Yorkban (Fotó: Mike Coppola/Getty Images)

Nincs olimpia doppingbotrányok nélkül, gondoljunk csak a 15 éves Kamila Valieva orosz műkorcsolyázó ügyére, mely 2022 óta húzódik. Szinte lehetetlen lenne felsorolni az ehhez hasonló eseteket, ezért csupán néhányat idéznénk fel azok közül, ahol a szerhasználat érmek elvesztéséhez vezetett. Ez történt a 2000-es sydney-i olimpia után is, ahol az ígéretes atlétikai tehetség, Marion Jones első nőként öt érmet szerzett, köztük három aranymedált, ami rekordnak számított a sportágban.

2007-ben azonban Jones elismerte, hogy szteroidokat használt

a játékokra való felkészülés alatt, ezért megfosztották korábbi eredményeitől és hamis tanúzás miatt hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Hozzá hasonlóan a kanadai Ben Johnson esete is sokkolta a sportvilágot, akit szintén pozitív szteroidteszt miatt fosztottak meg 1988-as aranyérmétől, melyet 100 méteres síkfutáson érdemelt ki.

2021-ben Sha’Carri Richardson, az Egyesült Államok olimpiai csapatának futója adott okot felháborodásra, miután pozitív lett a marihuánatesztje. Kiderült, hogy édesanyja közelmúltbeli halála miatt szívott füves cigarettát. A botrány azonban nem szegte kedvét a klasszis sportolónak, 2024-ben a világ leggyorsabb női futójaként kvalifikálta magát a párizsi olimpiára.

Kvíz: Ismered az olimpia és paralimpia magyar bajnokait?

5. Rablás helyett benzinkútrongálás

Az amerikai Ryan Lochte sajtótájékoztatón válaszol a kérdésekre a riói olimpia 7. napján, 2016. augusztusában (Fotó: Matt Hazlett/Getty Images)

Máig tisztázatlan Ryan Lochte olimpikon úszó 2016-os botránya, mely során állítása szerint őt, valamint Gunnar Bentz, Jack Conger és James Feigen csapattársait fegyveres támadás érte Brazíliában egy benzinkútnál a riói játékok alatt.

Beszámolóik szerint győzelmüket ünnepelve felöntöttek a garatra és épp az egyik közeli töltőállomáson tartózkodtak, amikor fegyveres rablók megtámadták és földre kényszerítették őket. Elvették az irataikat, értékeiket, pénztárcáikat, sőt, egyikük még Lochte homlokához is nyomta a fegyverét, úgy fenyegette az áldozatot. 

A tények azonban egyáltalán nem stimmeltek. A rendőrség cáfolta az olimpikon kiszínezett történetét és kijelentette, az úszókat a benzinkút biztonsági őrei vették körbe és kérték meg arra, fizessék ki a helyszínen az általuk okozott károkat. Végül Lochte bevallotta, túlzott a beszámolójában és fegyvert sem szegeztek a fejéhez. „Hibát követtem el, és határozottan tanultam ebből” – nyilatkozta az NBC Newsnak, de bocsánatkérése ellenére 10 hónapra eltiltották az úszástól. 

6. Simone Biles mentális problémák miatt visszalépett

Simone Biles az Egyesült Államok színeiben versenyez a gerendán a 2024-es olimpiai játékok második napján Párizsban (Fotó: Tom Weller/VOIGT/GettyImages)

Az amerikaiak sztártornásza, a mindössze 27 éves Simone Biles már most történelmet írt: első női tornászként hajtott végre dupla Jurcsenkó-szaltót bicskamozdulattal, amit a világ legnehezebb ugrásaként tartanak számon.  Sőt, az amerikai női tornászválogatott megnyerte a csapatversenyt, ezzel

Simone Biles immáron ötödik olimpiai aranyérmét is bezsebelte.

Elképesztő sikerei ellenére neve mégis a 2021-es tokiói olimpia kapcsán lehet ismerős, amikor mentális állapotára hivatkozva egymás után több versenyszámtól is visszalépett.

A tornász nyíltan kommunikált arról a mentális blokkról, melyet sportágában csak twisties néven emlegetnek és ami amellett, hogy rendkívül veszélyes lehet, teljesítménycsökkenéshez vezet. Voltak, akik kritizálták, mások elismerték – a Time Magazin 2021-ben az év sportolójának választotta –, hogy kiállt a nagyközönség elé és felvállalta, képtelen folytatni a nemzetközi megmérettetést.

Döntése nyomán egyébként kollektív párbeszéd indult a sportolók mentális egészségéről, mely egy ilyen kaliberű verseny során ugyanolyan fontos, mint fizikai állóképességük. 

7. Olimpia 2024: botrányos párizsi megnyitó

Az extravagáns párizsi megnyitó szinte minden fronton megtörte a korábbi ceremóniák hagyományait (Fotó: The Daily Guardian)

Mindenki azt gondolta, a négy év után először színpadra lépő Celine Dion előadása lesz a pénteki megnyitó legemlékezetesebb momentuma, de a show-t kétségtelenül ellopta néhány transz fellépő és drag queen, akiknek műsorára még a katolikus egyház is reagált.

Párizs, szakítva az eddigi hagyományokkal, nem a stadionban, hanem a város legikonikusabb nevezetességei mentén rendezte meg a 2024-es olimpia megnyitóját, de nem csupán ez volt rendhagyó a látványos produkcióban.

Az eklektikus összeállítás azonban nem mindenkinek nyerte el a tetszését,

különösképp a Leonardo da Vinci festményét megidéző életkép, melyben a fotón is látható festett művészek szerepeltek. Sokan úgy vélték, a táncosok ezzel Az utolsó vacsora című alkotást parodizálták, a félreértés pedig felzaklatta a vallási csoportokat, akik több fórumon is hangot adtak nemtetszésüknek.

A 2024-es olimpia hivatalos oldala szerint azonban valójában a görög Dionüszoszt szerették volna ábrázolni, aki Jan Hermansz van Bijlert Istenek ünnepe című festményén látható. A szervezők végül a további félreértések elkerülése érdekében elnézést kértek a keresztény csoportoktól és hangsúlyozták, nem állt szándékukban tiszteletlennek lenni, sőt, előadásukkal épp a tolerancia, az elfogadás, az egyenlőség fontosságát szerették volna hangsúlyozni.

5 meglepő dolog, amit biztosan nem tudtál az ókori olimpiákról.

Kiemelt kép: A két rivális amerikai műkorcsolyázó, Tonya Harding (balra) és Nancy Kerrigan edzés közben 1994. február 17-én; Andreas Altwein/Getty Images