Asztrológusok a horoszkópok, karmakutatók a lélek újra testet öltésének vizsgálata során arra a megállapításra jutottak, hogy az egyén személyes céljaitól függ, hogy melyik nép tagja lesz. Ugyanis az egyén karmikus feladatának megvalósításához a nemzet adja a keretet.
Ezért az, aki életfeladatát nem tudja teljesíteni a szülőhazájában, rendszerint megkeresi azt az országot, nemzetet, ahol erre lehetőséget nyílik.
Uralkodói szerepek
A karmakutatók szerint vannak olyan lelkek, akik akkor öltenek testet és jelennek meg az élet színpadán, amikor uralkodói szerepet oszt a sors egy nemzetnek. Persze ez is összhangban van az egyéni feladatokkal, hiszen a lélek karmája ilyenkor a vezetés, az, hogy utat mutasson mások számára.
Érdekes megállapítások láttak napvilágot, miszerint az antik Rómában élt emberek lelkeinek egy része később tömegesen inkarnálódott Angliába. A hasonlóság valóban szembetűnő, hiszen ahogy Rómában fontosak voltak a törvények, a szervezettség, a közbiztonság, a polgárjog, a mezőgazdaság, ugyanúgy az angoloknál vagy az angolul beszélő országok népeinél is az. Ráadásul mindkét nép nagyon kedvelte a pompát és az ünnepségeket.
A karmával és a reinkarnációval foglalkozókat az a feltételezés osztja meg igazán, amely szerint sok ókori görög lélek született később francia nemzetiségűként újra. Ugyanakkor elgondolkodató, hogy a görögöknél és a franciáknál is a szépség, a szellemesség, az új eszmék iránti rajongás egyforma jelenőséggel bírt.
Mindkét nemzet a saját nyelvét tartotta az igazinak, és úgy vélték, ha más népek szót akarnak váltani velük, akkor tanulják meg az övékét.
Az ókori görögök legkiválóbbjairól pedig azt gondolják, hogy a lelkeik csoportokba szóródva „születtek le” Európa különböző pontjaira, és az előző életben szerzett tapasztalásuk nagyban hozzájárult a reneszánsz mozgalom elindításához.
A Kelet szelleme Nyugaton
A nagy teozófus, Annie Besant szerint az angolokat és az indiaikat szoros karmikus szálak fűzik egymáshoz. Az angolok bevonulása Indiába a világ spirituális fejlődését szolgálta. Hiszen India mindig is a benső, a lélek világának otthona volt. Ugyanakkor az angolok hatására jött létre Indiában az egység, hiszen míg korábban a különböző törzsek egymást gyilkolták, és a tájszólások sokasága miatt beszélni sem tudtak egymással, a gyarmatosítás után ráébredtek nemzeti egységükre.
A leigázottak bosszúja
A karma törvénye szerint egyetlen tett sem marad következmény nélkül, és a bűnök után jön a bűnhődés. Ám a népek esetében a bűn és a büntetés között évszázadok is eltelhetnek, mint például Spanyolország esetében. Hernán Cortez és Francisco Pizarro csapatai meghódították Közép- és Dél-Amerikát, s ezzel Spanyolország Európa leggazdagabb államává vált.
Divatszó lett a karma: íme a leggyakoribb tévhitek.
Az országba töméntelen mennyiségű arany, ezüst és drágakő áramlott, melyhez a bennszülöttek vére (lelke) tapadt, hiszen a hódítók példátlan módon irtották ki nemcsak a természet gyermekeinek tartott őslakosokat, hanem a legrégebbi civilizációt is. A kegyetlenkedések karmikus következményeinek tartják, hogy több mint százötven évvel később a verhetetlennek hitt spanyol armadát a szélvihar összezilálta, és az angolokkal vállvetve pusztította azt.
Gyakran előfordul az is, hogy a lélek egy korábbi élet ellenséges nemzetének tagjaként születik újra. A karmakutatók szerint a lenini és a sztálini idők orosz tudósainak lelke várhatóan a jelenben, illetve a nagyon közeli jövőben Amerikában ölt testet. Mindazt a tudást, amelyet a kommunista világban megszereztek, az amerikai űrkutatás területén fogják hasznosítani.
Kivándorlás és hazatérés
Vannak olyan lelkek, akik ugyan megszületnek egy országban, ám gyakran felnőttként távoznak a szülőhazájukból, és olyan nemzetnek lesznek a tagjai, amelyben a sorsfeladatukat teljesíteni tudják. Ilyenkor felmerül a kérdés: miért választotta a lélek születésekor azt a helyet, ahol nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy a karmikus útján járjon?
A kérdésre a leggyakoribb válasz:
a szülöttnek meg kell tapasztalnia a hazájától való elszakadást,
és egy új, nagyon gyakran olyan nemzet tagjává válást, olyan országba beilleszkedést, ahol például a gyökerei miatt nemcsak őt, hanem szülőhazája tagjait is lenézik. (Jó példa erre a volt szocialista, valamint a nyugati országok kapcsolata.) Általában, akik ezzel a karmával születnek, azok az idegen országban elért eredményeik után gyakran visszatérnek a szülőföldjükre, és itt kamatoztatják a külföldön szerzett tudást, tapasztalatot. Ezzel hozzájárulnak hazájuk, népük naggyá tételéhez, és itt, ekkor kapcsolódik össze az egyén sorsfeladata, valamint a nemzetkarma.
Itthonról haza
Edit feleségül ment a Magyarországon tanuló afrikai orvoshoz, egy kisfiuk és egy kislányuk született. Edit nem élvezte a munkáját, nagy stresszel járt, ráadásul a férje is hazavágyott, a gyerekeknek pedig a bőrszínűk miatt állandó konfliktusuk volt óvodás- és iskolástársaikkal. Tehát a család nehezen élt. Később Edit férje ajánlatot kapott Afrikából, a szülővárosából, ahol egy kórház vezetésével bízták meg. A család nem sokáig gondolkodott.
A két gyerek pillanatok alatt beilleszkedett az új környezetbe. Edit pedig azt mesélte, ahogy megérezte az új táj különös illatát, átjárta lelkét egy érzés: mintha hazaérkezett volna. Könnyen megtanulta a nyelvet, és amíg itthon a banki szférában dolgozott, Afrikában teljesült egy addig elérhetetlennek tűnő álma. Jelenleg egy óvoda helyettes vezetője, imádja a gyerekeket, a harmadik babáját várja, és úgy érzi, itt lett teljes az élete.
Átok vagy karma?
Az ezoterikus tanok szerint a magyar nemzet sorsproblémája az önállóság megteremtése. A törökök, az osztrákok, a német, majd a szovjet megszállás mind hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság a karmáját ne tudja teljesíteni. Ami nem más, mint szabadon élni, saját lábon állni és összetartani. Ám a széthúzásról az ezoterikusok véleménye megoszlik: vannak, akik nem karmának, hanem átoknak tartják, amelyről több legenda is kering.
A turáni átok legismertebb változata, amikor Szent István államvallássá tette a kereszténységet, akkor a törzsi vallások papjai ezer évre megátkozták az országot, az egész népet. Ezer év vonatkozásában is megoszlanak a vélemények, mert egyesek úgy tartják, hogy az átok nem feltétlenül ezer évig hat, hanem addig, míg Magyarország a római egyházat követi. És itt újabb ellentmondás merül fel, hiszen az ezer év lejárt, és a római egyház egyeduralma a reformációval megszakadt.
Az ország végzete
Visszatérve a karmához, újabb kérdés merül fel: vajon a nemzet mellett milyen karma köti össze azokat az embereket, akik az ország szabadságáért, a nemzet önállóságáért küzdve feláldozták az életüket? A karma törvénye ilyen esetben azt mondja, hogy azok a lelkek, akik előző életükben nagy horderejű, rendszerint a hazájukat érintő eseményen vettek részt, időről időre találkoznak az élet színpadán, hogy újra átéljenek valamilyen közös eseményt, éppen úgy, ahogy korábbi életükben.
Ezek az emberek általában különböző életkorúak, eltérő a társadalmi rangjuk, az anyagi helyzetük, a származásuk. Vagyis első pillantásra nincs bennük semmi közös, illetve ami mégis összeköti őket: a láthatatlan múltjuk és a jelenkori végzetük. Amikor a karmájuk egy helyre „szólítja” őket, akkor ott valamennyien megjelennek. Ilyen esetben a sors úgy rendezi a szálakat, hogy amikor eljön az idő, mindannyian együtt lesznek azon a helyen, ahol a végzetük beteljesedhet.
Például az 1848-as szabadságharc idején a Múzeumkertben, a Pilvax kávéházban, vagy éppen a Landerer és Heckenast nyomdában. A világ nagy labirintusjátékában az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetőinek az egyéni karmája szorosan összefonódott a nemzet karmájával, az ország végzetével. Hiszen ezeknek az embereknek köszönhető, hogy ez a harc lett Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
A karmakutatók szerint az orvos-beteg karma is roppant izgalmas.
Kiemelt kép: Getty Images