- A Párizst kettészelő Szajnában 1923 óta tilos úszni – szennyezettsége okán. Ennek ellenére mégis a folyóban rendezték meg a 2024-es olimpia triatlonversenyének úszás számát.
- Úgy tudni, több sportoló is megbetegedett a versenyt követően.
- Összeírtuk az E. coli fertőzés legjellemzőbb tüneteit és megelőzésének módjait.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mindig csak hivatalosan is biztonságosnak minősített élővízben mártózzunk. No de mit csináljon az ember, ha az egész életét arra tette fel, hogy olimpikon triatlonista legyen – a 2024-es párizsi olimpia versenyét viszont az elképesztően szennyezett Szajnában tartják?
Sajnos nincs mese, ugrani kell. Abba a folyóba, amiben egyébként 1923 óta tilos úszni – szennyezettsége miatt.
Egészségügyi vezetők hónapok óta kampányoltak azért, hogy inkább senki ne ússzon a Szajnában – eredménytelenül. Értesülések szerint végül egy belga és egy svájci triatlonista is E. coli fertőzést kapott, miután a folyóban kellett úszniuk. Szakértők szerint a baktérium a hosszan tartó heves esőzések miatt szaporodhatott el a vízben.
Olimpia 2024: az E. coli fertőzés hatásai
De nem csak a 2024-es párizsi olimpián fordulhat elő ilyesmi. E. coli baktériummal szinte bárhol találkozhatunk – ezért is nagyon fontos, hogy ismerjük a fertőzés tüneteit. Úgy tudni, csak Nagy-Britanniában évente 120-an kerülnek kórházba E. coli fertőzés miatt. Ez különösen a csapadékos időszakokban gyakori, mivel a vízszolgáltatóknak ilyenkor megengedik, hogy a szennyvizet a nyílt vizekbe öntsék a rendszer túlterhelésének megakadályozása miatt.
Tisztaság fél egészség!
Az E. coli baktérium azonban nem eredendően gonosz. A normál bélflóra kulcsfontosságú tagja. Születés után néhány nappal telepszik meg a vastagbelünk nyálkahártyáján, és egész életünkben fontos élettani funkciót tölt be ezen a területen a B- és K-vitamin termelésével, illetve a bélflóra egyensúlyának fenntartásával. Viszont bármilyen fontos szerepe is van a belekben, a bélcsatornán kívülre kerülve gennyes, gyulladásos kórfolyamatokat okozhat – írja a HáziPatika.
Az E. coli sajnos könnyen kerülhet élelmiszerbe, főleg húsba, de néha akár tojásba is. Ha ilyen módon megfertőz valakit, általában vastagbélgyulladást, emiatt rosszullétet és hasmenést okoz, de az esetek többségében a tünetek néhány napon belül elmúlnak. Ritka esetekben azonban a fertőzés a beteg vérébe kerülhet, eljuthat a szervekbe, ott pedig katasztrofális károkat okozhat. Minden évben többen veszítik életüket E. coli fertőzés miatt.
Az E. coli fertőzés lázat, rosszullétet és hasmenést is okozhat (Fotó: Getty Images)
Jó hír azonban, hogy az alapvető higiéniai szokások (alapos, szappannal és folyó vízzel történő kézmosás) megtartásával jelentősen csökkenthetjük az E. coli fertőzés kockázatát. Fokozottan ügyeljünk erre élelmiszerrel való érintkezés előtt és után, WC használatot követően, állatokkal való érintkezés után. Kulcsfontosságú az is, hogy ételeinket, különösen a húsféléket alapos hőkezelésnek vessük alá fogyasztás előtt, a sütés-főzés ugyanis elpusztítja a kórokozókat.
Nem is feltétlenül magával az E. colival van a baj?
„Ha bármilyen ürülékkel szennyezett vízben úszunk, fennáll az E. coli és mindenféle más kórokozóval való megfertőződés kockázata – mondta Dr. Simon Clarke, a Readingi Egyetem mikrobiológusa a Daily Mail Online-nak. – Gyakran feltételezzük, hogy ez csak akkor fordulhat elő, ha a vízszolgáltatók szennyvizet engednek a folyókba és a tengerbe, de a folyókba és tavakba mosódó, haszonállatoktól származó baktériumok is problémát jelenthetnek.”
„A Szajnában lévő E. coli önmagában nem ad okot aggodalomra – árnyalta a képet Paul Hunter professzor, aki korábban az Egészségügyi Világszervezet vízminőséggel foglalkozó szakértői tanácsadó csoportjának tagja volt. –
Mindannyian több milliárd E. coli baktériumot hordozunk a bélrendszerünkben, ezeket pedig a környezetünkbe juttatjuk a székletünkkel.
A szabadidős célokra használt vizeket nem azért ellenőrizzük rendszeresen E. coli baktériumokra, mert ezek az organizmusok veszélyesek ránk nézve, hanem azért, mert ha elegendő számban vannak jelen, az azt jelenti, hogy a vízben fekáliaszennyezés van. Ha pedig a vízben fekáliaszennyezés van, akkor olyan más baktériumok is jelen lehetnek benne, amelyek megbetegíthetnek minket.”
Szakértők régóta aggódnak például a shiga toxint termelő E. coli (STEC), a hasmenést okozó baktérium egy ritka törzse miatt. Az ilyen fertőzés jellemző tünetei a gyomorgörcsöktől és a hányástól a véres hasmenésig terjednek. A véres hasmenés ráadásul nemcsak néhány igazán pórul járt beteget érint, hanem a fertőzöttek mintegy felénél jelentkezik. A fertőzést gyakran nehéz felismerni, mivel hasonló tüneteket számos más baktérium (vagy épp norovírus) is okozhatja.
Meglepő ételek, amelyek E. coli baktériumot tartalmazhatnak
Az STEC fertőzött állatokkal vagy azok ürülékével való közvetlen érintkezés, valamint fertőzött emberekkel való közvetlen érintkezés útján (például a betegek gondozásával) is terjedhet. De megtörténhet azáltal is, hogy szennyezett víz kerül a szervezetünkbe – például úszás közben. Nem érdemes tehát olyan vízben pancsolni, amelyhez közel állatokat tenyésztenek, illetve érdemes mindig külön odafigyelni, hogy biztonságos, tiszta vizet igyunk. Inkább forraljuk fel a fogyasztásra szánt folyadékot, ha nem vagyunk biztosak a tisztaságában!
Mi minden lehet még a szennyvízben?
A szennyvíz nemcsak E. colit, hanem galandférgeket és hepatitiszt is tartalmazhat. A rosszullét, a hasmenés vagy a két hétnél hosszabb ideig tartó hasfájás, az ok nélküli fogyás és a viszkető bőrkiütés mind féregfertőzés jele lehet, ezért ilyen tünetek esetén érdemes mielőbb felkeresni egy orvost. Hepatitisz estén izomfájdalmat, magas lázat, hasfájást, viszkető bőrt és étvágytalanságot tapasztalhatunk.
Ezt tegyük E. coli fertőzés esetén!
Ha E. coli fertőzéssel állunk szemben, az első és legfontosabb dolgunk a kiszáradás megelőzése, az ionháztartás rendbetétele. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a patikákban kapható rehidráló szerek is. Nagyon fontos azonban tudni, hogy a baktérium toxintermelő típusával állunk-e szemben. Ez tenyésztéssel deríthető ki, amit szintén a háziorvos kérhet nekünk.
Kapcsolódó
Teszt: Derítsd ki, mi okozza a hasfájásodat!
Ha nem a toxintermelő típus fertőzött meg bennünket, akkor bélmozgást csökkentő, székletfogó gyógyszert kaphatunk, illetve bizonyos szövődmények fennállásakor ezt antibiotikus kezelés is kiegészítheti.
Amennyiben azonban toxintermelő baktérium fertőzött meg minket, nagyon fontos, hogy ne szedjünk antibiotikumot!
Antibiotikum hatására ugyanis rövid idő alatt még nagyobb mennyiségű toxin szabadulhat fel, ez pedig életveszélyes állapotba is sodorhat minket. Mindenképp konzultáljunk tehát orvosunkkal, ha baktériumfertőzésre gyanakszunk, illetve akkor is, ha hosszú ideje hasmenéses tüneteket tapasztalunk, ezt ugyanis igen sokféle betegség és állapot kiválhatja – a fertőzésektől, ételmérgezéstől kezdve az irritábilis bél szindrómán és Crohn-betegségen át a különböző ételallergiákig.
Tudtad, hogy a felfázásos tünetekért is legtöbbször a „rossz helyre került” E. coli baktérium a felelős?
Kiemelt kép: A Szajna az Eiffel-torony közelében, Párizsban – Fotó: Tim Clayton/Corbis via Getty Images
