A 2024-es párizsi olimpia szörfversenyeit Franciaország egy tengerentúli területén, Francia Polinézia legismertebb szigetén, Tahitin rendezik. A szörfversenyek utolsó napján, (helyi idő szerint) hétfő délután Tahitin nemcsak a szörfösökért lehetett szurkolni, de egy váratlan vendég is csatlakozott a sportolókhoz. Az elődöntőben versenyző brazil Tatiana Weston-Webbtől és a Costa Rica-i Brisa Hennessytől biztonságos távolságban, de jól látható közelségben egy bálna tört a víz felszíne fölé, amivel szurkolóknak, sportolóknak és a fotósoknak is lélegzetelállító pillanatokat szerzett.
Szörf és Tahiti
A szörfversenyek helyszíne Teahupo’o egy egyébként is híres szörfözőhely Tahiti délnyugati partján, amely világszerte ismert extrém és komoly kihívást jelentő hullámairól. Teahupo’o hullámai rendkívül tömörek és erősek, mert a hullámok itt egy korallzátonyon törnek meg. Az így kialakuló „cső” tökéletes a szörfösök számára, akik a hullám belsejében tudnak hullámlovagolni.
Teahupo’o hullámai egyébként az egyik legveszélyesebbnek számítanak a világon. Az extrém vastagság és a korallzátony közelsége miatt az itteni szörfözés komoly kockázatot jelent, és
csak a legjobban felkészült, tapasztalt szörfösök (mint például a tehetségüket most összemérő olimpikonok) próbálkoznak meg velük.
A helyi tahiti kultúrában Teahupo’o régóta ismert és tisztelt helyszín. A szörfözés a helyiek számára nemcsak sport, hanem egyfajta spirituális élmény is, ami szorosan kapcsolódik a helyi hagyományokhoz és természet tiszteletéhez. A hullámokat ugyanakkor nem véletlenül nevezik „chopes”-nak, ami a tahiti nyelvben azt jelenti, hogy „lefejez”.
Bálna az olimpián
Noha az olimpián valóban váratlannak számít egy bálna feltűnése, ezek az állatok nagyon is gyakori vendégek a területen. A francia fővárostól mintegy 10 000 kilométerre fekvő Tahiti többek között természeti kincsei miatt is fontos turisztikai célpont, mely többek között bálnák megfigyelésére is ideális hely.
Ezek a hatalmas emlősök (különösen az úgynevezett púpos bálnák) minden évben július és november között jelennek meg Tahiti partjainál. Az Antarktisz vizeiből vándorolnak északi irányba, hogy melegebb, trópusi vizekben hozzák világra borjaikat, és itt neveljék fel őket. Ennek több oka is van. Ezek a melegebb vizek egyrészt kedvezőbbek a bálnák szaporodásához és borjaik gondozásához, másrészt a borjak itt könnyebben elkerülik a hidegebb vizekben élő ragadozókat.
Fontos még, hogy ezek a vizek bővelkednek a bálnák számára ideális táplálékokban, emellett a nyugodtak és viszonylag biztonságosak is bálnák számára, lehetővé téve számukra a pihenést és a borjak felnevelését is.
A tahiti bálnales-turizmus nagyon népszerű, mivel ezek az állatok lenyűgöző látványt nyújtanak, amikor a felszínre emelkednek, ugranak vagy épp énekléshez hasonló hangokat hallatnak. A mostani időszak különleges élményt kínál mindazok számára, akik meg szeretnék figyelni ezeket a csodálatos tengeri óriásokat természetes élőhelyükön – és azok számára is, akik az olimpiai szörfversenyekre kíváncsiak.
Tahitin több védett tengeri övezet is található, és a helyiek a bálnákra is értékként tekintenek.
Áprilisban a csendes-óceáni őslakosok vezetői – köztük néhány tahiti lakos is – aláírtak egy szerződést, amely a bálnákat „jogi személyként” ismerik el.
Mit kezd az olimpia vadállatokkal?
Nem példa nélkül való, hogy az olimpiai játékokon vadállatok tűnjenek fel, az elmúlt 20 évben több ilyen érdekes esemény is történt. A 2020-as tokiói olimpián például (amelyet a COVID-19 járvány miatt 2021-ben rendeztek meg) egy vaddisznó tűnt fel a golfpályán.
A 2016-os riói olimpiai játékokon egy jaguárt vittek a fáklyaváltás egyik eseményére, viszont az állat elszabadult és veszélyessé vált, ezért el kellett altatni. Bár ez az eset nem közvetlenül a verseny helyszínén történt, jelentős médiafigyelmet kapott, és felhívta a figyelmet a vadállatok jelenlétének veszélyeire az olimpiai események közelében.
A 2004-es athéni olimpián a szörfözés helyszínén teknősök jelentek meg a vízben, a 2012-es londoni olimpián pedig, a vizes sportok helyszínein, mint például a kajak-kenu pályán, kacsák és más vízimadarak is feltűntek. Ezek az állatok néha zavarták a versenyeket, mivel a pályára úszva megakadályozhatták a zavartalan lebonyolítást.
Ezek az esetek arra emlékeztetnek, hogy a természet és az emberek közötti interakciók néha váratlan, máskor veszélyes, de mindig kifejezetten érdekes helyzeteket teremthetnek.
Bár egy-egy állat feltűnése inkább érdekes, mint botrányos esemény, skandalumból sem volt hiány az olimpiák történetében.
Kiemelt kép: Getty Images