Balaton viharjelzés

Ha ezt a viharjelzést látod a Balatonon, azonnal menj ki a vízből

Idén kilencvenedik születésnapját ünnepelte a balatoni viharjelzés, az a jelzőrendszer, amely figyelmezteti a hajósokat és a fürdőzőket, mikor kell elhagyniuk a vizet.

Minden évben április elsejétől október utolsó napjáig üzemel a Balaton körül a viharjelzés. Ez annyit tesz, hogy meghatározott, jól látható pontokon rögzített lámpákat bekapcsolják, és veszély esetén meghatározott ritmusú fényjelzést adnak velük. No de hogy hangolják ezt össze és melyik villogás mit jelent pontosan?

Átlagos balatoni nyaralóként annyival vagyunk általában tisztában, hogy az északi és a déli parton is találni olyan tornyokat, amelyek teteje időnként villogni kezd, minél gyorsabban, annál nagyobb sebességgel érdemes kievickélnünk a partra, mert erős szél vagy vihar közeleg.

A szakemberek pedig a másik oldalról ismerik a történetet: ők tudják, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma jelenti a rendszer középpontját, és hogy összesen 31 rögzített, plusz 16 mozgatható fényjelző egység működik a tó körül. Ezeket értelemszerűen úgy helyezik el, hogy akármelyik strandon is vagyunk, garantáltan észrevegyük a villogást.

Mikor és hogyan kezdődött?

A balatoni viharjelzés már 1934 nyara óra működik a tó körül. dr. Hille Alfréd meteorológus, repülő ezredes volt az, aki kezdeményezte a rendszer kiépítését, miután 1931-ben olyan orkán érkezett a tóra, hogy még a Légügyi Hivatal vízirepülő-iskolájának (akkor még ilyen is volt) gépei is megrongálódtak. Hille doktor az első világháborút követően, hosszas szibériai hadifogsága idején kezdett érdeklődni a meteorológia iránt.

1922-ben sikerült hazajönnie, ekkortól foglalkoztatta intenzíven az időjárás és a légkör.

Nemcsak megszervezte a repülő-meteorológiai szolgálatot, megteremtve a magyar repülésmeteorológiai szakirodalmat, de létrehozatta a balatoni és dunai viharjelző szolgálatot is. Első körben 15 állomást építettek ki a tó körül, ekkor modern lámpák helyett viharágyúk és piros színű viharjelző kosarak figyelmeztették a hajózókat és mindenkit, aki a vízben tartózkodott. Aki az árbócokon lévő kosarakat esetleg nem látta, az észbe kapott a beindított parti szirénáktól, amelyek hangjára ki kellett jönni a vízből.

Balaton viharjelzés

Viharkosár 1950-ben. A mólókon levő árbócokra piros viharkosarat húztak fel, és szirénák figyelmeztették a hajósokat, fürdőzőket a közelgő viharra, ez azonban nem volt megfelelő (Fotó: Fortepan / Fortepan)

Sárga és piros rakéták

A második világháború után a rendszer továbbfejlesztésében, a siófoki viharjelző és kutató obszervatórium létrehozásában Zách Alfréd, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettese állt a munka élén. Ehhez is egy hatalmas, emberáldozatokat követelő viharra volt szükség. Ez 1950-ben megtörtént, ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy mekkora szükség van a jelzőrendszer modernizálására. 1951-ben indulhatott újra a viharjelzés, de még nem lámpák voltak, helyettük

a sárga jelzőrakétát erős szélben lőtték fel,

ez még csak arra kötelezte a csónakokat, hajókat, hogy a part vonalában helyezkedjenek el, a pirosat pedig viharveszély esetén, ez már kikötési kötelezettséget is maga után vont.

Balaton viharjelzés

A Balaton viharjelzéseit mindig nyomon érdemes követni (Kép: Getty Images)

1988-tól már távvezérelt fényjelző berendezésekre cserélték a rakétákat, így a legtöbbünk már úgy nőtt fel, hogy a rakétákra egyáltalán nem is emlékszik. A rendszert, amelyhez nemcsak a Balaton, de az összes hazai nagyobb tó viharjelzése tartozik (egészen pontosan a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tó érintett), a Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működteti. A Balatont három medencére osztották fel, így a kisebb viharok vagy helyi szelek esetén nem kell a tó túlsó végéből is kiküldeni az embereket a vízből.

Melyik jelzés mit jelent?

Mivel már modern, erős fényű lámpák adják a jelzéseket, csak azt kell megtanulnunk, a gyors villogások mit jelentenek. Az elsőfokú viharjelzés percenként 45-ször villan fel, azaz több, mint egy másodperc is eltelik a fényjelek között. A vízálló okosóránk vagy a gondosan vízálló tokban magunkkal vitt (és így az ellopását is megakadályoztuk) telefonunk segítségével könnyen ellenőrizhetjük a másodperceket.

Ez a jelzés az erős, legalább 45 kilométer per órás szélről informál.

Ha ez működésbe lép, a parttól maximum 500 méterig lehetnek bent akár hajók, akár emberek a vízben. A másodfokú viharjelzés 65 km/h-t meghaladó szélesetén villog, percenként kilencvenszer. Ha ezt látjuk, azonnal menjünk ki a vízből, akár matraccal, akár suppal, akár vízibiciklivel mentünk bele.

Ezért nem mindegy, milyen színű fürdőruhát visel a gyerek (vagy mi magunk) a vízben.

Miért kell odafigyelni?

Sokan csak pocsolyaként tartják számon hazai tavainkat, amelyek mondjuk a tengerhez képest tényleg sekélyek (cserébe gyorsan felmelegszenek). A víztükör jellemzően sima vagy csak enyhén fodrozódik, el sem tudjuk képzelni, miért lehet ez akár csak erős szélben is veszélyes.

A viharjelzéseket azonban nem véletlenül találták ki. Az erős szél által felkorbácsolt hullámok, a sodrás bizony nehézzé teszi a tájékozódást és az úszást, evezést is. Derékig érő víz is tud úgy viselkedni, hogy alig kapjunk levegőt úszás közben, hiszen viharban, szélben a vízfelszín levegője extrém párás lesz, nehezítve az oxigénfelvételt.

Ha ehhez hozzávesszük az esőt, a felhők okozta lecsökkenő látótávolságot, a tomboló elemek harsogását és a vízbe gyakran becsapó villámokat,

kezdjük érteni, milyen komoly bajba lehet keveredni figyelmetlenség esetén. Ha elsőfokú viharjelzést látunk, akkor készítsünk fejben tervet arra, hogy mihez kezdünk a parton, és rendszeresen nézzünk rá a jelzésre, bármikor átfordulhat másodfokúvá, azaz kétszer olyan gyors villogásba. Onnantól kezdve, tekintet nélkül arra, mivel mentünk be a vízbe, saját érdekünkben a lehető leghamarabb el kell hagynunk azt.

Okosan segítsünk!

Ha azt látjuk, hogy valaki bajba került a háborgó tóban, eszünkbe se jusson utánamenni: azonnal szóljunk a vízimentőknek vagy más képzett szakembernek, aki tudja, hogyan kell menteni. Mindig figyeljük fürdés közben az uralkodó szélirányt. Nem csak azért, hogy tudjuk, mikor éppen merre sodródunk,

de azért is, mert jelezheti a veszély mértékét.

A Balaton déli partján fürdőzve az északi szél kivisz a partra, viszont az erős déli áramlás a tó közepe felé sodor, ahonnan nagyon nehéz visszajönni. Ha a matracot, bármilyen eszközt erősen elsodorja a víz viharjelzés idején, akkor ne menjünk utána, semmi nem ér annyit, mint a biztonságunk.

Ám ha rajta maradtunk, de nem tudunk kievezni az erős szélben, mély vízben, ne ússzunk ki, a matracon, supon, bármilyen vízi eszközön könnyebben észrevesznek a vízimentők, mint ha csak a fejünk van kint a habokból. Azt pedig reméljük, mondanunk sem kell, hogy vízieszközön csakis mentőmellényben tartózkodunk, a legszebb, legnaposabb időben is.

A viharjelzést tisztába tettük, de ezen kívül minden tudsz a Balatonról? Teszteld!

Kiemelt kép: Getty Images