Az utóbbi években sokat hallottunk a mikroműanyagokról és azok káros hatásairól.

A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb (akár lényegesen kisebb) műanyagdarabkák, melyek két fő forrásból származhatnak. Az elsődleges mikroműanyagok eleve kisméretűre gyártott műanyagok, ide tartoznak a kozmetikumokban (például arcradírokban) használt műanyag mikroszemcsék, az ipari célra gyártott mikropelletek, vagy a textíliákból származó műanyag szálak. A másodlagos mikroműanyagok műanyag tárgyak (például palackok, zacskók) lebomlásából keletkeznek. Az UV-sugárzás, a mechanikai kopás és más környezeti tényezők hatására ezek az anyagok egyre kisebb darabokra esnek szét, az így keletkező mikroműanyagok pedig jelentős problémát jelentenek a környezet számára, és erősen szennyezik a vizeket is.

Káros hatások

A tengerekben és óceánokban felhalmozódva káros hatással vannak a tengeri élővilágra, mivel a halak és más tengeri állatok véletlenül lenyelhetik ezeket. A táplálékláncba bekerülve végül az emberekhez is eljuthatnak, így az emberi egészségre gyakorolt hatásuk is egyre nagyobb aggodalmat kelt. A mikroműanyagok (melyek ma aggasztó mennyiségben jutnak be a szervezetünkbe) hormonális zavarokat, krónikus gyulladást és rákos megbetegedést okoznak. A különféle vízszűrő készülékek a részecskék egy részét kiszűrik, de a nagyon aprókkal nem bánnak el, és nem is minden családnak áll rendelkezésére ilyen eszköz.

A tudósok szerencsére nemrég találtak egy egyszerű és hatékony módszert arra, hogy eltávolítsák ezeket a vízből.

A kínai Guangzhou Orvosi Egyetem és a Jinan Egyetem csapata lágy és kemény (ásványi anyagokban gazdagabb) csapvízzel végzett teszteket. A vízhez előbb nano- és mikroműanyagokat adtak, majd felforralták őket és kiszűrték a kicsapódott anyagokat. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a forralás nagyban segítette a víz tisztítását, különösen a keményebb (magasabb ásványianyag-tartalmú) vizek esetében.

A csapvízben a melegítés hatására természetesen vízkő (azaz kalcium-karbonát) képződik. A konyhai vízforralók belsejében is gyakran látható meszes anyag lerakódik a műanyagdarabkák felületén is, és a műanyagdarabokat egy kéregbe zárja. Még a lágy vízben is, ahol kevesebb kalcium-karbonát van, a mikroműanyagok jelentős része megkötődik, a mészkéreggel bevont műanyagdarabokat pedig aztán egy egyszerű szűrő segítségével el lehet távolítani. A kutatók szerint akár egy a tea szűrésére használt rozsdamentes szűrővel is kiszűrhetjük ezeket a részecskéket.

A mikroműanyagok a vízben, a vérben, az erekben is jelen vannak, és akár szívrohamot is okozhatnak (Fotó: Getty Images)

Nincs új a nap alatt

A kutatók megállapították, hogy a víz forralása nagyobb mennyiségű mikroműanyag esetén is hatásos lehet, az pedig már régóta tudott dolog, hogy a víz forralása egyébként is nagyon hasznos, és nem is újkeletű szokás. A víz felforralásával ugyanis nemcsak a mikroműanyagoktól szabadulhatunk meg könnyebben, de a különféle kórokozókat is elpusztíthatjuk, így olyan vizet is ihatóvá tehetünk, ami egyébként nem volna fogyasztó. A kutatócsoport reméli, hogy a forralt víz fogyasztása szélesebb körben elterjedhet, mivel a műanyagok is egyre inkább a mindennapjaink rész. „Eredményeink nagyon biztatóak, hiszen egy bárki által alkalmazható technikát mutatnak be, emellett meghatározzák későbbi lehetséges kutatásaink irányát is.” – írják a szerzők.

Vízbaj

A világon több milliárd ember küzd a megfelelő minőségű ivóvíz hiányával, ami komoly egészségügyi és társadalmi problémákat okoz. Az ENSZ jelentései szerint jelenleg mintegy 2,2 milliárd ember nem jut megbízhatóan tiszta ivóvízhez. Ezen belül körülbelül 785 millió ember él olyan területeken, ahol egyáltalán nem áll rendelkezésre alapvető vízszolgáltatás, ami azt jelenti, hogy ők sokszor kénytelenek szennyezett forrásokból vizet nyerni, ami súlyos betegségeket okozhat.

A tiszta víz hiányának sokféle oka lehet. Egyes régiókban, például a Közel-Keleten és Afrikában, a természetes vízforrások hiánya miatt a lakosság nagy része eleve nem jut elegendő vízhez. A klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási jelenségek (pl. aszályok, áradások) fokozódnak, amelyek tovább csökkentik az elérhető vízmennyiséget és rontják annak minőségét. Sok fejlődő országban az ipari tevékenységek során keletkező szennyező anyagok is bejutnak a vízforrásokba, a növényvédő szerek és műtrágyák szennyezhetik a felszín alatti és felszíni vizeket, különösen ott, ahol nem alkalmaznak megfelelő vízvédelmi intézkedéseket. Sok régióban nincs kiépített vízhálózat vagy szennyvízelvezető rendszer, ami lehetetlenné teszi a tiszta vízhez való hozzáférést.
A szegénységben élő emberek, különösen vidéki területeken, gyakran nem férnek hozzá a szükséges vízellátáshoz, mivel a szolgáltatások fejlesztése általában a gazdagabb, városi területekre koncentrálódik.

A megfelelő minőségű ivóvíz hiánya komoly egészségügyi kockázatokat hordoz: a szennyezett vízzel terjedő betegségek, mint a hasmenéses megbetegedések, kolera és tífusz, évente több százezer ember halálát okozzák, különösen a gyerekek körében. Az ivóvízhez való hozzáférés biztosítása ezért alapvető emberi jog és kulcsfontosságú a globális egészség és fejlődés szempontjából.

Ha mindenhez hozzávesszük a mikroműanyagok egyre erősebb jelenlétét, nyilvánvalóvá válik, milyen globális problémával állunk szemben és milyen fontosak lehetnek a hétköznapi életben jól alkalmazható megoldások. 

És azt tudtad, hogy milyen egyéb módokon csökkentheted a szervezetedbe jutó mikroműanyagok mennyiségét? 

Kiemelt kép: Getty Images