Augusztus 10-e hétköznapi nyári napnak tűnhet, de a magyar folklórban sokkal több annál: kultúra, történelem és némi babonás hit fűszerezi ezt a szüreti napot.

Szent Lőrinc a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjei közé tartozik, aki a szentmise római kánonjában is helyet kapott, vértanúságának napja pedig kiemelt ünnepnek számított.

Úgy tartják, hogy Szent Lőrinc II. Sixtus pápa diakónusa volt, aki elfogatásakor rábízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza szét a szegények között. Lőrinc mindent megtett, hogy teljesítse a pápa kérését, de végül őt is letartóztatták.

Amikor követelték rajta az egyház értékeit, Lőrinc bemutatott a bírónak egy vakot, egy bénát, egy beteget és egy koldust, mondván ők az egyház valódi kincsei.

Bátorságáért kegyetlen mártírhalál volt a jutalma, sütőrácsra fektették, ahol elevenen elégették. A legenda szerint az utolsó pillanatokban is megőrizte humorérzékét, mert azt mondta kínzóinak, hogy fordítsák meg, mivel a „a háta már elkészült”. Emiatt évszázadokig volt a szakácsok és hússütők, valamint a komikusok védőszentje.

A szőlőmustrán se volt mindegy, hogy milyen az idő Lőrinc napon (Fotó: Getty Images)

Lőrincnek fontos szerep jut a magyar folklórban

Lőrinc napja, ha szép, sok a gyümölcs és ép. Így szól a kalendáriumi regula, amihez sok egyéb mondás kapcsolódik. Például Lőrinc napja után a fa nem fejlődik tovább, illetve ekkor már nem tanácsos a folyókban fürdeni.

A gazdálkodók számára is fokmérő a Lőrinc nap, hiszen a nyár végi betakarítás kezdetét jelzi, mielőtt megérkezik az őszi hideg. Számos vidéken ez az időszak jelenti a fesztiválok és lakomák idejét is, amelyeken a frissen betakarított terményen osztoznak.

A Lőrinc napi időjárásból a hagyomány szerint az őszi időjárásra is lehet következtetni. Úgy gondolták, hogy a nagy meleg hideg és tartós telet jelent, ha pedig esik az eső, akkor bőségesen lesz gyümölcs, például szőlő. A korabeli szőlészeknek ez különösen fontos volt, mert ezen a napon végezték el a szőlőmustrát. Az esős idő pedig igazán jó bortermést ígért.

Lőrinc és a dinnye esete

Persze inkább a szép, napsütéses időnek örültek inkább az emberek, mert az hosszú, kellemes őszt ígért.

Ide kapcsolódik a legismertebb Lőrinc napi közhiedelem, miszerint e naptól kezdve a dinnye ízetlen, kásás, mert „Lőrinc belepisilt a dinnyébe”.

A dinnyetermesztők számára rémálom az augusztus 10-e, főleg azokon a vidékeken, ahol élénken él a Lőrinc napi hagyomány. Sokan számolnak be arról, hogy a nagyszülők, dédnagyszülők e nap után már nem vettek dinnyét, hiába lehetett kapni.

Bátran együk a dinnyét, hisz még hetekig tart a szezon (Fotó: Getty Images)

Pedig ilyenkor van csúcson a dinnyeszezon, hát ki ne akarna beleharapni a zamatos görögdinnyébe? A megoldás a naptárban keresendő, ugyanis szeptember 5-én is Lőrinc napot ünneplünk.

Az ősz első hónapja pedig már valóban a közelgő télre való felkészülésről szól, amikor a dinnye tényleg tönkremegy, ha a földön marad, és már a folyókban sem tanácsos fürdeni, hacsak nem hidegterápiára gyúrunk. A két naphoz kötődő népszokások olykor könnyen összekeveredtek az idők folyamán, így nem csoda, ha fennmaradt az augusztusi Lőrincnek ez a kellemetlen tevékenysége.

Ne zavarjon minket össze a két dátum, együk bátran az édes dinnyét, hiszen még hetekig eltart a napsütéses nyári idő.

A görögdinnye ráadásul nem csupán az egyik legfinomabb, de legegészségesebb gyümölcsünk is, tele vitaminokkal, kalciummal, magnéziummal, kálimmal, rosttal.

Tehát bátran kopogtassuk a fényes héjú gyümölcsöt a piacon, a szeptemberi Lőrinc napig még sok finom falat áll előttünk.

De biztos a dinnye kopogtatása a legjobb módszer, hogy kiválasszuk a legfinomabbat?

Kiemelt kép: Getty Images